You are here

Kovács Elvira: Az eltűnt csecsemők kapcsán nem áll le a nyomozás, és az esetek sem évülhetnek el

A törvény meghozatalával Szerbia teljesíti az Emberi Jogok Európai Bíróságával szembeni kötelezettségét, amelyet 2013-ban támasztott Szerbia felé, miután megszületett az első ítélet az eltűnt csecsemők kapcsán – emelte ki Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője a köztársasági képviselőház napirendjén szereplő, eltűnt csecsemőkkel foglalkozó törvényjavaslat kapcsán.

A törvényjavaslatról szóló parlamenti vitájában Kovács Elvira kiemelte, egy olyan érzékeny probléma rendezésére hivatott a törvényjavaslat, ami a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas és kilencvenes éveket érinti, vagyis amelyre az érintett szülők már évtizedek óta várnak. Rámutatott, azon csecsemők eltűnésének körülményeinek feltárása kapcsán, amelyekről azt feltételezik, hogy elrabolták őket a szülészeti osztályokról, majd halva születettként tüntettek fel, az első kezdeményezés még 2005-ben született meg. Az akkori ankétbizottság számos intézkedést rendelt el, így a Belügyminisztériumon belül egy külön osztály foglalkozott volna a babák eltűnésének feltárásával, a szervezett bűnözéssel foglalkozó bíróság vezette volna ezeket a bírósági eljárásokat, illetve külön munkacsoport hangolta volna össze a törvényelőírásokat ezzel kapcsolatban, de ezek az intézkedések soha nem léptek életbe, így 2010-ben egy újabb munkacsoport állt fel, de az sem váltotta be az elvárásokat. Ezt követően 2013-ban, miután az Emberi Jogok Európai Bírósága közzétette az egyik érintett szülő kapcsán az ítéletet, amelyben megállapította, hogy az érintett szülő családi életre való joga sérült, majd kártérítésre kötelezte Szerbiát, illetve arra, hogy állítson fel olyan mechanizmusokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a hasonló helyzetben levő szülők is kapjanak válaszokat, illetve kárpótlást az államtól.

Kovács Elvira rámutatott, késve ugyan, hiszen egy évet adott az európai bíróság a mechanizmusok felállítására, ám egy olyan törvény megfogalmazása van a képviselők előtt, ami 2018 óta van eljárásban. Legutóbb tavaly novemberben volt a törvény kapcsán közmeghallgatás a parlamentben, és bár a téma mély érzelmeket vált ki, több esetben konfúziót okoz egyeseknél. Nyomatékosította, hogy az ellopott csecsemők kapcsán nem szünteti be a törvény a nyomozást, hiszen olyan bűncselekményről van szó, ami nem avul el. Hozzátette, hogy a nemzetközi DNS-nyilvántartás segíti majd a nyomozást. A törvény megfogalmazását végig követte az Európai Tanács, sőt javaslatokkal irányította a törvényhozókat. A törvény alkalmazását is figyelemmel fogják kísérni az Európa Tanács szakértői.
Radiša Pavlović, az Igazságért és igazságszolgáltatásért a babákról (Za istinu i pravdu o bebama) Egyesület elnöke a napokban kérvénnyel fordult Maja Gojkovićhoz, a köztársasági képviselőház elnökéhez, és a legnagyobb parlamenti párthoz, a Szerb Haladó Párthoz, hogy vonja vissza az eltűnt csecsemőkről szóló törvényt. Annak a szervezetnek az elnöke, amelynek köszönhetően a szülészeti osztályról eltűnt csecsemők közül sikerült felderíteni az első esetet, azzal érvelt, hogy felesleges törvényelőírásról van szó, amit az Emberi Jogok Európai Bírósága kényszerített ki.

A YUKOM Emberi Jogi Jogászok Bizottsága ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja ugyanezt a törvényt. A honlapjukon megjelentetett érvelésükben kiemelték, már a novemberi meghallgatás során rámutattak, hogy a törvény nem az eltűnt babák szüleinek érdekeit tartja szem előtt, hanem csupán a kárpótlást. Felhívják a figyelmet arra, hogy a parlament előtt szereplő törvényjavaslat nem ír elő olyan mechanizmusokat, amelyek egyenként foglalkoznának az esetekkel, hanem a kártérítéssel kívánják leplezni az államnak azt a szándékát, hogy a gyermekrablással kapcsolatos tényfeltárást lezárják. A törvény végrehajtását ellenőrző mechanizmusokat hiányolják a törvényjavaslatból.

A YUKOM megállapításaira az igazságügyi minisztérium is reagált. A minisztérium közleményben szólította fel a civil szervezetet, hogy adjon pontos magyarázatot az állásfoglalásukra, annál inkább, mivel a törvény megfogalmazásánál, éppen a YUKOM esetében, a törvényre benyújtott 9 módosítási indítvány közül 7 a törvény részévé vált. Illetve indoklásukban kiemelték, hogy alapjában véve egyetértenek a törvény szövegével. Az igazságügyi minisztérium arra is emlékeztetett, hogy a törvény első szövegét 2016-ban továbbították a parlamenthez, ám 2017-ben visszavonták a parlamenti eljárásból. A jelenlegi törvényjavaslat 2018 óta van parlamenti eljárásban.

 

Szerző: 
Magyar Szó, mh