Érvényesülnek vagy csorbulnak a kisebbségi jogok?
Kovács Elvira lett az Európa nyelvi, etnikai, kulturális és nemzeti sokszínűségének megóvásáért felelős jelentéstevő
Az Európa Tanács kisebbségekre vonatkozó legfontosabb dokumentuma az 1995-ben elfogadott Kisebbségi Keretegyezmény. Kovács Elvira elmondta, hogy a legutóbbi jelentések csak azokkal a tagállamokkal foglalkoztak, amelyek még nem ratifikálták a Kisebbségi Keretegyezményt, éppen ezért miután tavaly januárban őt választották meg az esélyegyenlőségi és megkülönböztetésmentességi bizottság elnökének, indítványozta, hogy készüljön egy olyan jelentés, amely azokra az országokra is koncentrál, amelyek ratifikálták a '95-ös keretegyezményt, és ezáltal derüljön ki, hogyan alkalmazzák az egyezményt, illetve ratifikálása milyen konkrét eredményeket hozott a kisebbségek számára. Ez a folyamat már a múlt év első felében elindult. Erre a feladatra a bizottság Miren Gorrotxategi baszk jelentéstevőt választotta ki, akinek több elképzelése is volt, hogyan készüljön el a jelentés. Erre két év állt volna a rendelkezésére. A képviselőnő a kisebbségi nyelvhasználatra fektette volna a hangsúlyt.
– Mivel azonban Spanyolországban választások voltak, Miren már nem tagja a bizottságunknak, ezért új jelentéstevőt kellett választani. A titkárság és a bizottsági tagok többsége úgy gondolta, hogy miután az elnök asszony többségében nemzeti kisebbségi témákkal foglalkozik, ő készítse el a jelentést is. Így lettem én a jelentéstevő – magyarázta Kovács Elvira a megválasztásának körülményeit, illetve mutatott rá azokra a háttérgondokra, amelyek miatt rövidebb idő áll a jelentéstevő rendelkezésére, hogy a témakörben elkészülhessen a jelentés.
– A jelentés elkészítésének több előkészítési fázisa van. Sajnos ezen a képviselőnő nem sokat dolgozott a spanyolországi választások miatt, így csak a bevezető dokumentum készült el. Úgyhogy felgyorsulnak majd a folyamatok, mert a hivatalos határidő a jelentés elkészülésére június végén lejár – tudtuk meg Kovács Elvirától. Folytatta: – Az a célom, hogy minél előbb sor kerüljön a közmeghallgatásra. Mivel a bizottság következő ülése Párizsban lesz december elején, most azon dolgozunk, hogy akkorra megszervezhessük a közmeghallgatást 2-3 szakértő bevonásával – mondta.
Elmondta, hogy a bizottság előkészítésének egyik fázisa a helyzet áttekintése, amikor is az esélyegyenlőségi és megkülönböztetésmentességi bizottság azon tanácsadói testületeinek jelentéseit tanulmányozzák át, amelyeknek a feladata követni, hogy mely országok hogyan alkalmazzák a Kisebbségi Keretegyezményt. Illetve készül egy határozat, ami alapján a jelentéstevő, illetve a titkárság meghatározott országokba látogat majd el. Mint Kovács Elvira hangsúlyozta, noha a bizottság dönt arról, hogy mely országokba látogatnak el, ő eleget kíván tenni a romániai meghívásnak.
– Természetesen az erdélyi magyarság helyzete miatt szeretnék ellátogatni Romániába. De a walesiek is megkerestek minket, illetve lettországiak is, ahol az orosz kisebbség oktatási jogai csorbulnak. Gondolom a decemberi bizottsági ülés után születik meg a döntés, hogy a jelentéstevő a következő fázisban hova fog ellátogatni, és mely kérdésekre fog koncentrálni – emelte ki, majd hozzátette: – Az elődöm elsősorban a nyelvi jogokra koncentrált, hiszen ő korábban is ilyen jelentéseken dolgozott, és ezért is keresték meg őt a walesiek. Jómagam nem csak a nyelvi jogokra koncentrálnék. Azt szeretném, ha december elején a bizottsági ülésen a jó szakemberek szakértelméből merítenénk, és ez alapján készülne el a jelentés – mondta.
Kovács Elvira kiemelte, miután az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése elfogadja a jelentést, az a Miniszterek Tanácsa elé kerül, majd az elfogadott határozatot ajánlások formájában továbbítják a tagállamoknak. Ezek azonban sajnos nem kötelező érvényűek, mégis, véleménye szerint, egyre nagyobb súlyt kaptak az elmúlt időszakban, az Európai Unió egyre többször alkalmazza az Európa Tanács ajánlásait.
