Magyar nyelven 2100 középiskolai férőhely

Vicsek Annamária államtitkár: Azt kívánom minden nyolcadikosnak, hogy sikerüljön a képességeinek és érdeklődésének megfelelő középiskolát választania

Az oktatási minisztérium a héten jelentette meg a leendő középiskolások részére a pályázatát. Az 1747 magyar ajkú nyolcadikost 2105 férőhely várja a vajdasági középiskolákban. A nyolcadikosok június 14-én, 15-én és 16-án tesznek záróvizsgát. A tehetséggondozó gimnáziumokba, művészeti középiskolákba jelentkezők ezt megelőzően, június 2-a és 4-e között felvételiznek.

Milyen újdonságok várják a nyolcadikosokat e pályázati időszakban? – kérdeztük Vicsek Annamáriától, az oktatási minisztérium államtitkárától.

– Az Oktatási, Tudományügyi és Technológiai Fejlesztési Minisztérium középfokú oktatással megbízott szektora egy nehéz időszakot tudhat maga mögött, hiszen a következő tanévtől megnyíló középiskolai osztályok jóváhagyásának kritériumait egy átgondolt és észszerű stratégia mentén kellett meghozni.

A középiskolák pontos útmutatót kaptak arra vonatkozóan, hogy a minisztérium oktatásfejlesztési stratégiája, illetve az oktatásügyben jelenleg is folyó észszerűsítési és megtakarítási követelményeknek megfelelően hogyan döntsenek a helyi önkormányzatok és a helyi, illetve regionális munkahely-piaci szükségleteket figyelembe véve, amely folyamatban a Nemzetközi Valutaalap szigorú utasításainak, kemény elvárásainak is meg kellett felelni.

Az volt az elv, hogy új szakokat nem, vagy csak nagyon indokolt esetben lehet nyitni, és akkor is inkább valamely meglévő szak kárára, azaz az összes jóváhagyott hely semmiképp sem lehetne több a tavalyinál, hiszen a tanulólétszám csökkenése ezt egyértelműen indokolatlanná teszi. Idén 1747 magyar ajkú nyolcadik osztályos tanuló fejezi be általános iskolai tanulmányait. Az össz diáklétszámhoz viszonyítva a jóváhagyott középiskolai osztályok által biztosított helyek száma országos szinten 5 százalékkal nagyobb, a magyar tannyelvű középiskolák szintjén viszont ez a különbség 17 százalékkal többet tesz ki, ami mindenképp pozitívan értékelendő, hiszen azt jelzi, hogy kiemelt figyelmet kap a kisebbségi tannyelvű oktatás. Eddig is az volt az irányadó, hogy országos szinten 5–10 százalék, kisebbségi tannyelvű oktatás esetében viszont 10–20 százaléknál nagyobb nem lehetett, az idén viszont ezt a valutaalap nyomására jelentősen csökkenteni kellett.

A hálózat meghozatalának folyamatában a Tartományi Oktatási Titkárság és a Magyar Nemzeti Tanács véleménye és javaslatai folyamatosan a minisztérium munkatársai előtt voltak, és ennek függvényében született meg a végleges döntés.

Az eddigi gyakorlathoz viszonyítva nagy előrelépésnek értékelem, hogy a végleges döntés előtt a Tartományi Oktatási Titkárság munkatársai a minisztérium munkatársaival tárgyaltak, így a tartományi kormány elé egy leegyeztetett javaslat került elfogadásra, ami azelőtt nem volt, így a korábbi években mindig utólag kellett a döntésen csiszolni. Ez az elem valójában annak az egyenes pozitív következménye, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség államtitkári szinten képviselteti magát az oktatási tárcában, így a döntéshozatal közelében jelen tudunk lenni. Azt gondolom, hogy ezek a számok racionálisan elfogadhatóak, annak függvényében, hogy a gazdasági megszorítások miatt milyen lehetőségekkel számolhattunk.

Hozzátenném, ez a folyamat még nem zárult le végérvényesen, hiszen minden évben megtörténik a megjelentetett pályázat korrekciója, a hibák javítása céljából.

