You are here

Az élhetőbb környezet megteremtése érdekében Zentagunarason több olyan beruházás van folyamatban, amely az életkörülmények javítását segíti.

A Topolya és Zenta között fekvő Zentagunarason szinte nincs egy olyan háztartás sem, amely valamilyen formában ne foglalkozna növénytermesztéssel és állattenyésztéssel. A lakosok 85%-a főállásban is mezőgazdász, a bejegyzett gazdaságok száma meghaladja a 400-at. 10 mezőgazdasági farm, több átvevőhely és egy csomagolóüzem is működik az 1900 lakost számláló településen. A falu jelenlegi vezetősége egy olyan élettér kialakításán fáradozik, amelyben a fiatalok jól érzik magukat, el tudják képzelni jövőjüket, és amelybe az elvándoroltak hazatérnek. Az élhetőbb környezet megteremtése érdekében több olyan beruházás van folyamatban, amely az életkörülmények javítását segíti.

Elsőbbséget a vízvezeték-hálózat cseréje élvez. A 40-50 éves vascsövek elöregedtek, gyakori volt a csőtörés. A Kossuth Lajos és a JNA utcákban már korábban megtörtént a csere, itt a háztartások vezetékre való kapcsolása maradt hátra, tavaly pedig a 850 méter hosszú Május 13. utcában fektettek le teljesen új vezetéket. Az időjárás jobbra fordulásával a szintén 850 méter hosszú Testvériség—Egység és az 1300 méter hosszú Petőfi Sándor utcában is elkezdődik a vízvezetékcsövek cseréje. Elkészült a Kodály Zoltán utca tervdokumentációja, a szükséges pénz is megvan, a közbeszerzési eljárás lebonyolítása után pedig megkezdődhet a munka.

— Elképzelésünk szerint az idén három utcában fejezzük be a munkálatokat, vagyis 5 km hosszan cseréljük le a vízvezetéket. Ennyit ötéves időszakra terveztünk, de úgy fest, hogy két év alatt megvalósítjuk — mondta Sípos Hajnalka, a zentagunarasi helyi közösség végrehajtó bizottságának elnöke.

Az elmúlt évben a részben kiépített körgyűrűt is üzemképessé tették: csatlakoztatták a kutakhoz, tisztítókat tettek fel, a kutakat klórozóval látták el. Az állami földek bérbeadásából származó eszközökből több határutat aszfaltoztak le, ami a nagygazdaságok számára nyújtott óriási segítséget. A faluban néhány rövidebb utca maradt még burkolat nélkül. Az egyik még az idén elkészül, a másik a jövő évi tervek között szerepel, valamint a Csantavér felé vezető útszakaszból hiányzó 250-300 méterre is várhatóan az idén kerül aszfalt.

A település központjában lévő tájházban élénk közösségi élet folyik. A régi részben tájjellegű tisztaszoba, konyha, mesterségek szobája és egy előszoba kapott helyet. A tájjellegű szobában szépen megférnek egymás mellett a faluban többségben élő két nemzetiség, a magyarok és a ruszinok tárgyai, eszközei, viseletei. Az elmúlt évben befejezték a közösségi termet, nyári részt alakítottak ki, vizesblokkokat építettek. Még az udvar és néhány régebbi épület rendezése maradt hátra. A harmincéves templom tetőcseréjében is jelentős szerepet vállalt a helyi közösség az egyházközösséggel és Topolya önkormányzatával együtt.

Az idén folytatják a temetőben levő utak aszfaltozását, valamint a kerítést is szeretnék kicserélni. A kultúrotthont a magánosítás folyamán eladták, a tulajdonos azonban 99 évre visszaadta használatra a falunak. Az épületben új színpadot építettek, kicserélték a belső világítást és a mennyezetet, a tetőszerkezet cseréjéhez az önkormányzat és a Magyar Nemzeti Tanács segítségére is számítanak. A helyi közösség szeretné visszakapni az épületet, és ennek érdekében már tett néhány lépést.

Zentagunarason az elvándorlás ellenére szép számban maradtak fiatalok, két éve 19, tavaly pedig 16 kisbaba született.

— Próbálunk minél többet tenni a fiatalok itt-tartása érdekében. Több vállalkozás működik a faluban, és közel vagyunk az autópályához is, Szabadka, Topolya és Zenta sincs messze, ahol elhelyezkedhetnek a fiatalok. Az elmúlt évben játszóteret és szabadtéri fitneszpályát létesítettünk, az idén a sportpályákat bővítenénk, pihenősarkokat alakítanánk ki. Távlati terveink közé edzőteremmel, szaunával, fedett uszodával ellátott fitneszközpont létrehozása tartozik. Sokan azt mondják, merész terveink vannak, viszont úgy gondoljuk, előre kell haladnunk, nem ragadhatunk meg a jelenlegi szinten — mondta Sípos.

