Lassan halad a vagyon-visszaszármaztatás folyamata Szerbiában

A vagyon-visszaszármaztatással kapcsolatban felmerülő gondok nem új keletűek Szerbiában.

A probléma forrása a nem megfelelő jogi háttér, így az illetékes szervek legtöbb esetben bonyolult procedúra elé állítják a kérelmezőket.

A szakértők megoldásként egyértelműen a törvénymódosítást javasolják.

Csak azok kezdhették meg a vagyon-visszaszármaztatást, akiknek sikerült beszerezni a szükséges dokumentumokat.

Problémát jelent, hogy az örökösök sok esetben már más országba költöztek. Az igénylők elsősorban azt a földet szeretnék viszontlátni, amit elvettek tőlük. Szeles Ambrus, Zenta: „Remélem, hogy ez a pár kiló dokumentum, amit összeszedtem ezzel kapcsolatban még jó. Különösen érdekes az, hogy a külföldön élő rokonaimnak külön igazolás kell arról, bármilyen olyan papír, amivel igazolni tudja, hogy ő nem kaphat semmiféle kártérítést külföldön, ezen a címen.”

Zentán a visszaadható terület nagy részén kiépítették az öntözőrendszert, ezeket a földeket nem adhatják vissza.

A megmaradt 1500 hektár viszont nem fedi az igényelt földmennyiséget, illetve rosszabb a minősége attól a földtől, amit elvettek. Hanák Zoltán, ügyvéd: „Itt nálunk, főleg Vajdaságban megtörténtek a tagosítások, és itt vannak problémák. Konkrétan Zentát említeném, hogy Zentán állami földek nincsenek, amit vissza tudnának származtatni, itt esetleg csak értékpapírokba tudnánk ezt a visszaszármaztatást megejteni. Adán vannak erre lehetőségek, nekem is van egy konkrét ügyem, most abban a fázisban van, hogy megtörtént a beazonosítása ezeknek a földeknek, amik el lettek véve.”

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség–Demokratikus Cselekvés Pártja képviselőcsoport köztársasági frakcióvezetője az üggyel kapcsolatban elmondta, hogy a vagyon-visszaszármaztatás ügye jelenleg lassabban halad. Véleménye szerint elengedhetetlen a vonatkozó törvény módosítása, ugyanis a Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség a jelenlegi törvényt alkalmazva olyan dokumentumokat kér, amelyek beszerezhetetlenek. Pásztor Bálint, köztársasági frakcióvezető, VMSZ-DCSP képviselőcsoport: „Az épületek esetében ez aránylag zökkenőmentesen halad, nem mondhatom, hogy minden gondtól mentesen, de gyorsabban, mint a termőföldek esetében. A termőföld esetében bebizonyosodott az, amit a VMSZ kezdettől fogva – 2011-től, amióta a törvény elfogadásra került – mond, hogy a csereingatlan útján történő kárpótlás lehetőségét törvénybe kell iktatni. Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha ugyanazt a parcellát nem lehet visszaszármaztatni, akkor más, azonos értékű parcellát kellene, hogy visszakapjon a kérelmező.”

Az elmúlt években mintegy tízezer hektár földterület került vissza a jogos tulajdonosaikhoz, de még most is nagyon sokan várják a folyamat sikeres befejeződését.