"Egy otthon leszünk, benne családtagokkal”

Napilapunk csütörtöki számában olvashattunk arról, hogy a Zentai Magyar Kamaraszínházhoz szerződne az Újvidéki Művészeti Akadémia végzős magyar színészosztálya. Akkor László Sándor osztályvezető tanárral és a végzős színésznövendékek egyikével beszélgettünk, most viszont Vukosavljev Iván, a zentai színház igazgatója és Ceglédi Rudolf, a község polgármestere nyilatkozik a téma kapcsán.

Vukosavljev Iván, a Zentai Magyar Kamaraszínház igazgatója:

– A Zentai Magyar Kamaraszínház 2009. április 11-től bejegyzett, hivatásos színházként működik, annak eredményeként, hogy az akkori képviselő-testület egyhangúlag a megalakulására szavazott. Egy régi, dédelgetett álom vált ezzel valóra, ugyanis Zentán az amatőr színjátszás, de legfőképpen a fiatalok színházi törekvései, műhelymunkái, kísérletezései és elért eredményei, majd az innen induló, később Újvidékre, illetve Szabadkára szerződött színészek mind-mind ennek az álomnak a létjogosultságát erősítettek.

A Zentai Magyar Kamaraszínházban évente négy bemutatót tartunk. Repertoárunkat elsősorban a kortárs magyar- és világirodalmi művek képezik, de már kettő ősbemutatót is sikerült bemutatni. A Tisza menti térségben működik színházunk, de előadásainkkal nemcsak e régió közönségnek mutatkozunk be, hanem az MNT tájolási programjának köszönhetően a vajdasági szórványtelepülésekre éppúgy, mint más régiókba, országokba is, valamint hivatásos színházi szemlékre, találkozókra is eljutunk.

Például a hétvégén Óbecsén játszunk, s mivel sikeresen pályáztunk a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumánál, így a jövő héten már Sopronban is fellépünk. Fontosnak tartom, hogy kreatív, értékteremtő és közösségformáló kapcsolatot alakítsunk ki és ápoljunk a színház szakmai környezetével és a közönséggel. Színházunk ez idáig állandó társulat nélkül működött, aminek, a sok hátrány mellett természetesen van pozitív oldala is, például meg volt a lehetősége annak, hogy kiválasszuk az egyes szerepre a legalkalmasabbnak ítélt színészt. Szép eredményeket is elértünk, Kisvárdán a Határon Túli Magyar Színházak fesztiválján kaptunk díjat, majd a Pataki-gyűrű díjat, a mi előadásunkban nyújtott alakításáért ítélték oda Banka Líviának. Tudjuk jól, hogy a társulattal rendelkező színház, az már más.

Más lehetőségekkel, kihívásokkal. Akkor már nem csak egy jó kis „kirándulóhely” leszünk, hanem egy otthon. Családtagokkal. Négy évvel ezelőtt valóra vált egy álom, megszületett egy gyermek, és most már egy igazi családban fejlődhet tovább. Mióta megalakultunk, erre a pillanatra vártunk. Erre a legszebb március 15-ére, amikor Lovas Ildikó, az MNT művelődési tanácsosa hivatalosan is bejelentette ezt a színházunk további életét nagyban meghatározó hírt. A nemzeti tanács segítségére és támogatására eddigi is számíthattunk. Kiemelt jelentőségű intézmény lettünk, a közelmúlt óta pedig már mint társalapítónk segíti munkánkat.

Óriási lehetőség ez, amit kapunk. Kilenc nagyon tehetséges, sokoldalú, ambícióval, energiával teli fiatalról van szó, akik nemrég Zentán is bemutatkoztak előadásukkal, és még koncerteztek is. Nem tudok róla, hogy bárhol is létezik ilyen társulat, azaz, hogy egy osztály együtt maradhatott, térségünkben legalábbis biztos nincs erre példa. Nagy kihívás, nagy lehetőség, sok érdekes, kreatív, művészi munka, feladat vár ránk.

Terveink szerint minimális változtatással a kiállítástermet átalakítanánk egy kamarateremmé, ezzel egyben egy próbatermet is kapnánk, amire szükség is van, mivel természetesen az eddigi kiemelt fontosságú művelődési rendezvények továbbra ebben az épületben kerülnek bemutatásra.

