Induló vállalkozása, jó ötlete van? Pályázzon!

Külhoni magyar vállalkozókat támogat az anyaország

A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. külhoni magyar vállalkozások támogatására hirdetett pályázatokat. Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár a tájékoztatóján hangsúlyozta: a magyar kormány a gazdaságfejlesztést tekinti elsődlegesnek a külhoni magyar közösségek támogatásában.

A most megjelent három pályázatnak az a célja, hogy a magyar vállalkozók a lakóhelyükön találják meg a számításukat, illetve őrizzék meg a nemzeti identitásukat.

A külhoni magyar családi vállalkozások éve program keretében három pályázat jelent meg. Mi most egyet emelünk ki, az induló külhoni magyar fiatal vállalkozásoknak szólót (a többiről a www.bgazrt.hu oldalon olvashatnak).

Olyan 2016. január 1-je után bejegyzett mikro- és kisvállalkozások pályázhatnak, amelyek (egyik) tulajdonosa 1977. január 1-jén vagy később született, és 18. életévét már betöltötte a pályázat benyújtásakor. Vállalkozásonként 2-3 millió forint nyerhető el. Vissza nem térítendő, önrészt nem igénylő támogatásról van szó, melyet egy összegben folyósítanak.

A tudnivalókról Fejsztámer Róbertet, a Szekeres László Alapítvány kuratóriumi elnökét kérdeztük.

* Mit értünk induló fiatal vállalkozáson?

— A hivatalos meghatározás szerint az egy évnél fiatalabb, bejegyzett cégek tartoznak ide, ám a támogató definíciója időnként eltérhet ettől. Kezdő vállalkozón azt a személyt is értjük, akinek egyáltalán nincs cége, de mire beadja a pályázatát, addigra jogi formája és megnyitott bankszámlája lesz a vállalkozásnak, melynek ő az egyetlen vagy az egyik tulajdonosa.

* Ezek szerint azok is pályázhatnak, akiknek van valamilyen ötletük, de eddig még nem fogtak bele a megvalósításba?

— Igen, ha a pályázat benyújtásáig hivatalosan bejegyzik a vállalkozásukat.

* Milyen tevékenységekre lehet támogatást kérni?

— A pályázati kiírás két kategóriát említ, de ezek valójában minden területet érintenek, mezőgazdaságira és nem mezőgazdaságira felosztva a tevékenységeket. A hangsúly azon van, hogy a vállalkozás valamilyen értéket teremtsen, legyen ez akár szolgáltatás, akár termelés.

* Milyen a jó üzleti terv?

— A megírásához általában valamilyen keretet szoktak adni, meghatározzák, hogy mi mindent kell tartalmaznia. Ez ebben az esetben is így van. Viszont mivel a pályázat fókuszában a mikro- és a kisvállalkozások állnak, melyek gyakran egyszemélyes cégek, az üzleti tervnek is könnyen értelmezhetőnek és összerakhatónak kell lennie. Egyébként a kiírás is ilyen irányba tereli a pályázót.

Egy jó üzleti tervnek konkrétan kell tartalmaznia a cég tevékenységének céljait: milyen árut szeretne eladni a piacon, kiknek szánja a termékét, milyen áron szeretné értékesíteni, hogyan számolja a bevétel-kiadás aránypárjait, milyen elképzelései vannak, mekkora piacon akar terjeszkedni. Az üzleti terv tehát meg kell hogy győzze a pályázat kiíróját, hogy az ötlet vagy a tevékenység megéri a tőkeinjekciót.

* Van-e Szerbiában piaci, gazdasági értelemben helyük az ilyen kisvállalkozásoknak?

— Közgazdasági értelemben ezeknek a vállalkozásoknak a léte a gazdaság egyik alappillére. Az egy más kérdés, hogy Szerbiában pillanatnyilag nagyon kicsi a piac felvevőképessége, a vásárlók fizetőereje jelentősen meggyengült.

Lehet, hogy valakinek nagyon jó ötlete van, és egy fejlett országban, ahol az emberek többet tudnak költeni nem létfontosságú szolgáltatásokra és termékekre, a vállalkozása valósággal szárnyalna, de Szerbiában sajnos nagy rá az esély, hogy csak túlélne. Az ötlet életképességét az határozza meg, hogy amit a vállalkozó kitalált, az alkalmazható-e a szerbiai piacra, az itteni paraméterekre.

* Meg tudnak maradni a kisvállalkozások a nagyok mellett?

— Azt gondolom, ha piacot, azaz fizetőképes keresletet találnak a termékükre, szolgáltatásukra, akkor meg tudnak erősödni. Ehhez persze az is fontos, hogy az állam gyorsan, frissen változtasson a gazdaságfejlesztési politikáján, és egy kicsit „kegyesebben” bánjon a cégekkel.

A mikro- és a kisvállalkozások számára Szerbiában nem a piaci konkurencia, illetve az óriáscégek a legveszélyesebbek, hanem maga az állami gazdaságpolitika. Egyrészt alig tapasztalható előrelépés a feketegazdaság visszaszorítása terén, másrészt az állam egyre nagyobb terhet ró a vállalkozásokra. Ezek az adminisztratív intézkedések képesek annyira meggyöngíteni egy céget, hogy egyszerűen nem marad életképes.

* Mennyi pénz jut Vajdaságnak a támogatási keretösszegből?

— 120 millió forint értékben határozták meg a pályázati keretszámot, ezzel az összeggel tudunk kalkulálni. Nagyon nehéz felbecsülni, hogy hány vállalkozás kap majd támogatást.

Magyarkanizsa községben négy-öt érdeklődőről tudunk a pályázati kiírás viszonylag korai szakaszában, de nem biztos, hogy mindannyian benyújtják majd a jelentkezésüket. Bízom benne, hogy ez a kiírás is célba fog találni, hiszen a támogatás 100 százalékos, vagyis nincs szükség önrészre. Azt gondolom, ez a kis összegű támogatás minden kezdő cégnek kedvező, sőt, egy mikro- vagy kisvállalkozás számára a 15-20 000 euró nem is annyira kis összeg, hiszen nagyot tud rajta lökni.

* Ki segíthet, ha valaki elakad a pályázati dokumentáció értelmezésében, előkészítésében, feltöltésében?

— Ami a feltöltést, a NIR-rendszert és a pályázati külalak kezelését illeti, az érdeklődők a Szekeres László Alapítvány szabadkai központi irodájában tudnak információt, segítséget kapni.

Az üzleti, gazdasági részben viszont, kapacitáshiány miatt, az iroda nem tud segíteni, úgyhogy egy helyi könyvelőt, pénzügyi szakértőt vagy egy működő vállalkozásban érintett rokont, ismerőst kell felkeresni, hogy adjon tanácsot a pénzügyi koncepció elkészítéséhez. Magyarkanizsán a Tisza Menti Információs Fejlesztési Központ, az ICR-iroda segít.