Ugrás a tartalomra

Munkahelyszerzés az egyetemi évek alatt

Elfogadta a köztársasági parlament a duális felsőoktatási képzésről szóló törvényt – Kovács Elvira képviselőt kérdeztük az új jogszabályról és időszerű kérdésekről

Jelentős törvényeket fogadott el a mai szavazónapon a köztársasági parlament, meghozták a szabályozott szakmákról és szakképesítésekről, továbbá a szabadalmakról, a szerzői jogokról, topográfiai kérdésekről szóló jogszabályokat. A legfontosabb az elfogadott törvények sorában mégis a duális felsőoktatási képzésről szóló, melynek kapcsán Mladen Šarčević oktatási miniszter kifejtette, azok az egyetemi hallgatók, akik a felsőoktatásnak ezt a duális modelljét választják, biztosan jól fognak dönteni, hiszen minőségi szerződésre számíthatnak a vállalatoktól, garanciákat és szociális biztosítást kapnak, s minden egyéb olyan jogok megilletik, ami a tanulás melletti munkaviszonyból fakad. Hozzátette, a Szerbiában üzletelő vállalatok már „ki vannak éhezve” olyan fiatal káderre, amely akár az egyetemi tanulmányainak a kezdetén a rendelkezésre tudna állni, ezáltal is segítve saját boldogulását, gyakorlati tudást szerezve magának, s megbízható munkaerőt jelentve a munkáltatónak. A miniszter szavai szerint egyformán jól járnak azok a hallgatók is, akik a jelenleg legkeresettebbnek számító szakmát választják, s azok is, akik most még olyan tanulmányokat folytatnak, amelyek jelentősége a jövőben értékelődik majd fel, amelyeknek jelentős perspektívájuk van. A tárcavezető elmondta, Szerbia nem talált fel semmi újat a törvény elfogadásával, számos európai példáról tudunk, amelyet itthon is sikeresen alkalmazni lehet. Magyarországot említette, ahol a duális képzésnek köszönhetően sokan találnak azonnal munkát tanulmányaik befejeztével, hiszen az oda érkező, ott beruházó nagyvállalatoknak nagy szükségük van például mérnökökre, de egyéb szakmában dolgozó fiatal munkaerőre is.

Szerbiában a kreatív iparágak nagy fejlődésnek örvendenek, jelentette ki Šarčević, évente több mint egymilliárd euróval bővül ez az ágazat, s az országnak azon kell dolgoznia, hogy itthon tartsa a villamossági-, gépész-, építőipari-, repülőgépmérnököket, közgazdászokat, bankárokat és sok más foglalkozás iránt érdeklődő fiatalt.

FONTOS, DE NEM KÖTELEZŐ

Napilapunknak adott nyilatkozatában Kovács Elvira is a duális felsőoktatási modell bevezetését nevezte a legjelentősebb mai  döntésnek. A Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselője közölte, duális oktatásról eddig a középiskolák esetében beszélhettünk. Amikor a parlament 2017-ben meghozta a felsőoktatásról szóló törvényt, azzal megnyílt a lehetőség a duális felsőoktatási képzésről szóló törvény jövőbeni megszületésének, és szorosabbra fűződött az együttműködés a gazdasági szereplők, a vállalatok és vállalkozások, valamint a felsőoktatási intézmények képviselői között. Ez viszont csak a jogi keretet jelentette, szükség volt egy külön ezt a területet szabályozó törvénynek az elfogadására is.

– Hangsúlyozni kell, hogy nem egy kötelező érvényű megoldásról van szó, amely nem kötelezi az intézményeket arra, hogy részt vegyenek ilyen képzésben, de fontos lehetőséget jelent. Az intézményeknek teljesen át kell írniuk az oktatási programjaikat, pontozniuk kell azt a munkát is, amelyet az egyetemisták a vállalatokban elvégeznek.

