You are here

Az Európai Parlament szakbizottságainak júliusi megalakulása után sor került a parlamenti küldöttségek alakuló üléseire is. Deli Andor vajdasági európai parlamenti képviselő egyik fő tevékenységi területe a bővítéspolitika, Szerbia és a többi nyugat-balkáni tagjelölt állam csatlakozásának előmozdítása. Így természetes volt számára, hogy a Szerbiával és Montenegróval való kapcsolatokért felelős parlamenti küldöttségek tagja legyen.

Delit a küldöttségek alakuló üléséről és az általa kezdeményezett, bővítéssel foglalkozó frakcióközi munkacsoportról kérdeztük.

Megtartotta első, alakuló ülését az EU–Szerbia Stabilizációs és Társulási Parlamenti Küldöttség, amelynek Ön ismét a tagja. Mi a szerepe a vegyes bizottságnak? Milyen gyakran üléseznek, és milyen témákat vitatnak meg e bizottság keretein belül?

– Az Európai Parlament előző összetételében is tagja voltam ennek a küldöttségnek, és ezt a munkát folytathatom az elkövetkező öt évben is, hiszen újra a küldöttség tagjává választottak. Az EU–Szerbia Stabilizációs és Társulási Parlamenti Küldöttséget európai parlamenti képviselők és szerbiai parlamenti képviselők alkotják, innen ered a vegyes bizottság elnevezés is. Évente kétszer ülésezik, egy alkalommal Belgrádban, egyszer pedig az Európai Parlament ad otthont az ülésnek. Ilyenkor a Szerbia csatlakozási folyamatát érintő időszerű kérdéseket járunk körül, az ülés végén pedig zárónyilatkozat fogadunk el. Kiváló alkalmat nyújtanak ezek az ülések arra, hogy betekintést nyerjünk az ország európai integrációs folyamatába, és véleményt cseréljünk azzal a céllal, hogy az ország mielőbb az EU teljes jogú tagjává válhasson. Én minden egyes ülésen – Kovács Elvira képviselőtársammal együtt, aki a szerbiai fél küldöttje – a vajdasági magyarságot érintő kérdésekben is megszólalok azzal a nem titkolt céllal, hogy erősítsük közösségünk helyzetét Szerbia integrációs folyamatában.

Tanja Fajon, szlovén EP-képviselő asszony lett az EU–Szerbia parlamenti küldöttség társelnöke. Fajon jól ismert kritikus álláspontjáról Szerbia irányába, főleg ha a médiaszabadságról van szó. Hogyan befolyásolhatja ez a szerb féllel való együttműködést?

– Fajon képviselő asszony maga is újságíróként tevékenykedett, mielőtt EP-képviselővé választották, ezért kiélezett figyelemmel kíséri ezt a területet nemcsak Szerbiában, de a többi nyugat-balkáni országban is. A vegyes bizottság társelnökeként azonban egy új szerepkört kapott, ami miatt elképzelhető, hogy nagyobb tapintattal és kiegyensúlyozottabban fog foglalkozni egyes kérdésekkel.

Ön szintén taggá vált az EU–Montenegró Stabilizációs és Társulási Parlamenti Küldöttségben. Montenegró tekintetében milyen ütemben haladnak a csatlakozási tárgyalások?

– Első ízben vagyok tagja a Montenegróval kapcsolatot ápoló küldöttségnek. Az ország Szerbiával együtt a bővítési folyamat élén jár, hiszen már 32 megnyitott tárgyalási fejezettel rendelkezik. Szerbia tekintetében ez a szám 17. A két ország jutott az EU felé vezető úton a legmesszebb. Véleményem szerint a 2025 mint csatlakozási céldátum reális, belátható időpont, amelynek közelsége arra fogja ösztönözni mind Szerbiát és Montenegrót, mind az EU képviselőit, hogy felgyorsítsák a tárgyalások ütemét. Én a magam részéről minden ülésen el fogom mondani, hogy e két országnak az EU tagjává kell válnia. A 2025-ös időpont pedig tartható. Nekünk, vajdasági magyaroknak pedig különösen fontos az uniós felzárkózás, hiszen így egy újabb határon túli magyar közösség jutna be az Európai Unióba.

Az Európai Parlamentben szintén tevékenykednek úgynevezett frakcióközi munkacsoportok Például, Ön tagja volt a Kisebbségi Munkacsoportnak. Mi a feladata, célkitűzése ennek a munkacsoportoknak?

– A frakcióközi munkacsoportok az Európai Parlament fontos vitafórumai, ahol több képviselőcsoport tagjai gyűlnek össze, körbejárva egy-egy, számukra fontos témát. Minden frakció csak egy előre meghatározott számú munkacsoport alapítását támogathatja. Ez tehát egy hosszú, frakciók közötti tárgyalási folyamat eredménye, ezért különösen nagy jelentőséggel bírnak ezek a csoportosulások.

Ön kezdeményezte, hogy hozzanak létre egy ilyen frakcióközi munkacsoportot a bővítés témakörében is. Mi lenne ennek a hozzáadott értéke? Milyen a fogadtatása a kezdeményezésnek?

– Biztonságra és stabilitásra van szükségünk Európában, ennek pedig elengedhetetlen feltétele, hogy Nyugat-Balkán országai mielőbb az Európai Unió teljes jogú tagjaivá váljanak. Ezért egy olyan frakcióközi munkacsoport létrehozását kezdeményeztem, melynek középpontjában az uniós bővítési politika áll. Ezzel lehetőséget teremtenénk arra, hogy a bővítéspárti képviselők egységesen állhassanak ki az ügy mellett. A munkacsoport kiváló eszköz arra, hogy a bővítés pártfogói hangosabban hallassák a hangjukat. Sok képviselőtársamtól érkezett pozitív visszajelzés azokra a levelekre, amelyekben egy, a bővítéssel foglalkozó munkacsoport megalapításának ötletét vetettem fel. Azóta megtartotta első, egyeztető ülését is a munkacsoport, ahol minden érdeklődő elmondhatta a véleményét a kezdeményezésről. Abban állapodtunk meg, hogy az Európai Parlament Ügyrendje által meghatározott szabályoknak és határidőknek eleget téve tényleges lépéseket teszünk a munkacsoport hivatalos megalapítása érdekében.

Mire számítanak, mikor kerülhetnek napirendre a 2019-es országjelentések az Európai Parlament Külügyi Szakbizottságában?

Az új képviselői ciklussal a Nyugat-Balkán országaira vonatkozó jelentések jelentéstevői is változnak. Az erről folyó egyeztetések még tartanak, tehát egy elhúzódó folyamatról van szó, ami miatt a jelentések szakbizottsági vitáját csak az év vége felé várom.

 

Szerző: 
Magyar Szó, Povázsánszki Csilla (Fotó: Máriás Endre)