You are here

Milyen újdonságokat hoz az új oktatási kerettörvény és felsőoktatási törvény?

A szerbiai parlament jelenleg tárgyal az új oktatási kerettörvény, valamint az új felsőoktatási törvény javaslatáról. Vicsek Annamáriát, az oktatási minisztérium államtitkárát mindenekelőtt arról kérdeztük, a nemzeti kisebbségek szempontjából hoz-e újdonságokat az új oktatási kerettörvény.

– Egy törvény általában akkor jó, ha olyan újdonságokat hoz, amelyek a gyakorlatba ágyazva fejlődést, előrehaladást hoznak. Vannak azonban olyan témák, amelyek vonatkozásában jó, ha semmi sem változik, még ha új törvényi rendelkezések is születnek arra a területre vonatkozólag. Ilyen például a kisebbségi tannyelvű oktatás, hiszen a vajdasági magyar oktatás szempontjából az a legfontosabb, hogy az anyanyelven folyó oktatáshoz való jog ne csorbuljon.

 – Ez történt a jelenleg tárgyalt törvényjavaslat esetében is. Kezdeti fázisban voltak ugyan különféle irányú kezdeményezések, amelyek ennek a jövőbeni módosítását célozták a kéttannyelvű oktatás irányában, azonban szerencsére, még „házon belül” sikerült ezeket megakadályozni, sőt a korábbi megfogalmazást valamelyest finomítani, így a nemzeti kisebbségek esetében az anyanyelven folyó oktatás marad továbbra is az elsődleges oktatási modell, a kéttannyelvű oktatás feltételeit pedig továbbra is külön jogi aktus fogja meghatározni. Az oktatási minisztériumnak a 23-as csatlakozási fejezethez kapcsolódó cselekvési tervben meghatározott egyik feladata új oktatási modellek bevezetése a kisebbségi tannyelvű iskolákban, és ennek értelmében egy szakértői tanulmány készül az Európa Tanács által támogatott projektumunk keretében, amely célja bemutatni a létező oktatási modelleket, és ajánlást adni a szerbiai kisebbségi oktatásra vonatkozóan, amely esetében javaslatomra mindenképpen figyelembe fogják venni a különböző nemzeti kisebbségek különböző sajátosságait, és ennek megfelelően különböző igényeit is. Ami most fontos: a törvényjavaslat értelmében a kisebbségi nyelven folyó oktatás lesz továbbra is az elsődleges modell, és minden más modell, így a kéttanylevű oktatás esetében is továbbra is külön szabályzat fogja meghatározni az oktatásszervezés feltételeit.

A készülő felsőoktatási törvény esetében milyen újdonságokra számíthatunk?

– A felsőoktatási törvényjavaslatban kisebbségi vonatkozásban jelentős előrelépés, hogy az intézmények egységes információs rendszerében nyilvántartott adatok közül az általános és a középiskolai oktatás nyelvére vonatkozó adat is bekerül majd. Erre a már korábban, amikor a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági képviselőjeként tevékenykedtem, volt kezdeményezés a részünkről a felsőoktatási törvény korábbi módosításánál, ám ez akkoriban nem sikerült. A jelenlegi újdonság egy nagy lépés a részarányos foglalkoztatás terén, hiszen az iskoláztatás nyelvéről szóló adat alapján feltételezhető az anyanyelv, illetve a nemzetiség is, amire korábban nem volt mód, hiszen nem tehető kötelezővé a nemzeti hovatartozásról szóló nyilatkozat.

Pásztor Bálint, a VMSZ parlamenti képviselője – amikor a minap az oktatási miniszterrel való tárgyalások eredményeiről nyilatkozott – említette, még a tervezet kidolgozásakor sok mindent sikerült elérni, rendezni annak köszönhetően, hogy van államtitkárunk az oktatási minisztériumban. Melyek voltak azok a megoldások, amelyeket sikerült így „menet közben”, még az előkészületek során rendezni, elérni, és ezek a törvényjavaslat és később a törvény részét képezik?

– Amit az imént említett, kisebbségi tannyelvre vonatkozó rendelkezések mellett, sikerült még a munkafázisban orvosolni a kisebbségi nemzeti tanácsok hatásköreire vonatkozó egyes meghatározásokat, például az iskolaszék tagjainak vonatkozásában a törvényjavaslat szerint 9-re csökken az iskolaszék-tagok száma, de javaslatomra belekerült a törvényjavaslatba, hogy a kisebbségi tannyelvű iskolák esetében a helyi önkormányzat részéről delegált három tagot a kisebbségi nemzeti tanács kell, hogy adjon, ami teljes mértékben összhangban van a nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel. Hasonlóképpen a tartományi hatáskörök esetében is volt jó néhány dolog, ami a kezdeményezésemre még idejekorán javításra került, az egyetlen kényes terület az igazgató kinevezése körüli meghatározás volt, hiszen a miniszter álláspontja a kinevezés terén nagyfokú központosítást irányzott elő, és habár a tartományi oktatási titkárság részéről több ízben is kezdeményeztek módosítást és ráhatást, végül a frakcióvezető személyes közbenjárása, illetve a VMSZ köztársasági frakciójának módosító indítványai segítségével sikerült lekerekíteni ezt a történetet.

