Legális úton a kertből a piacig

– Amikor kormányzati szerepvállalást vállaltunk, az egyik célkitűzésünk az volt, hogy a kistermelőkkel foglalkozunk, hogy a szerbiai jogrendben a kistermelők is láthatóvá váljanak. Két évvel ezelőtt már elfogadtuk az állati eredetű élelmiszerekre vonatkozó szabályzatot, ezúttal pedig a növényi eredetű élelmiszerekre vonatkozó kistermelői szabályzatot is – nyilatkozta lapunknak Juhász Attila, a mezőgazdasági minisztérium államtitkára.

Rámutatott arra is, hogy a szabályzat lehetőséget ad arra, hogy a kistermelők a saját családi gazdaságukban megtermelt javakat feldolgozzák és legális rendszeren belül értékesíteni tudják, illetve egy minimális kötelezettség mellett kisvállalkozóként működjenek. Az élelmiszer-biztonságról szóló törvény és a vállalkozókra vonatkozó adózásról szóló törvény esetében is ezek a családi gazdaságok kistermelő-barát elbírálásban részesülnek.

– Az Európai Unióban fizikai személy is állíthat elő élelmiszert, Szerbiában viszont az élelmiszer-biztonságról szóló törvény erre nem ad lehetőséget. Élelmiszer-feldolgozással csak jogi személy foglalkozhat, mégpedig az, aki bejegyezteti magát a feldolgozók központi nyilvántartásába – hangsúlyozta Juhász Attila, majd elmondta, hogy ez után az APR-ben való bejegyzést követően a legalacsonyabb adóforma vonatkozik a kistermelőkre és családi gazdaságokra, átalány szerint folyik majd az adóztatásuk, amennyiben a forgalom nem haladja meg a 4 millió dinárt. Ez a forgalom pedig biztosítja, hogy a család megéljen a vállalkozásukból, és fenn tudja tartani a gazdaságát, akár fejlesszen is.

– A 2020. évi költségvetésben 52,7 milliárd dinár áll a mezőgazdaság rendelkezésére. A közvetlen kifizetések, a hitelek támogatása és egyéb támogatások mellett a vidékfejlesztési támogatások azok, amelyekben visszaköszön a családgazdaság központúsága. A családi gazdaságoknak 50 százalékos vissza nem térítendő támogatást fizet ki a minisztérium – hangsúlyozta az államtitkár, aki elmondta azt is, hogy mindenféle berendezésre, kapcsolható eszközre, felszerelésre, sőt az anyaállatok beszerzésére, gyümölcsösök telepítésére, jégvédelmi hálókra, öntözőrendszerekre, valamint a feldolgozó kapacitásokra kiadott összeg felét is az állam magára vállalja 3,5 millió dinárig.

Az élelmiszer-biztonságról szóló törvény meghatározza milyen feltételek mellett dolgozhatnak fel a nagy rendszerek, ám ez a kistermelőkre nem vonatkozik. A kistermelői szabályzat lehetővé teszi, ha idejében elválasztják a feldolgozás folyamatait, hogy akár egy helyiségben történjen a feldolgozás, az mellett, hogy a higiéniai előírásokat ebben az esetben is be kell tartani – mondta az államtitkár.