FIZETÉS: AZ ÁTLAGBÉR FELE

A gyakorlati munkát végző hallgatók jogaival kapcsolatos kérdésünkre válaszolva Kovács Elvira elmondta, hogy a parlament bizottsági ülésein, a törvény előkészítésének kezdeti időszakában arról vitáztak a képviselők, hogy mekkora fizetés járjon az egyetemistáknak az elvégzett munkáért. A legtöbben a minimálbérben gondolkodtak, vagy annak 50–70 százalékában határozták volna meg ezt az összeget, a későbbi fázisban azonban már teljesen változtak a vélemények, s az átlagbér felét határozták meg maximális keresetként. Vannak olyan jól fizető szakmák is, mint például az IT-szektor, amely ezáltal elég jó fizetést tud szavatolni a hallgatónak. A képviselő szerint viszont mindennél sokkal fontosabb az, hogy az egyetemisták valóban gyakorlati tudásra tesznek szert, s nem úgy hagyják majd el a felsőoktatási intézményt, hogy nehezen tudnak utána elhelyezkedni, hanem úgy, hogy már számít rájuk az a vállalat, amelyiknél megtanultak dolgozni.

– Mindenki azzal szembesül a kezdetben, hogy gyakorlati tudást várnak el tőle, ahhoz, hogy munkába állhasson, ilyennel viszont nem igen rendelkezhet, ha csak most lépett ki az egyetemről. Ezt az ellentétet próbálja most megszüntetni a megszületett törvény.

ÚJ TÁRGYALÁSI FEJEZET NYÍLHAT

Kovács Elvira lényegesnek nevezte a szabályozott szakmákról és szakképesítésekről szóló törvény megszületését is, mely európai uniós követelménynek számít.

– A harmadik csatlakozási fejezetet Szerbia még mindig nem nyitotta meg, függetlenül attól, hogy az átvilágítás megtörtént és az arról szóló jelentés is elkészült még 2015 márciusában. Az egyik feltétel egy stratégia meghozása volt az érintett témában, mi külön jogszabályt hoztunk, nincs tehát akadálya annak, hogy ez a fejezet is megnyíljon. Alkalmazni csak akkor fogja az állam ezt a törvényt, amikor Szerbia már belép az EU-ba, ezért mindeddig nem is esett sok szó róla. A törvény elfogadása arról is tanúskodik, hogy a parlament komolyan vette az Európai Bizottság legutóbbi ajánlását. Évről évre megismétlődtek bizonyos ajánlások, sokat nem teljesített Szerbia, most viszont, amit csak tud, igyekszik megtenni – foglalta össze véleményét a VMSZ képviselője.

A BÉREKRŐL, NYUGDÍJAKRÓL OKTÓBER ELEJÉN

Arra a kérdésre válaszolva, hogy mikor foglalkozhat a parlament a pótköltségvetéssel, melynek köszönhetően növelik a közszféra béreit és egyszeri ötezer dinárt utalnak a nyugdíjasoknak, Kovács Elvira elmondta: tekintettel arra, hogy az információk szerint a kormány már elfogadta a javaslatot, az őszi ülésszakot ezzel a témával fogják indítani.

– A jövő héten, a jelek szerint, még mindig nem lesz mód rendes ülés összehívására, mert még mindig tart a rendkívüli ülésszak. Így minden jel arra mutat, hogy az október 1-jén induló rendes őszi ülésszak ezzel a kérdéssel kezdődik majd. Már hallani lehetett arról is, hogy a pénzügyi csomag lesz napirenden, így minden bizonnyal a pótköltségvetés kérdése is.

A jövő évi költségvetés már októberre elkészülhet, s a parlament elé kerülhet november elején. Ez reális terv, mondta Kovács, ilyen már nagyon régen nem történt a parlamentben, korábban a költségvetés elfogadása általában az utolsó pillanatban következett be.

AZ ELLENZÉK LEGITIM DÖNTÉSE A BOJKOTT

Jövő tavasszal általános választások lesznek Szerbiában, a pontos dátum még nem ismert. A parlament őszi ülésszakát nem fogja jelentősen befolyásolni a választások közeledte Kovács szerint, ha pedig később lenne valami rendkívüli javaslat, azt január–február folyamán meg tudja a ház vitatni. Arra a kérdésre, hogy mennyiben másak az ülések az ellenzék jelentős részének bojkottja miatt, Kovács elmondta, az ülések hangulata valóban más, de a bizottsági üléseken, egyéb konferenciákon viszont jelen vannak a bojkott mellett döntő képviselők is. Mindenkinek legitim döntésjoga, hogy kint marad, vagy bejön az ülésekre, fogalmazott Kovács Elvira.

 

Szerző (Forrás)
Magyar Szó, v-ár
Többi hír