You are here

Az adai Kiss Nándor az idén októberben diplomázott Szabadkán, a Közgazdasági Karon, majd azonnal beiratkozott Újvidéken a mesterképzésre agrárökonómia és agrobiznisz szakon. Aztán szinte azonnal ott is hagyta a frissen megkezdett tanulmányait, mert elutazott Brüsszelbe, hogy egy hónapig Deli Andor európai parlamenti képviselő irodájában legyen gyakornok.A fiatalember karácsony előtt érkezett haza, és az első dolga az volt, hogy utánanézzen, hány kollokviumot mulasztott. Mert — mint mondta — számára most az egyetem a legfontosabb.

— 2015-ben a Magyar Nemzeti Tanács meghirdetett egy pályázatot egyetemi hallgatóknak. Rövid esszét kellett írni, a legjobb munkákat pedig strasbourgi kirándulással jutalmazták. Több ismerősömmel együtt eljutottunk az Európai Parlament hivatalos székhelyére. Deli Andor képviselő úr társaságában megnéztük a parlament épületét, a városközpontot, a környékbeli nevezetességeket.

Ekkor hallottam arról, hogy nála is lehet pályázni egy hónapos gyakornoki időszakra, melyet a kiválasztott jelentkezők a brüsszeli irodában töltenek el. Amikor hazajöttünk, sokkal gyakrabban nézegettem Deli Andor úr internetes oldalát, mert ez a lehetőség felkeltette az érdeklődésemet. Meg is jelent a pályázat, egy kicsit gondolkoztam, majd beadtam a jelentkezésemet, és nagy meglepetésemre el is fogadták. Ez még 2015 végén történt, én pedig az idén november 20-ától december 16-áig, vagyis négy héten át tartózkodhattam Brüsszelben.

* Ez nagyon rövid idő, nem?

— Az Európai Parlament minden képviselője maga határozhatja meg, mennyi időre vesz fel gyakornokot. Deli Andor úr az egy hónap mellett döntött, mert minél több fiatalnak, frissen végzett szakembernek meg kívánja adni ezt az esélyt. Nekünk ez is nagyon sokat számít, hiszen nem vagyunk tagállam, ezért a vajdasági, szerbiai fiatalok nem dolgozhatnak ebben a munkakörben.

Szerintem nagy szerencse, hogy ott lehettünk, és láthattuk ennek a rendszernek a működését. Egyébként kell egy kis idő, mire az ember beletanul a dolgokba, és a négy hét valóban csak arra elegendő, hogy megérezzük, most már kellő betekintésünk van a folyamatokba, de addigra haza kell jönni.

Két-három hónap bizonyára jobb lenne, mert akkor már az irodában is nagyobb hasznunkat vehetnék. Persze, ismeretségeket néhány hét alatt is lehet szerezni. Brüsszel, ahol most jártam életemben először, hatalmas élmény volt, nagyon tetszett a város. Érdeklődéssel szemléltem, hogyan tudtak a régi objektumok közé újakat felhúzni úgy, hogy nem rontják el az összhangot.

A három-négy emeletes házak az utcákban olyanok, mintha megrajzolták volna őket, a parlament közelében pedig sorakoznak a hatalmas üvegépületek, és jó az összhatás. Aztán ott van a klasszikus városközpont a városházával és a történelmi utcákkal, az éttermekkel, a boltokkal, valóságos turistaparadicsom.

* A gyakornokoknak adnak valódi feladatokat is, vagy csak ott tartózkodnak, és várják, hogy múljon az idő?

— Deli Andor úr irodájában állandó a sürgés-forgás. Ő a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság (TRAN) teljes jogú tagja, valamint a Regionális Fejlesztési Bizottság (REGI) póttagja. Alkalmam volt részt venni mindkét bizottság ülésén, és tanúja lehettem annak, hogy a bizottsági tagok — akik több párthoz tartoznak — miként készülnek elő a szavazásra.

Valójában ezeken az előgyűléseken beszélik meg azt az irányvonalat, amelyet a fontos voksolásokon követni szeretnének. Egy-egy kérdés kapcsán mindenki felszólalt, elmondta a véleményét, megegyezett, és úgy cselekedett. Én figyeltem és jegyzeteltem, majd jelentéseket készítettem, melyeket elküldtem a képviselő úrnak és az asszisztenseinek. Az alatt az idő alatt, amíg én ott voltam, a képviselő úr volt Strasbourgban, de mi, gyakornokok oda nem kísérhettük el. A csoportommal a többi közt eljutottunk az Európai Bizottságba, találkoztunk és beszélgettünk Navracsics Tiborral, az EU kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosával, valamint fogadott bennünket Sztáray Péter nagykövet, Magyarország Állandó NATO-képviseletének vezetője.

* Mennyit láthat egy gyakornok Szerbia és az EU viszonyából?

— Módomban állt figyelemmel kísérni Szerbia útját az integrációs folyamatban, és olvashattam az évi jelentést az ország eddigi eredményeiről, illetve arról, hogy milyen intézkedéseket kell még megtennie a tagság eléréséig. Véleményem szerint Szerbia nagyon határozott lépéseket tesz, igyekszik összehangolni a jogszabályait az EU-s törvényekkel — csak a gyakorlatban való alkalmazás lassabb, mint tervezték. Mindenhez idő kell, hiszen nem lehet összehasonlítani azt az országot, amelynek zavaros volt a közelmúltja, egy olyannal, amely már huzamosabb ideje az együttműködésre, a közös befektetésekre és politikára helyezi a hangsúlyt.

* Itthon milyen tervei vannak?

— Időközben lemaradtam két kollokviumról, ezeket igyekszem pótolni, majd a vizsgákon remekelni. A nagyobb terveket majd akkor kezdem szövögetni, amikor a kezemben tartom a mesterdiplomámat. Mindenképpen szeretnék itthon maradni, állást találni a lehető legközelebb a szülővárosomhoz. Olyan munkát végeznék legszívesebben, amely közel áll a választott szakmámhoz, tehát a közgazdasággal vagy a mezőgazdasággal legyen kapcsolatban.

Remélem, szükség lesz egy ilyen szakirányban jártas személyre, mint amilyen én leszek. Tudnám például irányítani a mezőgazdasági vállalatok pénzügyeit, vagy a bankokban elbírálhatom a mezőgazdasági termelők hitelfolyamodványát, egyszóval hidat alkothatnék az egyszerű termelő és a pénzügyi szakember között.

* A brüsszeli gyakornokság lehet-e ugródeszka a karrierjében? Számít-e valamit, ha beírja az életrajzába?

— Politikai szemszögből biztosan számít, hiszen magánszorgalomból vállaltam, a talpraesettségemet bizonyítottam, és azt, hogy szakmailag fejlődni szeretnék, van bennem kíváncsiság, nyitott vagyok az új lehetőségekre. Azt vallom, hogy az embernek addig kell elmennie tanulni, nemzetközi tapasztalatra szert tenni, amíg fiatal, de aztán, hacsak teheti, itthon kamatoztassa a megszerzett tudását. Mindenkinek azt ajánlom, hogy nézzen utána ezeknek a projektumoknak, és ne féljen jelentkezni.

Két ismerősöm már meg is pályázta és meg is nyerte a gyakornoki helyet, jövőre ők is utaznak Brüsszelbe. Én mezőgazdasági közgazdász vagyok, de más is érdekel. Követem a politikát, előfordulhat, hogy a jövőben jobban beleásom majd magam, de mindent sorjában, nálam most az egyetem az első. Mert akkor üljön le az ember kártyázni, ha már vannak lapjai.

Szerző: 
Hét Nap, TÓTH Lívia