Gyűlöletbeszéd, kisebbségi és női jogok
Kovács Elvirát, a VMSZ alelnökét, a szerbiai parlament képviselőjét az év elején Strasbourgban megválasztották az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Kisebbségi Jogi Albizottságának alelnökévé.
A vele készített interjúnk első kérdése a kinevezés jelentőségére és arra vonatkozott, mit tud tenni a kisebbségek, elsősorban a vajdasági magyarság érdekében.
— Az Európa Tanács alappillérei a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok. Ezért nagyon fontos, hogy ez az intézmény a nemzeti kisebbségek jogaival, helyzetével is foglalkozzon. Az elmúlt időszakban sajnos azt lehetett tapasztalni, hogy a kisebbségi és emberi jogok esetében a jelentések többsége a romákról szólt. Ezért javasoltam néhány éve az őshonos kisebbségek helyzetét elemző dokumentum elkészítését. Ez a kinevezés hatalmas megtiszteltetés, és lehetővé teszi, hogy továbbra is napirenden tartsuk a nemzeti kisebbségek jogainak és azok tiszteletben tartásának kérdéskörét. Az európai integrációnak ebben a szakaszában az ET — mely idősebb intézmény az EU-nál — jelentősége is megnőtt Szerbia számára. Ha az emberi és a kisebbségi jogok védelmének mércéiről beszélünk, akkor a legfontosabb dokumentum az ET Keretegyezménye a Nemzeti Kisebbségek Védelméről, melynek végrehajtását az ET Miniszteri Bizottsága figyelemmel kíséri. A tanácsadói bizottságok Szerbiára vonatkozólag három jelentést készítettek az elmúlt időszakban. A legutóbbiban 47 ajánlást fogalmaztak meg a kisebbségi jogok tekintetében. Mivel az Európai Uniónak nincs a nemzeti kisebbségek jogairól szóló jogszabálya, a 23. fejezet akciótervéhez tartozó kisebbségi akcióterv elkészítésénél Szerbiának az Európa Tanács keretegyezményét és az említett ajánlásokat kellett figyelembe vennie. Ezért fontos az ET és az EU közötti kapcsolat a Szerbiában élő nemzeti kisebbségek, így a vajdasági magyarság számára is. Az albizottságunk folyamatosan tudja ellenőrizni, hogy Szerbia, illetve más tagállamok mennyire tartják tiszteletben a keretegyezményt.
* Érdekes feladatot kapott az Esélyegyenlőségi és Diszkriminációellenes Bizottságban: a gyűlöletbeszédről kell jelentést írnia, illetve arról, mit tesznek ellene a politikusok.
— A jelentéstevőnek két éve van arra, hogy a titkárság segítségével elkészítse a jelentést, ezért még túl korai volna a részleteiről beszélnem. Az előttünk álló ülések egyikén a többi bizottsági taggal közösen felvázoljuk majd a jelentés elemeit. Szerintem a gyűlöletbeszéd társadalmi probléma, mely általában előítéletekből ered, és Európa-szerte terjed. A közéleti szereplőknek mindenképpen keményebben kellene fellépniük ellene. Az a tervem, hogy a jelentés rámutasson a gyűlöletbeszéd veszélyeire, kiemelje a különböző országokban jellemző példákat, a dokumentum mentén elfogadandó határozat pedig ajánlásokat fogalmazzon meg a tagállamok felé. Valószínű, hogy a faji, bőrszínbeli, vallási és nemzeti hovatartozás, etnikai származás vagy más személyes adottság miatt elkövetett nyilvános becsületsértésre, valamint ugyanezen adottságok miatti gyűlöletet, diszkriminációt vagy erőszakot hirdető és keltő eszmék, elméletek írásos, képi úton vagy más módon való terjesztésére és nyilvános megjelentésére, valamint a nyilvánosan elkövetett fenyegetésre összpontosítunk majd. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése folyamatosan foglalkozik a gyűlöletbeszéd témájával, néhány éve létezik egy No Hate nevű parlamenti háló is.
* 2007 óta köztársasági képviselő, vagyis immár tíz éve. Nőként hogyan tud érvényesülni a parlamentben, illetve a politikában, és ez a tevékenysége mennyire hat ki a családi életére?
