You are here

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselője visszatekint az elmúlt hónapokra.

Az idei év első fele az elnökválasztás jegyében telt, ezért a szerbiai parlament sokkal kevesebbet ülésezett, mint a korábbi években. A tavaszi munkát néhány fontos infrastrukturális, a vajdasági magyarság szempontjából is jelentős kérdés megvitatása jellemezte. Augusztus végén a tisztelt ház a földtörvényt módosította, az őszi ülésszakban pedig a többi közt két oktatási törvénycsomag került a képviselők elé.

Mindezekről Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselője beszélt, akit arra kértünk, tekintsen vissza az elmúlt hónapokra.

— Március folyamán a szerbiai parlament elfogadta a tiszai hajózásról szóló magyar—szerb államközi egyezményt, mely valójában egy hatvankét évvel ezelőtt megkötött szerződést váltott fel. Ezáltal a Tisza nemzetközi folyóvá minősült, ami az utas- és az áruszállítás szempontjából jelentős, illetve a mi Tisza menti önkormányzataink fejlesztési lehetőségeit többszörözi meg. Emellett szintén a tavaszi hónapokban szerepelt napirenden Szerbia vasútfejlesztési programja, melynek része a Szeged—Szabadka—Baja, valamint a Belgrád—Budapest és a Szabadka—Pancsova vasútvonalaknak a felújítása, illetve a kiépítése — attól függően, hogy a három közül melyikről beszélünk.

Tudom, ha hajózásról vagy vasútról van szó, akkor az emberek azt kérdezik, nekik ebből milyen konkrét hasznuk származik. A tiszai hajózás által Vajdaság, a magyar önkormányzatok és az ott élők a nemzetközi vérkeringés részévé válhatnak. A vasúti közlekedés nálunk elsősorban nem a személy-, hanem az áruszállításról szól, habár a Budapest—Belgrád vagy a Szabadka—Pancsova vonal az utasszállítás szempontjából is jelentős lesz. Az országhatár két oldalán élőket összekötő Szeged—Szabadka—Baja vonal esetében több mint húszéves kezdeményezésről van szó, és a VMSZ most el tudta érni, hogy ennek a vasútvonalnak a kiépítése az országos vasútfejlesztési program részévé váljon. Június végén megalakult az új kormány, és kinevezték a VMSZ négy államtitkárát: ugyanazokról a tárcákról, illetve személyekről van szó, akik korábban is ezeket a tisztségeket töltötték be. A kormányvita során elmondtuk, az új kormánytól is a Szerb Haladó Párttal aláírt koalíciós szerződésnek a megvalósítását várjuk.

* Az új kormány megalakulása után az első jelentős eredmény a földtörvény módosítása volt.

— Ezzel ismét egy többéves tervünk valósult meg. Annak ellenére, hogy az ország még 2008-ban felelőtlen módon vállalta, hogy 2017. szeptember 1-jétől az unió polgárai Szerbia állampolgáraival azonos feltételek mellett vásárolhatnak ingatlant, telket, földet, mi ezt a gazdáink szempontjából nem tartottuk jó megoldásnak. Most sikerült elérni, hogy az utolsó pillanatban, de még a termőföld- és ingatlanpiac liberalizálása előtt módosult a törvény.

Ennek következtében azok az uniós állampolgárok vásárolhatnak nálunk termőföldet, akiknek legalább tíz éve állandó lakhelyük van Szerbia területén, illetve legalább három éve bejegyzett gazdaságuk. November elején fogadta el a kormány a közlekedésbiztonságról szóló törvény módosításait, és átutalta a parlamenti eljárásba.

A mezőgazdasági termelők minden bizonnyal megörülnek annak, hogy egy újabb, több éve emlegetett kérdés pipázható ki, méghozzá a kapcsolható eszközök bejegyzéséből és műszaki vizsgáztatásából adódó nehézség. Az volt a gond, hogy az állam elvárta a gazdáktól, hogy műszaki vizsgára vigyék, illetve bejegyeztessék azokat a specifikus, kapcsolható mezőgazdasági eszközöket, amelyek esetében ezt a procedúrát egyszerűen lehetetlen volt elvégezni. Szerencsére, a törvény módosítása után megszűnik ez a kötelezettség. Még egy nagy adósságunk van a gazdák felé, a nyugdíjbiztosítási járulékok kérdésének rendezése, viszont ezen a témakörön is folyamatosan dolgozunk.

* A VMSZ az oktatási törvénycsomagokkal kapcsolatban több módosítási indítványt nyújtott be, s ezeket a parlament el is fogadta. 

— Az elmúlt egy hónap során a szerbiai képviselőház két oktatási törvénycsomagról tárgyalt. A felsőoktatási törvényre, az óvodai, az általános iskolai, a középiskolai és a duális szakképzésről szóló törvényre összesen tizennyolc módosítási indítványt nyújtottunk be, melyeket el is fogadtak.

