You are here

Deli Andor: A Fidesz–KDNP kormánykoalíció az össznemzeti felemelkedés folytatásának a biztosítéka

Végéhez közeledik a május 26-ai, magyarországi európai parlamenti választások vajdasági, Mindannyian! elnevezésű kampánya, amelyet a Vajdasági Magyar Szövetség szervezésében tartottak meg az elmúlt több mint másfél hónapban. A kampányról és eddigi tevékenységéről Deli Andor nyilatkozott lapunknak.

Deli Andor az előző európai parlamenti ciklusban először töltötte be a parlamenti képviselő tisztségét, és ismét befutó helyen szerepel a Fidesz–KDNP pártkoalíció választási listáján.

Milyen tapasztalatokkal gazdagodott a kampányban?

– Nagy lendülettel és kedvvel vetettem bele magam az európai parlamenti választás kampányába. Nagyon sok helyszínen jártam, rengeteg emberrel találkoztam. Sikerült a dolgokat úgy szervezni, hogy a legtávolabbi falvakba is eljuthattam, Bezdántól kezdve Kisoroszon át Székelykevéig. Úgy érzem, hogy a beszélgetések, találkozások túlmutattak a kampány keretein, vagyis nemcsak a szavazásra való buzdításról szóltak ezek az események, hanem a magyar összefogásról is. Arról, hogy vannak helyzetek és ügyek, ahol félre kell tennünk az esetleges nézetkülönbségeinket, és egységesen kell felsorakoznunk egy közös, a nemzeti ügy mögé. A vajdasági magyar emberek követik az úgynevezett nagypolitikát, látják, hogy milyen küzdelmeket vív Magyarország annak érdekében, hogy megőrizze önállóságát egy brüsszeli bürokratikus nyomással szemben. Tudják, érzik, hogy támogatniuk kell a magyar kormányt, a Fidesz–KDNP kormánykoalíciót annak érdekében, hogy a megkezdett építkezés és össznemzeti felemelkedés folytatódhasson. Az elmúlt évek közös munkájának eredményei látványosak, a terepen is érezhetőek. Meggyőződésem, hogy nemcsak én, hanem a kampányrendezvények minden résztvevője is azzal a jóleső érzéssel ment haza a rendezvényeket követően, hogy magyarnak lenni jó!

Mit tart első európai parlamenti képviselői mandátuma legnagyobb sikerének, illetve sikereinek?

– A parlamenti munka nagyon szerteágazó, rendezvények, konferenciák szervezésétől kezdve, módosító indítványokon, képviselői kérdéseken, plenáris felszólalásokon át a lobbistákkal, érdekvédelmi szervezetekkel, továbbá a magyar és szerbiai minisztériumokkal, követségekkel, küldöttségekkel való tárgyalásokig. Az eredmények, a sikerek ezekből tevődnek össze. A kihívás számomra az volt, hogy ne vesszek el a részletekben, hanem arra törekedjek, hogy a kapott végeredmény nagyobb minőséget képviseljen, mint csupán a részeredmények halmaza. Úgy érzem, hogy a mandátum kezdetekor kapott feladatot, vagyis azt, hogy a vajdasági magyar közösség mutatkozzon be az európai politikai színtéren, sikeresen tudtam végrehajtani. Tábort vertünk az EU-ban évekkel azelőtt, hogy Szerbia EU-taggá válhatna. Ez egy hatalmas lépéselőny, amelyet úgy gondolom, hogy a következő években kamatoztatni tudunk.

Volt-e esetleg olyan feladat, tevékenység, amit megkezdett, ám nem tudott sikeresen befejezni?

– Ha a konkrét szakpolitikai munkát nézem, akkor talán az, hogy a közlekedési szakbizottság tagjaként még nem sikerült lezárni a fuvarozókra vonatkozó jogszabályi módosítások megtárgyalását, az úgynevezett mobilitási csomagot. A nagypolitikai témák, mint például Szerbia csatlakozásának az ügye, illetve annak gyorsabbá tétele egy többszereplős, többszörösen összetett történet: tagállamokkal, kormányokkal, európai biztosokkal és parlamenti képviselőkkel. Úgy érzem, ebben sikeresen helytálltam, ugyanakkor a történet még távolról sincs befejezve.

Ha a polgárok szavazatának köszönhetően ismét esélyt kap az európai parlamenti tevékenységre, mit állítana annak fókuszába, mit tartana különösen fontosnak?