— Mára a nők jelenléte a politikában szinte természetessé vált. A parlamentben is egyre több női képviselő van, így a férfiak már nem tesznek különbséget, nem viszonyulnak másként hozzánk. Érdekes módon úgy tűnhet, hogy a munka és a magánélet összeegyeztetése női probléma, pedig ha egyenjogúságról beszélünk, szerintem a férfiakat is ugyanúgy érinti, csak, mondjuk, egy férfi politikustól, cégvezetőtől ezt ritkán kérdezik meg. Nekem a családom támogatásával szerencsére valahogy mindig sikerült összehangolnom ezt a két területet, amiért nagyon hálás vagyok nekik. Véleményem szerint minden dolgozó és a közéletben is aktív nőnek rendkívül megértő támaszra van szüksége, akire bármikor számíthat, legyen az partner, barát, szülő, rokon vagy bárki.
* Véleménye szerint a nemek közötti egyenjogúság, a részarányos jelenlét mennyire érvényesül a hatalmi szervekben, a vezető pozíciókban? Illetve: milyen gyakran kerül nők jogaival foglalkozó napirendi pont a parlament elé, és melyek voltak az utóbbi időben ezek közül a legfontosabbak?
— Szerbia Köztársaság Alkotmánya szavatolja a nők és a férfiak egyenjogúságát. Minden polgárnak joga van képviseltetnie magát a politikai döntéshozatalban. Az alulképviselt csoportokhoz tartozók számára, mint amilyenek a nők, meg vannak hozva a pozitív intézkedések a megválasztott testületekbe való bejutáshoz. Annak köszönhetően, hogy a törvény szerint a pártok választási listáján legalább minden harmadik jelöltnek a gyengébben reprezentált nem képviselőjének kell lennie, a hölgyek mára már minden szinten egyre észrevehetőbben jelen vannak a politikai életben. A végrehajtó hatalomban azonban sajnos egyelőre csak kisebb arányban. Mivel gondoskodni kell a családok és a gyermekes anyák hatékony támogatásáról, rendkívül fontosnak tartjuk a családtervezést és annak anyagi megsegítését, ezért reméljük, hogy végre valóban parlamenti eljárásba kerül a gyerekes családok pénzügyi támogatásáról szóló törvény módosítása. Sok nőnek valóban nehéz összehangolnia a munkahelyi és a családi kötelezettségeit, emiatt nagyon fontos a munkát vállaló nők jogainak szigorú és következetes betartatása. Az elmúlt években például ilyen irányban módosult a munkatörvény, és megvédtük a meghatározott időre alkalmazott kismamákat a felmondástól, azaz a szerződés megszakításától, illetve bevezettük a szoptatási szünetet is. Fontos a stabil jogi háttér a nemek egyenjogúsága területén, valamint a nők gazdasági támogatása, például a női vállalkozások megsegítése. Emiatt az utóbbi két évben nagy figyelmet fordítunk a költségvetés nemi egyenjogúsági sajátosságaira. A családon belüli erőszak nem csupán a családtagok személyes gondja, hanem törvényellenes és büntetendő viselkedés. Ezért kell kiemelnem, hogy nemrégiben meghoztuk a családon belüli erőszak megfékezésére vonatkozó törvényt, de az elfogadása mellett nagyon fontos volna az intézkedések megfelelő alkalmazása.
* A VMSZ szerint miért kell a vajdasági magyarságnak áprilisban részt vennie a szerbiai elnökválasztáson, és miért éppen Aleksandar Vučićra ajánlott leadnia a voksát?
— A választás mindig fontos esemény számunkra, hiszen ilyenkor tudjuk megmutatni, hogy létezünk, ilyenkor tudunk beleszólni sorsunk alakításába, és megerősíteni a lehetőséget, hogy továbbvigyük azt a közösségépítő, előremutató folyamatot, amelyet megkezdtünk. Mindnyájunknak felelősséget kell vállalnunk önmagunkért és a közösségünkért. Nem valami ellen kell a vajdasági magyarságnak szavaznia, hanem valami mellett. A kormánykoalíció tagjaként a VMSZ a kormánykoalíció közös jelöltjét támogatja. Aleksandar Vučić egy EU-barát jelölt, akinek, akárcsak nekünk, fontos az ország európai jövője, Szerbia és a régió stabilitása. Jó az együttműködésünk, hiszen partnerként tekintenek ránk, és konkrét eredményeket tudunk felmutatni. Amiben megállapodunk a támogatott jelölttel, azt megvalósítjuk, és abban támogat bennünket. Ez a közösségi érdekről szól. Meggyőződésem ugyanis, hogy a vajdasági magyar közösség érdekérvényesítésének egyetlen észszerű módja az aláírt koalíciós szerződésünk fenntartása és az abban foglaltak megvalósítása.
