You are here

A januári nagy hidegek a gyümölcsösökben nem tettek kárt, de a hótakaró nélküli fagyok következtében az árpában és az olajrepcében előfordulhatnak károk. Osztrogonác Simon, a város mezőgazdasággal megbízott tanácsosánál a fagykárokról, valamint a gyümölcsösökben és a szántóföldeken aktuális tavaszi teendőkről érdeklődtünk. – Szabadkán a fagy nem okozott kárt a gyümölcsösökben, annak köszönhetően, hogy a fák nyugalmi állapotban voltak, mondhatni téli álmot aludtak. Az almafajták egyébként sem túl érzékenyek a fagyra, a csonthéjasoknál beszélhetünk esetleg károkról, habár a gazdák részéről még nem érkezett bejelentés ez ügyben. Az elkövetkező néhány hétben, ha beindul a vegetáció és esetleg fagy érte a növényt, annak lesznek látható jelei, ugyanis a fagyosszentek után még áprilisban is gyakran előfordul, hogy vannak reggeli fagyok. Itt a homokvidéken Tavankúttól Királyhalmáig ezer-ezerötszáz hektár gyümölcsös van, ennek hetven-nyolcvan százalékát almafajták teszik ki, míg a fennmaradt húsz-harminc százalék őszi- és sárgabarack, újabban pedig egyre kedveltebb a meggy. A gyümölcsfák metszése már lassan befejeződik, ha esetleg fagy érte a fákat, ilyenkor az még metszéssel orvosolható – magyarázta Osztrogonác Simon. Amikor tíz Celsius-fok fölé emelkedik a hőmérséklet, megkezdődhet az almafajták permetezése március dereka és vége felé. A csonthéjasoknál a kár felmérésére a legalkalmasabb a virágzás időszaka, ez általában április hónap. A gyümölcsösökben a jégkárok ellen is intézkedéseket kell foganatosítaniuk a gazdáknak, erre a legalkalmasabb a jégháló. – A gyümölcsösök védelmében jéghálót húznak a gyümölcsösök fölé. Ez a jégháló nyáron az erős naptól is védi a gyümölcsfákat, de ezeket a hálókat ősszel össze kell húzni. A jégháló felszerelése elég költséges, ugyanis egy hektár gyümölcsösnél tíz-tizenkétezer euróba kerül, de a város és a tartomány is anyagi segítséget ad és ezáltal igen elterjedt védelmi intézkedés – mondta a mezőgazdasági tanácsos. Osztrogonác Simontól megtudtuk, hogy a szőlő szinte már visszakapja az őt megillető helyet, egyre nagyobb területen telepítenek szőlőtőkéket itt a homokvidéken. Korábban többnyire Rizling fajtákat termesztettek, mostanában azonban inkább a Kövidinka és a Kadarka a közkedveltebb, kisebb mértékben az Ezerjó. A Vince-napi szőlőskert-látogatás alkalmával történő mintavétel alkalmával nem voltak láthatóak fagykárok a tőkéken. A fagy elleni védekezésnél a hagyományos fűrészporral történő füstölés a legelterjedtebb, ennek egyetlen hátránya, hogy kizárólag csak szélcsendes időben alkalmazható. A mikroszórós öntözőrendszerek segítségével vízzel locsolják a gyümölcsfák lombkoronáját, ugyanis a víz hőmérséklete március végén, áprilisban már tíz-tizenkét fokos – ez a módszer legfeljebb mínusz négy fokos hőmérsékletig vethető be. A sárgabarackosokban egészen május elejéig előfordulhatnak fagyok, a legveszélyesebb a márciusi és az áprilisi fagy, mert a legkisebb is jelentős károkat okozhat. A szántóföldi kultúrákkal kapcsolatban a mezőgazdasági tanácsos elmondta, hogy a száraz hideg a későbbi vetésű árpában és olajrepcében tehetett kárt, de azt bizonyossággal csak akkor tudják megállapítani, ha beindul a vegetáció. – Szabadka környékén az utóbbi időben igen közkedvelt kultúra az olajrepce, ugyanis gazdaságilag ez a legkifizetődőbb növény, mert a legnagyobb haszonnal jár. Pontos információval még nem szolgálhatok a beültetett földterületek nagyságáról, sem az esetleges károkról, de az eddigi évek adatai alapján várhatóan hét-nyolcezer hektáron ültettek a gazdák olajrepcét. Az árpa is, mint a takarmány fontos összetevője, közkedvelt növény, a búza pedig a harmadik helyre szorult. Ha nem változik a felvásárlási politika, félő, hogy a búza, ami Szerbiában a legfőbb kiviteli áru volt, behozatalra szorul. Egyre kisebb területeket vetnek be búzával, gyakran csak a vetésforgó miatt teszik ezt, ugyanis a legjobb esetben is csak önköltségi áron értékesíthető – fejezte ki aggodalmát Osztrogonác Simon.

Szerző: 
Magyar Szó, Pa. E.