Ez, hogy a versenyeredmények is beleszámítanak a pontszámba, mit jelent a diákoknak az esélyek szempontjából, illetve miért hozta meg a minisztérium ezt a döntést?

– Véleményem szerint a tanulmányi versenyeken a tehetséges diákok a megmérettetés öröme és az eredmények miatt, és nem a beiratkozás céljából történő pontszerzés miatt vesznek részt. Ez abból is látszik, hogy tavaly, amikor az a döntés született, hogy beiratkozáskor nem veszik figyelembe a verseny-pontszámokat, megközelítően ugyanannyi diák vett részt a versenyeken.

A felvételinél azért lett ez törölve, mert nem egységes a versenyek minősége, a különböző minőségű versenyek viszont egyes esetekben ugyanannyi pontszámot hozhatnának. Az egész versenyrendszer, a versenyszervezők és a versenyek jóváhagyásának kritériumait felül kell vizsgálni, hogy a jövőben igazságosabban lehessen a beiratkozáskor a tanulmányi versenyeredményeket értékelni. Azt gondolom, hogy annak a diáknak a munkáját, aki jelentős eredményeket ér el tanulmányi versenyen, egy diploma vagy ajándékcsomag mellett, amit a verseny-szervezőktől kapnak, az egész oktatási rendszernek is értékelnie, jutalmaznia kell, és ennek egy módja a felvételi során történő pontszám-beszámítás lehet.

A záróvizsgán mire számíthatnak a diákok? A záróvizsga előtt álló magyar ajkú diákoknak mire hívná fel a figyelmét?

– Ezen a téren nincs változás. A záróvizsgáknak kiemelt figyelmet szentel a minisztérium, hiszen az elmúlt évek gyakorlata megmutatta, hol történhetnek szabálytalanságok akár a diákok, akár a felügyelő tanárok, de a javítást végző tanárok részéről is. Az igazságosság biztosítása miatt a minisztérium minden évben újabb ellenőrző mechanizmusokat vezet be, így lesz ez most is, de a vajdasági magyar diákok esetében nem kell különösebb változásokra számítani, hiszen térségünkben rendszerszintű szabálytalanságok nem szoktak előfordulni.

Magyar nyelven hány középiskolai férőhely várja a leendő elsős középiskolásokat? Milyen a szakközépiskolák és a gimnáziumok, illetve a három és négyéves szakok aránya? A duális oktatás mennyire lesz jelen magyar nyelven?

– Jelenleg országos szinten 21 000 férőhelyet biztosít a jóváhagyott középiskolai hálózat, ennek mintegy 10 százaléka, pontosabban 2105 hely várja magyar tannyelven a diákokat.

A jóváhagyott szakok közül a Vajdaságban 50 duális osztály lesz, ebből 8 magyar nyelven, ami 165 tanuló számára biztosít majd helyet hároméves duális képzés keretében. Óbecsén, Csókán, Szabadkán és Zomborban lesznek ilyen osztályok. 16 gimnáziumi osztály indul, ami jelentős arányát képezi a 90 négyéves osztálynak, és a vajdasági magyar gimnáziumi oktatás hagyományát és népszerűségét mutatja több vajdasági városban, így Újvidéken, Nagybecskereken, Zentán Topolyán, Óbecsén és Szabadkán is.

A duális középiskolai szakok jóváhagyásánál mi mindent, milyen véleményeket vett tekintetbe a minisztérium?

– A duális szakok egy kidolgozott értékelőrendszer alapján lettek átvilágítva és jóváhagyva. Az ezt előkészítő folyamatban minisztériumunk munkatársai régiónként tanácskoztak az iskolaigazgatóságok vezetőivel, az iskolaigazgatókkal, a helyi önkormányzatok oktatási megbízottjaival, és idén először a munkaügyi irodák és a gazdasági kamara, illetve a helyi gazdasági képviselőkkel.