Azt hiszem, ez a két törvény most ékes példája lesz a VMSZ köztársasági szintű szerepvállalásának, hiszen pontosan látszik, hogy melyek azok a kérdések, amelyek a Minisztériumban államtitkári jelenléttel és ráhatással oldhatók meg, és melyek azok, amelyek esetében szükséges a köztársasági parlamenti képviselői fellépés és ráhatás is, aminek az eredménye olyan oktatási kerettörvény és felsőoktatási törvény lesz, amely a vajdasági magyar kisebbség számára elfogadható lesz.

A most elfogadásra váró törvények mennyire tükrözik a reformtörekvéseket, a hatékony, modern oktatás iránti törekvéseket? Melyek a legmarkánsabb újdonságok?

– Az oktatási minisztériumban jelenleg rengeteg olyan munkacsoport tevékenykedik, amelyek feladata különféle újítások, reformtörekvések, a minőségi oktatás megvаlósítása irányában teendő lépések megfogalmazása, konkrét lépések és feladatok megtervezése. Az oktatási kerettörvény egyrészt ezeknek kell, hogy teret, jogi hátteret adjon. Hiszen például az óvodai nevelés és oktatás reformja nem lenne lehetséges modell-intézmények létesítése nélkül, amelyek az óvodapedagógus-képzés és -továbbképzés helyszíne kell majd, hogy legyenek. Másik példaként említeném az ún. erőforrás-központok, illetve fejlesztő központok (resurs centar) létrehozásának törvényi megalapozottságát, hiszen az inkluzív oktatás vonatkozásában jelentős újításnak számít, hogy az eddig kisegítő, „speciális” iskolaként működő intézmények olyan központokká alakulnak át, amelyeknek feladata a jövőben a község vagy régió iskoláiban az inkluzív oktatási modellben tanuló diákok és tanárok megsegítése, támogatása lesz. A modell-intézmény és a fejlesztő központ megfogalmazása is újdonság a törvényjavaslatban, mint ahogyan az oktatási célok, standardok, kompetenciák és eredmények pontos, újszerű meghatározása is, ami az EU-s oktatási dokumentumokkal való összehangolás miatt volt fontos.

Lényeges még megemlíteni az oktatás minőségét szavatoló intézmények, így például az Oktatásfejlesztési Intézet, az Oktatás Minőség-Értékelési és -Fejlesztési Intézet, és az Országos Oktatási Tanács feladatkörének pontosítását is, ugyanis az elmúlt évek során az intézményi feladatkörök elmosódása, illetve a működésének belső akadályoztatása sok problémát okozott. Ez utóbbinak a vajdasági magyar oktatás szempontjából markáns példája, hogy az Országos Oktatási Tanács huzamosabb időn keresztül lassította, sőt akadályozta, a fontos dokumentumok, így például az anyanyelv, illetve anyanyelvápolás tanterv meghozatalát, vagy említhetnénk a közösségünk számára oly fontos, szerb mint nem anyanyelv tantárgy standardjainak meghozatalát, ami csak az első lépés a szerb nyelv tanításának reformjában, amit a VMSZ több éve egyik kiemelt célkitűzésének tekint. A törvényjavaslat új rendelkezéseivel az várható, hogy ezekben a folyamatokban mostantól nem lesz hasonló nehézség, sem időhúzás.

Ami még újdonságként említhető, az oktatási intézmények autonómiájának növelése, amihez a tanárok és más tanügyi dolgozók autonómiájának növelése is jár, ugyanakkor azonban nagyobb felelősség hárul mind az igazgatókra, mind a szülőkre is, akiknek nemcsak a jogai, hanem a kötelességei is belekerültek ez alkalommal a törvénybe.

A felsőoktatási törvény esetében minden ősszel várható a módosítás a pontszámokra vonatkozóan, így ez alkalommal is részét képezi a törvény-javaslatnak ama meghatározás, mely szerint 48 ESP a pontszám-követelmény a következő évre való beiratkozáshoz. Ami viszont nagy újdonság, a felsőoktatási intézmények keretében javasolt munkáltatói tanácsok megalapítása, ami mindenképpen hozzá fog járulni a duális oktatás bevezetéséhez a felsőoktatásban is. A legnagyobb port a felsőoktatási intézmények körében az a rendelkezés kavarta, mely szerint a rektor és a dékán kinevezése három évre szólhat, ami egyszer hosszabbítható csak meg. Mint minden, esetleg rossz megoldásnak ítélt rendelkezésnek, ennek is van egy pozitív vonatkozása, nevezetesen az, hogy ennek köszönhetően a fiatal egyetemi tanároknak nagyobb lehetősége lesz a tudományos ranglétrán való előremenetelre, akár dékáni vagy rektori státus megnyerésére, ami jelentős mértékben csökkentheti a fiatal szakemberek távozását – nyilatkozta lapunknak Vicsek Annamária.

Szerző: 
Magyar Szó, Mihályi Katalin