Ugrás a tartalomra

Közös öröm Temerintől Zobnaticán át Budapestig

A Vajdasági Vágtának köszönhetően javult a lóállomány – Sokan érdeklődnek a lovaglás és a lovassportok iránt

Az elmúlt hétvégén első ízben fordult elő, hogy egy határon túli lovas győzedelmeskedett a Nemzeti Vágta budapesti döntőjében. Számunkra, vajdasági magyarok számára külön jelentőséggel bír, hogy a győztes ló és lovasa, Fantázia és Nagy Arnold egy vajdasági települést, Temerint képviselte a megmérettetésen. Mint ismeretes, a Nemzeti Vágta vajdasági előfutama, a Vajdasági Vágta a vajdasági magyarok egyik legnagyobb éves rendezvénye, amely az idén körülbelül 12 000 látogatót vonzott.

A győzelem kapcsán Bunford Tivadarral, a rendezvény egyik főszervezőjével, a Háló Vajdasági Fejlesztési Alapítvány igazgatójával beszélgettünk.

 

Nagy sikert ünnepelhettünk az elmúlt hétvégén. Hat év után vajdasági vágtázó állhatott a Nemzeti Vágta dobogójának legfelső fokára. Hogyan kezdődött ez a történet?

– Amikor hat évvel ezelőtt elindítottuk a Vajdasági Vágtát, több célt fogalmaztunk meg. Elsősorban közösségépítésről van szó, arról, hogy a vajdasági embereknek, a vajdasági magyaroknak legyen egy olyan eseménye, amely nem egy helységhez kötődik, hanem az egész tartomány a magáénak érzi. A ló vidékünk minden családjához kötődik valamilyen szinten, hisz szinte mindenkinek van olyan felmenője, akinek volt lova, amihez szép emlékek kötődnek, és mindenkinek van egy története a lovakról. Éppen ezért úgy gondoltuk, hogy a Vajdasági Vágta egy közösségépítő eseménnyé nőheti ki magát. Ezt a célt szolgálják a kísérőrendezvények is. A másik célunk az volt, hogy népszerűsítsük a lóversenyeket Vajdaságban. Nálunk a legnépszerűbb az ügetőverseny. Szinte minden kisebb-nagyobb településen van ügetőpálya, de az egyéb lovasdiszciplínák nincsenek jelen. Szerettük volna a gyerekek és a fiatalok körében felkelteni a vágyat a lovaglás, a díjugratás, a fogathajtás iránt. A harmadik célunk pedig az volt, hogy a lóállományt feljavítsuk. Pár ember látott ebben fantáziát, csatlakoztak hozzánk, és  ennek köszönhetően egyre jobb eredményeket érünk el. Az idei győztes páros tavaly harmadik helyet ért el. Egy organikus fejlődés tanúi lehettünk tehát, aminél szebbet el sem tudok képzelni. Egyre jobbak vagyunk, és hála az istennek nincs visszaesés, és az idén a győzelemmel fel tudtuk tenni az i-re a pontot. Emellett nem sok hiányzott ahhoz, hogy kettős vajdasági siker szülessen, hisz Davidovity Deján, aki Szerbiát képviselte a Nemzetközi Vágtán, az orrhossznyinál is kisebb különbséggel maradt le, és a második helyen ért célba. Vasárnap este a Hősök terén jó volt vajdaságinak lenni. Mindenki együtt örült ennek a sikernek. Nagy Arnold sikere mindannyiunk sikere, mindenki azt mondta, hogy győztünk. Egyek voltunk.

 

A célok között említette a lóállomány fejlesztését is. Ön szerint ezt sikerült elérni?

– A vajdasági lóállomány nagyon leépült az utóbbi évtizedekben, nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is. Ez ugyanúgy van, mint a fociban. Egy olyan országban, vegyük például Brazíliát, ahol nagy a merítési lehetőség, ott kiemelkedhet egy Pelé. Úgy gondolom, hogy nálunk is, ha nagyobb lesz a merítés, ha több lesz a ló, akkor a minőségben is ugrás tapasztalható. Ebben a pillanatban 2–3 olyan ló van Vajdaságban, amelyik bármely pillanatban megállná a helyét a Hősök terén. De egy sportról van szó, sokszor csak másodpercek döntenek, és abban is biztos vagyok, hogy e mellett a 2–3 ló mellett van még tíz, amelyek szintén jó eredményeket tudnak elérni, csak lehet, hogy eddig nem volt szerencséjük, hisz sokszor apró dolgokon múlik a verseny végkimenetele. Nemcsak a lovakon múlik, hanem a zsokén is, hogy hogyan, mennyit gyakorolt a lóval, hogyan tudja lenyugtatni a lovat a start előtt. Ezen jó képességű lovakkal rengeteget kell dolgozni, hogy fegyelmezett, jó versenyzők legyenek. Egész évben edzeni kell őket, és a nagyobb megmérettetések előtt másfél-két hónappal intenzívebbé kell tenni az edzéseket, hogy a versenyre csúcsformába kerüljenek. Több istálló alakult ki például Adán, Temerinben, Bácskossuthfalván, Hertelendyfalván, és ezek megtiszteltetésnek veszik, hogy részt vehetnek a vágtán. A versenyzők között az a szellemiség alakult ki, ami lehet, elcsépeltnek hangzik, hogy nem a győzelem a fontos, hanem a részvétel. Minden évben körülbelül 25 versenyzőnk van. Ebből van tíz, amelyeknek esélye van a győzelemre, és van 10–12, amelyek most még kicsit gyengébb erőt képviselnek, de folyamatosan fejlődnek, és ki tudja, amikor újra vajdasági fog a dobogó legfelső fokára állni, talán közülük fog kikerülni. Fontos, hogy ezek a lovak nemcsak a Vajdasági Vágtán mérettetnek meg, hisz egyre több helyen látom azt, hogy az ügetőversenyek mellett galoppversenyeket is szerveznek, tehát van rá igény, hogy évente többször is rajthoz álljanak ezek a lovak. Ezeket tekinthetjük a vágtára való felkészülésnek is.

