A második iratkozási kör után derül ki, hogy megnyílhatnak-e az előirányzott szakok

Joó Horti: Bőven maradt szabad hely a középiskolák magyar tagozatain

Joó Horti Lívia, a Magyar Nemzeti Tanács Közoktatási Bizottságának elnöke a beiratkozás első köre után felmerülő kérdésekre válaszolt a Vajdaság Mának adott interjúban.

– Országos szinten és a magyar tagozaton is vannak olyan szakok, amelyek az első iratkozási körben megteltek, ezek elsősorban az egészségügyi középiskolák. Az összes többi szak – lévén, hogy túlkínálat volt – nem telt be, így lehetőség nyílik a további válogatásra. Azt lehet ma látni, hogy vannak iskolák és vannak szakok, amelyek nagyon nehéz helyzetbe kerültek a vajdasági magyar oktatás szempontjából is, nem feltétlenül a kisérettségi okán, hanem egyszerűen a gyerekszám csökkenés miatt. A második iratkozási kör után derül majd ki, hogy egyáltalán megnyílhatnak-e az előirányzott szakok. Csóka, Temerin, Törökkanizsa, Zombor középiskolai tagozatai kerültek bizonytalan helyzetbe, de akár Szabadkán és Magyarkanizsán is előfordulhat, hogy nem jelentkezik megfelelő számú diák egy-egy szakra, július 12-ét követően lesznek erről információink - nyilatkozta a Vajdaság Mának Joó Horti Lívia.

Joó Horti: Bőven maradt hely a középiskolák magyar tagozatain

Az egészségügyi szakközépiskolák a legnépszerűbbek az első iratkozási körben

Az idén kisérettségizők teszteredményeinek eltörlése az 1999. évi helyzetet idézte a középiskolai iratkozás során, az általános iskolából hozott átlagok egyezése miatt komoly kihívásokkal néz szembe a szerbiai iskolarendszer. Joó Horti Lívia, a Magyar Nemzeti Tanács Közoktatási Bizottságának elnöke válaszol a beiratkozás első köre után felmerülő kérdésekre.

- A diákok többsége megkönnyebbült a kisérettségi eredményeinek eltörlése után, majd hamar világossá vált, hogy ez komoly gondot okoz az azonos pontszámmal jelentkezőknél. Vajon jót hozott-e a 2013-as iratkozás a magyar diákok esetében?

- Az gondolom, hogy összességében nem jelent jót semmilyen szempontból az idei helyzet. Egyrészt hiányzik az a fajta objektív mérce, amely visszajelzést adott volna a gyerekeknek a valós tudásszintjéről, illetve nem lett következménye. A magyar tesztekkel nem is volt gond, így a diákok láthatják, hogy hol kell pótolniuk, mi az, ami hiányosságként megjelenhet a középiskolai továbbtanulás szempontjából. A középiskolákban kevés lehetőség nyílik a felzárkóztatásra, haladniuk kell az előírt követelményrendszerrel. Már most látjuk, hogy országos szinten és a magyar tagozaton is vannak olyan szakok, amelyek az első iratkozási körben megteltek, ezek elsősorban az egészségügyi középiskolák. Az összes többi szak – lévén, hogy túlkínálat volt – nem telt be, így lehetőség nyílik a további válogatásra. Azt lehet ma látni, hogy vannak iskolák és vannak szakok, amelyek nagyon nehéz helyzetbe kerültek a vajdasági magyar oktatás szempontjából is, nem feltétlenül a kisérettségi okán, hanem egyszerűen a gyerekszám csökkenés miatt. A második iratkozási kör után derül majd ki, hogy egyáltalán megnyílhatnak-e az előirányzott szakok. Csóka, Temerin, Törökkanizsa, Zombor középiskolai tagozatai kerültek bizonytalan helyzetbe, de akár Szabadkán és Magyarkanizsán is előfordulhat, hogy nem jelentkezik megfelelő számú diák egy-egy szakra, július 12-ét követően lesznek erről információink.

- Voltak olyan elméletek, miszerint az idei drasztikus létszámcsökkenés oka a háborús időszak, amelyben ez a generáció született, itt tapasztalható egyfajta visszaesés a középiskolába indulók számát tekintve, de utána ismét növekedni fog a diáklétszám.

- A mi előrejelzéseink szerint ez sajnos nem igaz, mert jövőre továbbra is várható egy nagyfokú gyerekszám-csökkenés magyar és szerb vonatkozásban egyaránt. A vajdasági pedagógusok szindikátusának számításai szerint a mostani hatodikosok országos szinten mintegy 5000-rel kevesebben vannak az előző generációhoz mérten is, tehát itt egy folyamatos létszámesés várható. A magyar tagozatokon ez szintén nyomon követhető, csak 4 év múlva emelkedik a gyerekek létszáma, akkor ismét körülbelül 1900 diák fejezi majd a nyolcadik osztályt. Nem egy-két kritikus évről van szó, a középiskoláknak sajnos be kell rendezkedniük a csökkent diákszámra, a népszámlálási adatok is ezt igazolják, hogy a továbbiakban is folyamatosan csökken a magyar iskolások létszáma.

- Az MNT ösztöndíjprogrammal kívánja elősegíteni, hogy minél több magyar diák kerülhessen be a felsőoktatásba. Ennek a programnak van látszata a középiskolai iratkozásnál is?

Olyan kutatásunk nincs, amellyel vizsgálnánk az összefüggést, de egyértelmű, hogy a hároméves szakokon nagyon kevés gyerek tanul, ezzel párhuzamosan megnőtt a szakiskolákba, illetve gimnáziumokba iratkozók száma. Sokkal nagyobb arányban választanak most olyan szakot a magyar diákok, ahol érettségizhetnek, mint az ösztöndíj előtti időszakban, tehát ez is biztosan hozzájárult ahhoz, hogy a továbbtanulást választják a gyerekek. Azt is érdemes végiggondolniuk a fiatalabb szülőknek, hogy a 2006-tól iratkozó elsősök már egy új érettségi rendszer szerint tanulnak, amelyben egyértelműen a gimnáziumok lesznek azok az iskolák, ahonnan minden egyes egyetemre iratkozhatnak a gyerekek, és a felvételit is felváltja az érettségi: az öt záróvizsga lesz a feltétele az egyetemekre való bejutásnak. A szakiskolák esetében korlátozódik a lehetőségek száma, csak arra a szakra jelentkezhetnek ugyanis a majdani egyetemisták, amelyből szakérettségit tesznek. Így várhatóan további átcsoportosulások várhatóak néhány éven belül a továbbtanulás terén, ami nyilván komoly változásokat fog előidézni elsősorban a szakiskolák tagozatainak tekintetében.