You are here

A 3. Vajdasági Magyar Bálra szombaton kerül sor Palicsfürdőn, az idei bál védnöke Bíró Lívia, a szabadkai Soroptimist International Club alapító elnöke

A Vajdasági Magyar Szövetség 2016. január 23-án szervezte meg első alkalommal a jótékonysági célokat szolgáló Vajdasági Magyar Bált, közösségépítő, hagyományteremtő szándékkal. Az első bál védnöke Vitkayné Kovács Vera operaénekes, zenepedagógus, az újvidéki Szerb Nemzeti Színház operadívája volt.

A második Vajdasági Magyar Bál védnöki szerepét László Sándor színművész, rendező, az Újvidéki Művészeti Akadémia osztályvezető tanára, az Újvidéki Színház egykori igazgatója töltötte be. A harmadik Vajdasági Magyar Bálra szombaton kerül sor Palicsfürdőn, a Zvonko Bogdan Borászat báltermében. Az est folyamán zenél az Eridanus zenekar, a szabadkai Talentum Tehetséggondozó Művészeti Egyesület táncosai pedig palotás táncot adnak elő. A bál műsorvezetői Lőrincz Zsuzsanna és Bencsik István.

A rendezvény folyamán adományok gyűjtésére kerül sor, amelynek bevételét kiemelkedő tehetségű, szociálisan hátrányos helyzetben lévő tanulók megsegítésére fordítják a szervezők.

Az idei bál védnöke Bíró Lívia, a szabadkai Soroptimist International Club alapító elnöke, akivel a nemes célokat szolgáló bálok és összejövetelek fontosságáról, a Soroptimist működéséről és a nők helyzetéről beszélgettünk. 

Milyen indíttatásból vállalta el az idei Vajdasági Magyar Bálon a védnöki szerepet? 

– A báloknak csodálatos a hangulatuk, az eddigi Vajdasági Magyar Bálokon is részt vettem, az elsőn egy harmincfős szegedi csapattal, akik azt mondták, hogy talán Magyarországon sincs ehhez fogható ünnepélyes, szép bál.

A helyszín is lenyűgöző, és színvonalas a program. Erre az eseményre mindig meleg szívvel gondolunk vissza. Jó lenne hagyományossá tenni, azt reméljük, hogy ötven év múlva is lesz Vajdasági Magyar Bál. Nagyon fontos, hogy a rendezvénynek közösség-összetartó és -építő jellege van. A régi időkben is arról szóltak a bálok, hogy egy bizonyos közösséget összetartsanak, alkalmat adjanak a beszélgetésekre, mert ilyenkor új ötletek és tervek is megfogalmazódhatnak. Ez most sincs másképp.

A Vajdasági Magyar Bál megközelítőleg háromszáz fős rendezvény. Kiváló kezdeményezésnek, remek lehetőségnek és jó ötletnek tartom, hogy báli keretek közt találkozzon a vajdasági magyarság. A bálon nem csupán a politikai élet szereplői vesznek részt, hanem azok is, akik e térség gazdasági életét is vezetik, sokan közülük vállalkozók és embereket foglalkoztatnak.

Fontos, hogy a résztvevőknek módjukban álljon adományozni, mert a bálok nemcsak a kapcsolattartásról és a szórakozásról szólnak. Mindezektől sokkal fontosabb, hogy nemes célt szolgáljanak, adományok gyűjtésére kerüljön sor, amelyeket utána felajánlunk azoknak, akiknek erre szükségük van. Ha visszanézünk, ez száz évvel ezelőtt is így volt, a mai időkben pedig kiváltképp fontos, hogy ne veszítsük szem elől a rászorulókat, figyeljünk egymásra és gyűjtéseket szervezzünk. Ez jellemző a szabadkai Soroptimist International Clubra is, így nagy öröm és megtiszteltetés számomra, hogy a harmadik Vajdasági Magyar Bál védnöki szerepét tölthetem be.

Hogyan került sor a Soroptimist klub megalapítására? 

– Az első Soroptimist klub az 1920-as években alakult meg a kaliforniai Oaklandban, mert a nők sajnálattal vették, hogy annak idején a Rotary klub tagjai csak férfiak lehettek.