Említette, hogy a versenyeken sok múlik a zsokén is. Hogyan lesz valakiből zsoké Vajdaságban? Van-e utánpótlás?

– Amikor elkezdtük a Vajdasági Vágta szervezésért, egyik nagy vágyam volt, hogy ha valaki feljut a csúcsra, mint ahogy most Nagy Arnold, akkor sztárként kezeljük, akire érdemes felnézni. Azt látom, hogy most ez történik. Amikor Đoković nyer, akkor nagyon sokan teniszezni akarnak, most sok gyerek lovagolni szeretne. Annak is örülök, hogy a tapasztalt vágtások, például Temerinben Kósa Sándor, az adai Gyarmat István vagy Kishegyesen Cékusék tábort szerveznek a fiatal lovasoknak. Ezekben a táborokban a jövő lovasait nevelik. Talán ezen fiatalok közül valaki már jövőre ott lesz a Kishuszár Vágtán, és később a felnőttek között versenyeznek. A Kishuszár Vágta vajdasági előfutamára évekig annyian jelentkeztek, hogy csak döntőt tudtunk tartani. Az idén már két elődöntőt kellett rendeznünk, tehát szélesedik a merítés. Víg Barbara, aki tavaly és az idén megnyerte a Kishuszár Vágtát, és eljutott Budapestre, a jövőben már a felnőttek között fog tudni versenyezni. Szót kell ejteni arról is, hogy az első évben elhoztuk Magyarországról a puszta ötös lovasbemutatót. Ennek hatására két adai fiú úgy döntött, hogy ők is megpróbálnak csikósbemutatót készíteni, és az utóbbi években már ők tartottak bemutatót.

Egybehangzó vélemények szerint a zobnaticai a legszebb elővágta-helyszín. Egyetért ezzel?

– A Nemzeti Vágta előtt két héttel a Hadtörténeti Múzeumban tartott sorsoláson alkalmam volt beszélgetni a magyarországi lovassport nagyjaival, és egyöntetű volt a véleményük, hogy a legszebb és a legjobb elővágta a zobnaticai. Hat évvel ezelőtt a helyszín kiválasztásakor nagyon sok helyszínt végignéztünk, de amikor a nap végén dönteni kellett, mindannyian arra a következtetésre jutottunk, hogy erre itt Vajdaságban a legjobb a zobnaticai lovaspálya. Tudni kell azt, hogy akkor már 6–7 éve nem tartottak versenyeket Zobnaticán. Ahhoz, hogy versenyezni tudjunk, első évben bokrokat, fákat vágtunk ki a pályáról, és szinte teljesen ránk hárult a feladat, hogy rendbe tegyük a pályákat. Az 1700-as évek közepén, amikor a Törley család Zobnaticán ménesbirtokot alakított ki, a pályákat nagy szakértelmű emberek készítették, hiszen azok a pályák ideálisak; eső után pillanatok alatt használhatók, és a fekvése, a kanyarok minden ideális és a versenyzők biztonságát szolgálja. Nem beszélve arról, hogy nagyon áttekinthető, a nézőknek is nagyon jó rálátásuk van a versenyekre. Emellett mivel nagy területen helyezkedik el, több egyéb kísérőtartalmat is be tudunk oda vinni, kitölteni azt az időt, aminek az előfutamok és a döntő futam között kötelezően el kell telnie. A zobnaticai birtok új tulajdonosai odafigyelnek a pályára és a boxokra, így most már nem nekünk kell gondoskodnunk erről.

 

Mik a jövőbeli tervek a Vajdasági Vágtával kapcsolatban?

– Természetesen a továbbiakban is szeretnénk megszervezni a Vajdasági Vágtát, és mindig szeretnénk egy picit hozzátenni, hogy a mennyiségi és minőségi mutatónk is tovább javuljon. Szeretnénk, hogy a résztvevők száma elérje a harmincat, hogy minél nagyobb legyen a merítés, hisz ez biztosítja a minél jobb eredményt. A kísérőrendezvényeket szeretnénk még tömegesebbé tenni, vidékünkön eddig ismeretlen lovassportokat bemutatni, és azt is szeretnénk, hogy minél több lófajta jelenjen meg, hisz a világban több száz fajta lovat tenyésztenek, és ezeket be szeretnénk mutatni a közönségnek. A tarsolyunkban ezek mellett is több terv szerepel. Az idén a főzőversennyel gazdagítottuk a kínálatot, ezt jövőre szeretnénk megerősíteni. A Vajdasági Vágtát az idő előrehaladtával igyekszünk újabb és újabb tartalmakkal vonzóbbá tenni a közönség, a vajdaságiak részére.

 

Szerző (Forrás)
Magyar Szó, Benedek Miklós (Fotó: Kiss Zoltán)
Többi hír