Hagyományaink megőrzéséért

A MAG Hagyományápoló Egyesület évente több eseményt szervez, illetve besegít a többi civil szervezet rendezvényeibe is. Az egyesület célja a hagyományok megőrzése, visszahozása a köztudatba, a feledéstől való megmentése. Februárban az Armida Nőszervezettel együtt a hagyományos disznótoros szokásokat elevenítik fel, melyek különlegessége a kántálás. Az Október 18. Általános Iskolával együtt részt vesznek a farsangoláson is. Jelmezben végigsétálnak a falu főutcáján a piactérig, ahol télűző játékok elevenednek meg, végül pedig elégetik a szalmabábut. Mindenki teát és fánkot kap, majd az esti kocsonyabálon eltemetik a bőgőt. A tavasz a birkafőző verseny ideje, az egyesület életében a hagyományos ízeknek is fontos szerepük van. A nyár az aratóünnepségek és a főzőversenyek (vadhús, kakas, birka, nyúl) jegyében telik, a tagok több csapattal járják Vajdaságot, illetve évente jelen vannak a kárászi gombafesztiválon, melyen a vajdasági ízeket és szokásokat mutatják be. Októberben rendezik meg a hagyományos kukoricatörést, majd a Mikulás-járás következik, melynek keretében a nagyszakállú az iskola diákjait ajándékozza meg, viszont szükség szerint házhoz is megy. Advent utolsó vasárnapján az egyházzal együtt szervezik meg a Meleg tej, lágy kenyér elnevezésű akciót. Egy régi anekdota alapján a szentmise után meleg tejet és kalácsot osztanak a hívőknek.

— Falunkat szeretnénk bekapcsolni a vajdasági turisztikai körforgásba. A helyi termékek egyre nagyobb szerepet kapnak településünkön. Tájházunkban helyitermék-boltot nyitnánk, melyben a falubeliek értékesíthetnék saját termékeiket, és ezáltal jövedelemre tehetnének szert — mondta Sípos Attila, a MAG Hagyományápoló Egyesület végrehajtó bizottságának elnöke.

A jótékonyság jegyében

A 2005-ben alakult Armida Nőszervezet nevéhez szintén több rendezvény kapcsolódik. A tizenöt tag életkora széles skálán mozog, a legfiatalabb 22, a legidősebb 74 éves. A disznótoros nap alkalmával rájuk hárul a bál szervezése. Savanyú levest, hurkát, kolbászt, sült húst és szármát szolgálnak fel, előtte pedig ráhangolódásként tepertős pogácsa szerepel a kínálatban. A desszert szintén hagyományos étel, hájas kifli. Női gondokkal kapcsolatos előadásokat szerveznek, emellett gyakran jótékonykodnak is, a Vöröskereszt topolyai szervezetével karöltve ingyenebédet osztanak a rászorulóknak a településen.

— A rendezvényeken fánkot és lángost sütünk, a Föld napja alkalmából virágokat ültetünk a faluban. Nyáron kikapcsolódunk, bel- és külföldre kirándulunk. November végén, az idősek napja alkalmából 110 idős polgártársunkat vendégeljük meg süteménnyel és üdítővel, az iskola pedig egy előadást mutat be. Decemberben a cipődoboz-akció következik. Látni kell a gyerekek arcát, amikor átveszik a csomagokat. Legutóbb harmincöt szegényebb sorsú, illetve nagycsaládban élő gyereket ajándékoztunk meg az ünnepek előtt — mondta Kalmár Zsuzsanna, az Armida Nőszervezet elnöke.

Az elnök asszony kiemelte, hogy kiváló az együttműködés a többi civil szervezettel, segítenek egymásnak a rendezvények lebonyolításában.

A gazdák szolgálatában
Egy főleg mezőgazdasággal foglalkozó településen a gazdakör általában a legnépesebb civil szervezetek egyike. Így van ez Zentagunarason is, ahol a helyi Gazdakör 148 tagot számlál. Az iroda már régebb óta működik, öt éve azonban rendes munkaidőben, tehát minden munkanapon várja az érdeklődőket.

— A gazdáknak segítünk az újraregisztrálásban, kitöltjük a jószágtámogatásra kért űrlapokat, átadjuk őket a topolyai kincstárnak, így a gazdáknak nem kell a városba utazniuk. Hamarosan a mezőgazdasági birtokok újraregisztrálása következik, a gazdáknak fel kell tüntetniük a vetésforgót, hogy melyik parcellán mit szándékoznak vetni, valamint be kell jelenteniük a tervezett és a meglévő jószágállományt is. Természetesen ebben is számíthatnak ránk. Rendszeresen kísérjük a különféle pályázatokat, a gazdák, a termelők bármilyen kérdéssel bátran megkereshetnek bennünket. A faluban megtartott rendezvények szervezéséből kivesszük a részünket, tagságunkat évről évre díjmentesen juttatjuk el az újvidéki mezőgazdasági kiállításra. Informatikai képzést is szervezünk, melyen a számítógéppel való alapműveleteket sajátíthatják el az érdeklődők. Próbálunk ott segíteni polgárainknak, ahol tudunk — mondta Fekecs József, a zentagunarasi Gazdakör elnöke.

A zentagunarasiak főleg kukoricát, napraforgót, búzát és árpát termelnek, viszont az utóbbi időben sokan az olajrepce termesztésében látják a jövőt. A tejtermelők a legnépesebbek, a faluban mintegy 1500 tehenet tartanak nyilván. A farmok saját medencébe gyűjtik a tejet, a többiek pedig az átvevőhelyen adhatják át. Több tejgyár szállítja a tejet a faluból. A felvásárlási ár a két évvel ezelőtti 33-ról 24-26 dinárra zuhant. A gazdák elégedetlenek ezzel az összeggel, szerintük a 33-34 dináros literenkénti ár — melyhez még hozzáadódik az államilag támogatott 7 dináros prémium — esetén válna kifizetődővé a tejtermelés.