A Soroptimist azóta az egész világban elterjedt. 2012-ben született meg a gondolat, hogy jó lenne a klubot Szerbiában, méghozzá Szabadkán is megalapítani. Ezzel az ötlettel a tavaly húszéves fennállását ünneplő szegedi Soroptimist állt elő, így ők az ún. keresztanyaklubunk. 2014-ben, 22 nővel megalapítottuk a szabadkai klubot és még abban az évben felvettek bennünket a 132 országot számláló világszervezetbe is. Szerbia 130. országként lett tagja. A klub megalapítása azért is fontos, mert a volt jugoszláv tagköztársaságok közül szinte még csak Szerbiában nem létezett Soroptimist.

Milyen célokat szolgál a So- roptimist?

– Fontosnak tartottuk, hogy a közélet szinte minden területéről legyenek képviselve a nők, ugyanakkor politika- és egyházmentes közösségről van szó. A Soroptimist International Club a nők esélyegyenlőségéért száll síkra. Örülök, hogy megalakult a klub Szabadkán, de annak is, hogy a nők érvényesülési lehetőségei, valamint a nők ellen elkövetett erőszak egyre felkapottabb téma Szerbiában.

Szeretnénk Újvidéken is alapítani Soroptimist klubot. Szerbiában még csak egy van, míg Olaszországban 120. Főleg a nőkkel, a nők helyzetével foglalkozunk, de segítjük a rászoruló gyermekeket és a tehetségeket is igyekszünk felkarolni.

A mi klubunkban is hangsúlyos szerepet kap a jótékonykodás, és ezt bál formájában is megejtjük. Szerveztünk már gyűjtést a szabadkai Žarko Zrenjanin Általános és Középiskola hátrányos helyzetű tanulói számára, tavaly a hajdújárási Lurkóház javára gyűjtöttünk, ennek köszönhetően tavasszal egy játszóteret építettünk. Emellett fűnyírót ajándékoztunk, családi sportnapot tartottunk, a Panda Rádió támogatásával pedig tiszai hajókirándulásra vittük a gyerekeket. Persze megtartottuk a Séta a gyermekek mosolyáért humanitárius akciónkat is.

Az idén a Spartacus női futballcsapat munkáját próbáljuk megkönnyíteni. Szép eredményeket érnek el, de nehéz körülmények között működnek. Karácsonykor is igyekszünk nagycsaládokat, vagy több gyermeket egyedül nevelő szülőket segíteni. Előadásokat is szervezünk, egyebek közt a nők elleni erőszak témájában, ehhez kapcsolódóan februárban Belgrádból állami szintű vendégek érkeznek a klubba és arról beszélgetünk majd, hogy mit lehet tenni ilyen esetekben, mit mond a törvény és mi miben segíthetünk. 

Az ön számára mennyire fontos a jótékonykodás? 

– Rendkívül fontos. Huszonhat éve vagyok vállalkozó és sokszor adódott alkalmam arra, hogy segítsek. A háborús időszakban számos problémával kellett szembenéznünk, sokan elmentek, a szülők külföldön voltak, a gyermekek itt maradtak és a nagyszülők nevelték őket.

Akkoriban élelmiszergyártással foglalkoztam és lehetőségem nyílt segíteni, így 1994-ben a szabadkai Október 10. Általános Iskola 380 tanulója részére egy évig ingyen uzsonnát biztosítottam. Ez nagyon jól jött a gyerekeknek, sok család ezt sem engedhette meg magának. Nagyon jó érzés segíteni és nagyon fontos az adományozás. Viszont nemcsak a gyerekekre, hanem az idősekre is figyelni kell.

A Villa Ancora idősek otthona igazgatójaként is tapasztalom, mennyire fontos, hogy az idősek ne érezzék egyedül magukat. Sokuk gyerekei külföldön dolgoznak a jobb kereseti lehetőség reményében és nem tudnak idős szüleikkel foglalkozni. Otthonunk lakóinak is naponta programokat, rendezvényeket szervezünk, együtt ünnepeljük a születésnapokat, igyekszünk jó kedvre deríteni őket, hogy elfelejtsék a gondokat és amennyire lehet, pótoljuk a családot. Gyakran tapasztalom tehát, hogy mennyire fontos az összetartás, akár egy hetven főt számláló mikroközösségben, mint a Villa Ancora, vagy a segíteni tudó magyarság esetében, mint amilyen a Vajdasági Magyar Bál.

Szerző: 
Magyar Szó, Lukács Melinda