Ez azért nagyon fontos előrelépés, mert csak ily módon lehet biztosítani, hogy a középiskolai szakképzés valóban megfeleljenek a munkaerő-piaci elvárásoknak, ugyanakkor csak abban az esetben beszélhetünk duális oktatásról, ha a tanulók nemcsak letöltik gyakorlatukat a vállalatoknál, hanem ezért cserébe a vállalat valamilyen támogatást ad a tanulóknak, akár ösztöndíj, akár eszközbeli adomány, vagy más formában. A szakközépiskolák zöme valójában duális lenne, ha ez a tanuló-támogatási rendszer elterjedtebb lenne.

Ami nagyon fontos: folyamatban van az oktatási tárca egyes törvényeinek frissítése, módosítása, amelynek fontos része a duális oktatás törvényszintű szabályozása is. Így a középiskolai és a felsőoktatási törvénynek is lesznek olyan vonatkozásai, amelyek a duális oktatásra vonatkoznak, és ilyen módon lehetővé válik majd az, hogy a hároméves duális középiskola elvégzése után valamilyen szinten a felsőoktatási szakképzésben is részt vehessenek majd a tanulók.

Az általános iskolai eredmény és a záróvizsga eredménye azért befolyásolja, hogy ki mely számításba jöhető szakokat tünteti fel a ,,kívánságlista” kitöltésekor. Pedagógiai tapasztalata birtokában kinek ajánlja a gimnáziumot, a tehetséggondozót, kinek a négy-, és kinek a hároméves szakközépiskolát?

– Azt kívánom minden nyolcadikosnak, hogy sikerüljön a képességeinek és érdeklődésének megfelelő középiskolát választani, ami borzasztóan nehéz.

Fontosnak tartom, hogy ezt a folyamatot az oktatási rendszernek is fel kell ismernie és támogatnia kell, azaz, a lehető legnagyobb számú és a lehető legtöbbféle szak megnyitásával kellene Vajdaság-szerte biztosítani ezt a sokféleséget, ami nehéz, mert az iskolák adott káderállománnyal, és nem utolsósorban hagyománnyal rendelkeznek, ami miatt gyakran nehéz váltani, és az újdonságokat bevezetni, amit csak megnehezít a racionalizáció és az ún. létszámstop is.

Ugyanakkor azonban meggyőződésem, hogy nagy kárt tettünk volna, ha most sokkal nagyobb számú középiskolai osztályt hagyunk jóvá, hiszen szeptemberben akkor egy újabb problémával szembesülnénk, nevezetesen: a csekély tanulószám miatt a kis létszámú osztályok jóváhagyatásáért kellene küzdeni, ami a Nemzetközi Valutaalap júniusi misszióját követően várhatóan még szigorúbb lesz, mint tavaly.

Mi mindent vegyenek figyelembe a középiskola és a szak kiválasztásakor a diákok és a szülők, vagyis: hogyan érdemes középiskolát választani?

– Úgy gondolom, mindenképp a szülőföldön kell középiskolát választani, hiszen azok a gyerekek, akik már a középiskolai tanulmányukat is Magyarországon folytatják, kis valószínűséggel fognak hazatérni.

A szülőföldön való boldogulás egyik feltétele, hogy anyanyelven tudjuk a választott középiskolát elvégezni, ugyanakkor azonban a munkaerőpiacon való érvényesülés, a munkába állás nélkülözhetetlen feltétele az ország nyelvének az ismerete is, így a vajdasági magyar diákoknak valójában több választási lehetősége is van.

Egyrészt, ha anyanyelvén tanul tovább, a vajdasági középiskolákban a szerb nyelvet is elsajátítja – éppen ezért fektetnünk nagy hangsúlyt a szerb mint nem anyanyelv tanításának fejlesztésére is. Másrészt pedig, ha már magyarul végezte az általános iskolát, a középiskolát viszont szerbül, akkor anyanyelvi kompetenciái már megfelelően fejlettek ahhoz, hogy a négy év alatt ne vesszenek el, ugyanakkor azonban a szerb nyelv elsajátításának köszönhetően sokkal nagyobb eséllyel tud majd a hazai munkaerőpiacon elhelyezkedni.