Ezek egyrészt a tartományi hatáskörök tiszteletben tartására vonatkoznak, hogy az iskolaigazgatók megválasztásakor továbbra is a tartományi oktatási titkárnak legyen döntő szava. A másik csoport a nemzeti tanácsok hatáskörének tiszteletben tartását célozta meg, a módosítási indítványaink harmadik csoportja pedig a részarányos foglalkoztatáshoz, illetve ahhoz kapcsolódik, hogy pontosan tudjuk, milyen nemzetiségűek a diákok, a hallgatók, illetve az oktatásban dolgozók.

Ennek az a lényege, hogy a nemzeti hovatartozásról pontos nyilvántartást kell vezetni, illetve ha valaki nem hajlandó erről nyilatkozni, akkor az iskoláztatása nyelvét veszik alapul, vagyis azt jegyzik fel, hogy ki milyen nyelven végezte el az általános és a középiskolai tanulmányait, mert ebből meglehetősen nagy pontossággal lehet következtetni arra, ki milyen nemzetiségű. Ez azért fontos, mert a részarányos foglalkoztatás elve a teljes közszférára vonatkoztatva kerül majd be a törvénybe. Nagyon sokat emlegették az elmúlt hetekben a duális szakképzésről szóló törvényt. Ennek kapcsán elmondanám, hogy nem szerepelt ugyan a javaslatban, de mi indítványoztuk, és jóvá is hagyták, hogy a diákoknak a szakmai gyakorlati oktatását ugyanazon a nyelven kell megszervezni, amelyen az iskolában is tanulnak.  

* Az év végéig még számos fontos kérdést vitat meg a szerbiai parlament, sőt, azt is tudjuk, hogy a munka általában még december utolsó napjaiban is intenzíven folyik. Már most bizonyára sokan kíváncsiak rá, milyen lesz a 2018. évi költségvetés.

— Fontos lenne, hogy folytatódjanak azok az infrastrukturális fejlesztések, amelyek az elmúlt évek során a költségvetés részét alkották, például az Y elágazás, a szabadkai Népszínház, az önkormányzatok projektumai. Az ország költségvetési mutatói bizakodásra adnak okot arra vonatkozóan, hogy a jövő év elejétől megvalósulhat a bejelentett bér- és nyugdíjemelés. Ezenkívül bízom benne, hogy az év végéig a parlament elé kerülhet a kisebbségi kerettörvény, illetve a nemzeti tanácsokról szóló törvénynek a módosítása.

Az utóbbin egyelőre a minisztérium, illetve az a munkacsoport dolgozik, amelynek Nyilas Mihály tartományi kormányalelnök és Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke is tagja. A kisebbségi kerettörvény nyilvános vitája már lezárult, viszont ezek a törvényjavaslatok együtt érkeznek majd a parlamentbe.

* Amikor tavaly november végén beszélgettünk, azt mondta, hogy az idei év végéig kell módosítani a szerbiai alkotmányt. Ez a folyamat milyen fázisban van?

— Nyilvánvaló, hogy ez a határidő most már nem tartható. Mi azt szeretnénk, ha egy átfogó alkotmánymódosításra kerülne sor, melyet széles körű társadalmi vita előzne meg. Az idén erre már nincs lehetőség, ami szerintünk nem is baj, mert ha megtörténne, akkor ugyanolyan módon, egyik napról a másikra fogadnák el az alkotmányt, mint 2006-ban.

* Mit gondol, lesz-e előre hozott parlamenti választás?

— Egyik irányban sem mernék fogadni, mert ez Szerbiában megjósolhatatlan. Az biztos, hogy a stabilitásnak és a mindennapi ügyek rendezésének nem tesz jót, ha minden évben szavazunk, mert egy előre hozott választás a gyakorlatban azzal jár, hogy fél évig szünetel a jogalkotási munka. Én azonban nem tartom elképzelhetetlennek, hogy a tavasz folyamán akár parlamenti választás is lehet, de azért reménykedem, hogy inkább dolgozni fogunk a parlamentben, és nem kampányolni. Az azonban bizonyos, hogy a következő év folyamán két kampány is folyik majd, de ezek nem előre hozott, hanem rendes választások lesznek: Magyarországon parlamenti választást tartanak, itt, Vajdaságban pedig a Magyar Nemzeti Tanács tagjaira voksolhatunk.

A VMSZ sohasem rejtette véka alá, hogy azt szeretné, ha a vajdasági magyarok közül minél többen regisztrálnának és vennének részt a jövő tavasszal esedékes magyarországi parlamenti választáson, és azt sem titkoljuk, hogy a Fidesz—KDNP pártszövetség győzelmére számítunk. Ez azért fontos, mert szavatolná Vajdaságban azoknak a fejlesztéseknek a folytatását, amelyek a magyar kormánynak köszönhetőek. Ebben az esetben nemcsak a Prosperitati pályázataira gondolok, hanem az oktatásban, a kultúrában, a civil szférában és az egyházi létesítményeknél tapasztalható fejlesztésekre is.

Szerző: 
Hét Nap, TÓTH Lívia