You are here

Dr. Halasi Szabolcs: Az elektronikus könyvtárat a tudományos kutatók mellett egyetemi hallgatók is használhatják

A Tartományi Felsőoktatási és Tudományos Titkárság nemrég szerződést kötött öt állami alapítású szakfőiskolával, ennek értelmében a KoBSON révén a legújabb tudományos publikációkhoz férhetnek hozzá. Erről kérdeztük dr. Halasi Szabolcs tartományi segédtitkárt. – Cél, hogy Vajdaság területén az összes állami alapítású kar és szakfőiskola a KoBSON-t tudja használni, mindenkinek egyforma lehetőséget biztosítva a tudományos fejlődésre.

Mi a KoBSON?

– Olyan adatbázis, elektronikus könyvtár, amelyben a felhasználó új, hasznos angol, illetve szerb nyelvű kutatásokat, cikkeket, szakfolyóiratokat, szakkönyveket, doktori disszertációkat tud megnézni, nemcsak a rövid összefoglalójukat, hanem teljes terjedelemben, és ezt az aktuális vagy a későbbi kutatásaiban fel tudja használni. A szakfőiskoláknak ez azért jó, mert ők is egy ablakot kapnak a tudományos világra. Mi támogatjuk ebben őket azzal, hogy az elektronikus könyvtárhoz nemcsak intézményi, hanem egyéni hozzáférést is biztosítunk. Akár otthonról is rákapcsolódhatnak a kutatók, a tudósok, de a hallgatók is használhatják az intézményen belül.

Hogyan fog ez megvalósulni?

– Mivel a 9 szakfőiskolából négy már rendelkezik KoBSON hozzáféréssel, ezért „csak” 5 szakfőiskolával (3-mal Újvidékről, 1-gyel Nagybecskerekről és 1-gyel Szabadkáról) kellett megkötni a szerződést. Ezt követi a kivitelezés, ami a 2017. év folyamán fog megvalósulni, a Szerbiai Akadémia Hálózatra (AMRES) való fizikai rákapcsolódással, az adott szakfőiskolákat csatlakoztatni kell a városban található AMRES központhoz. Csak utána tudnak a felhasználók a KoBSON-hoz hozzáférni.

Mi a tanárok és mi a hallgatók feladata a KoBSON-ban?

– A tanárok feladata, hogy népszerűsítsék a hallgatók körében, s ha a hallgatók „ráharapnak”, akkor a tanulmányaik során nagyon hasznos lehet. A bázisban található szakirodalom felhasználásával számukra is egyszerűbb és gyorsabb lesz a szemináriumi munkák megírása, a diplomadolgozatok befejezése. Az adatbázis használata során újabb és újabb érdekes dolgok nyílnak meg előttük, amiknek köszönhetően akár egy teljesen új szegmentumban is tudnak kutatást végezni.

Mit jelent ez társadalom számára?

– Ha a szakfőiskolákon a tanárok is elkezdik használni ezt az adatbázist, akkor a tudományos teljesítményük is megnövekedhet, és ezáltal a társadalom is hasznot húz belőle, mert a tanárok, kutatók majd olyan témákkal is foglalkoznak, amelyek nemcsak elméletiek, hanem gyakorlatiak is.

Az elektronikus könyvtár használata fontos projektum. Ki finanszírozza?

– Vajdaságban használhatja az Újvidéki Egyetem összes kara, most már az összes szakfőiskola és három intézet is. Öt hazai könyvtár vitte be a szerbiai adatbázist, köztük a Szerbiai Népkönyvtár is. Az angol rész úgy működik, hogy vannak különböző repozitóriumok, azokba feltöltik a folyóiratokat.

S ha azokat valaki meg szeretné nézni, fizetnie kell érte. De ennek a hasznos kezdeményezésnek köszönhetően, mint amilyen KoBSON, nem személyenként kell fizetni, hanem ebben az esetben az Oktatási, Tudományügyi és Technológiai Minisztérium, a Védelmi Minisztérium és a Tartományi Felsőoktatási és Tudományos Titkárság fizetnek érte, és elérhetővé teszik a szakemberek és hallgatók számára.

Természetesen a későbbiekben is a KoBSON felhasználóit e célra elkülönített összeggel támogatják. Beszélgetésünkkor dr. Halasi Szabolcs tartományi segédtitkár még elmondta, a tudomány érdekében mindenkit meg fognak szólítani, ezért a napokban az ő és a Vajdasági Magyar Akadémia Tanács kezdeményezésére a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, a Műszaki Szakfőiskola és a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék vezetői a Vajdasági Magyar Tudományos Adattár kialakításának szükségességéről beszélgettek.

Olyan naprakész adatokat tartalmazó adatbázisról van szó, amelyből a használó megtudhatja, ki mikor milyen területen doktorált, s ennek alapján amikor szükség lesz, ajánlani tudják majd különféle projektumokra. Később tervezik bekapcsolni a tudományokkal foglalkozó civil szervezeteket.

A kutatók, akik nemcsak regisztrálják magukat, hanem fejlesztik a publikációikat, egymást tudják majd követni és idézni, s ez által az adott intézménynek, szervezetnek is növekszik az értéke. Sőt felvehetik a kapcsolatot egymással, például egy varsói tanár segíthetne egy vajdaságinak, vagy egy szegedi tanárral lehet, hogy el tudna indítani közös pályázatot. A Vajdasági Magyar Tudományos Adattár hozzájárulna a vajdasági magyar kutatók még jobb összefogásához – mondta dr. Halasi Szabolcs.

Szerző: 
Magyar Szó, Bozsoki Valéria