– A magyar ügyön túl és a nemzetpolitikai célok mellett minden bizonnyal Szerbia uniós tagságának témája fog a kiemelt feladatom lenni, hiszen annak tekintetében, hogy a meglebegtetett 2025-ös csatlakozási dátumból valóság legyen, éppen a következő évek, azaz a parlamenti mandátum 2019 és 2024 közötti időszaka lesz kulcsfontosságú. Nemcsak Szerbiának kell még rengeteg feladatot megoldania, hanem az EU-nak is fel kell készülnie az új tagállamok fogadására.

Bármilyen frakcióból ugyanolyan hatékonyan tudná képviselni a vajdasági magyarság és Szerbia érdekeit, azaz lehet-e ebben a pillanatban bármit is elmondani azzal kapcsolatban, hogy a Fidesz–KDNP az Európai Néppárti frakcióból, vagy valahonnan máshonnan tevékenykedik majd?

– A Fidesz a KDNP-vel és a VMSZ-szel együtt, még mindig az Európai Néppárt tagja. Ebben a pillanatban az a legfontosabb, hogy egy nagyon erős választási eredményt tudjunk produkálni, nemcsak Magyarországon, hanem itt nálunk, a Vajdaságban is. Minden leadott szavazat egyúttal támogatást jelent a Fidesz–KDNP-nek és az európai parlamenti össznemzeti delegációnak ahhoz, hogy megvédjük a magyar nemzeti érdekeket, és ahhoz is, hogy erős tárgyalópozíciónk legyen a választások után. Ezen túlmenően a vajdasági magyar közösség a választáson való nagyarányú részvételével bizonyítani tudja kondícióját, erejét nemcsak az anyaország, hanem egyúttal a többségi nemzet irányába is.

Értékelése szerint hogyan fogadná a vajdasági magyar közösség a Fidesz–KDNP pártkoalíció további távolodását az Európai Néppárttól, illetve további közeledését a szélsőjobboldali politikai erők irányába?

– Nem látom úgy, hogy a Fidesz szélsőségesen jobboldali politikai erők irányába közelítene. Azok, akiket a nyugati fősodorbeli média „leszélsőjobbozik”, valójában olyan politikai pártok, amelyek az EU-t nem egy központosított, Brüsszelből távirányított birodalomként képzelik el, hanem egyenrangú nemzetállamok, illetve a kettős mércéket mellőző együttműködésére alapozott közösségként, vagyis úgy, ahogyan  annak idején az európai integráció alapító atyái, Schuman vagy De Gasperi. Szerintem felháborító, hogy a pozícióit féltő elit szeretné magának kisajátítani az európai projektet, és mindenki mást Európa-ellenesnek nevez, míg eközben azt is megengedi magának, hogy a nemzeti szuverenitást védelmezőket nacionalistának, szélsőjobboldalinak titulálja.

Mennyire függ Szerbia európai integrációjának folyamata a választásokat követően hatalomra kerülő erőktől, azaz mennyit nyom érdemben a latban Szerbia tevékenysége, a szükséges reformok végrehajtása?

– A bővítés kérdése számos jogi és adminisztratív reformlépés végrehajtásától függ, ugyanakkor a legfontosabb a politikai akarat megléte a nyugati tagállamokban és az EU intézményeiben. Az EP-választás ebből a szempontból rendkívül fontos. Abban vagyunk érdekeltek, hogy minél több olyan parlamenti képviselő kerüljön a padokba, aki fontosnak tartja a bővítést. Egy ilyen összetételű parlament hatással lesz az Európai Bizottság összetételére is, és jól tudjuk, hogy az Európai Bizottság irányítja a csatlakozási tárgyalásokat. Szerbia sok sikeres lépésen van túl, ugyanakkor a következő években még nagyon sok területen kell felzárkóznia az úgynevezett európai standardokhoz. A Belgrád–Pristina-párbeszéd további folyamata is nagyot nyom a latban, de ami a legfontosabb, az a politikai akarat megléte az EU megmondó nyugati tagállamaiban és magában EU intézményeiben. Ez utóbbira tudunk hatni az európai parlamenti választáson keresztül. A Balkán stabilitása Európa biztonságának a kulcsa, és ez fordítva is igaz. Szerbia és a többi nyugat-balkáni tagjelölt ország mielőbbi uniós csatlakozása stabilitást teremt a térségben. Tehát az érdek kölcsönös, ugyanakkor egyes nyugati vezetők saját rövid távú belpolitikai megfontolásaik vagy fennhéjazó magatartásuk miatt ezt nem hajlandók elismerni. Ezen kell változtatnunk, és ebben segíthet az európai parlamenti választás és az abból eredő politikai felhajtó erő.

 

Szerző: 
Magyar Szó, P.E. (Fotó: Kocsi Zoltán)