A színház megerősítésével még inkább bővül Zenta kulturális palettája, s egy újabb fontos pillére, ütőere lesz az egész Tisza menti régió kultúrájának. Nagy izgalommal, lelkesedéssel várom a társulat érkezését. Rengeteg terv, elképzelés kavarog a fejemben. Biztosan tudom, hogy a zentai emberek, akikről elmondhatjuk, hogy színházszerető- és pártoló emberek, szeretettel fogadják majd ezt a kilenc fiatal színészt, akik pedig nagyon sok szép élményben részesítik közönségünket.

A téma kapcsán felkerestük Ceglédi Rudolfot, a község polgármesterét is, aki napilapunknak nyilatkozva elmondta, hogy természetesen támogatják az elképzelést, mivel Zenta kulturális palettájának a kiszélesítése mindig üdvös. A városnak, illetve neki mint polgármesternek megtiszteltetés, az, hogy egy fiatal nemzedék Zentát választaná, hogy itt dolgozzanak színművészként.

– Ez azt jelenti, hogy elismerik azt, hogy a városnak vannak kulturális kapacitásai – jegyezte meg a polgármester, aki megerősítette, hogy a kezdeményezést támogatják, de az ezzel kapcsolatos részleteket még meg kell tárgyalniuk.

Magyar Szó, Hhzs.

Lovas Ildikó: A fiatalok kitörő, magabiztos, mindent elsöprő ereje

Az újvidéki Művészeti Akadémia végzős színinövendékei együtt szeretnének maradni, egy társulatként szeretnének dolgozni, s hogy ez a vágyuk valóra váljon, miután megbeszélték az ötletüket a tanáraikkal, felkeresték a Magyar Nemzeti Tanácsot is, ahol Lovas Ildikó, az MNT művelődési tanácsosa fogadta őket.

– Megkeresett engem ez a kilenc fiatal ember, s kitörő, magabiztos, mindent elsöprő erővel találkoztam. Tele vannak ötletekkel. Elkezdtünk azon gondolkodni, hogy az ő elképzelésük, miszerint együtt szeretnének maradni, hogyan valósulhat meg.

A Zentai Magyar Kamaraszínházhoz szerződnének, amelynek mint tudjuk, nincs saját társulata. Számoltunk, papírra vetettük az elképzelés anyagi vonzatát is, beszéltünk arról, hogy vállalnák-e, hogy kezdetben honoráriumért dolgoznak, a munkaviszony-létesítés ugyanis minden önkormányzatot, intézményt terhel, de így el lehetne indulni. A Magyar Nemzeti Tanácsnak egy részét vállalnia kell a költségeknek, mert nem állhatunk oda az önkormányzat elé, hogy ide jön kilenc fiatal, és tessék bérezni őket. A fiatalokkal kiszámoltuk, hogy mennyi a havi tiszteletdíj, amiért dolgoznának, és ez egy évre mennyi pénzt jelent, ezt kell egy évre vonatkozóan előteremteni.

Tiszteletdíj gyanánt egy egyetemi végzettségű pályakezdőnek megfelelő összeget kapnának. Megtárgyaltam a Közigazgatási Hivatalban ezt a kérdést, hogy ennek az összegnek a felét az MNT biztosítani tudja-e. A másik felét pedig a zentai önkormányzat fedezné.

A hivatalban erre zöld fényt kaptam. Amikor a fiatalok elém álltak az ötleteikkel, hogy ők irodalmi esteket is szerveznének, iskolákba is ellátogatnának, a szó legnemesebb értelmében elkezdtem irigyelni a zentaiakat, amiért egy ilyen lehetőséget kapnak. A fiatalok fejlődéséhez, színpadon levéséhez, megmutatkozásához a tájolási programmal is hozzá tudunk járulni, hiszen a tájolási programban a zentai színház is szerepel – mondta a tanácsos.

Mint Lovas Ildikótól megtudtuk, a zentai polgármester azt mondta, hogy az örökölt adósságokat figyelembe véve az ő számukra ez az első félév nagyon nehéz, de a jövő évi költségvetésbe betervezik a megbeszélt összeget, nyitottak ebben a kérdésben. A színinövendékek így októberben kerülhetnek a zentai színházhoz, és októbertől decemberig az MNT vállalja a kilenc fiatal tiszteletdíját.

Magyar Szó, t.r.