Deli: Az uniós elvárásokat már nem ultimátumként kezeli a szerb fél

Az Európai Parlament és a szerbiai parlament küldöttségéből álló EU– Szerbia Stabilizációs és Társulási Közös Parlamenti Bizottság múlt heti strasbourg-i ülésén megfogalmazott nyilatkozata szerint „üdvözlik azokat a jelentős lépéseket, amelyeket Szerbia tett az első tárgyalási fejezetek megnyitása érdekében, s arra bátorítják a szerbiai hatalmat, hogy folytassák a reformokat”. Ezzel egyidőben a bizottság felszólított az EU-tagállamokat, támogassák a tárgyalási fejezetek megnyitását az év végéig.

“A találkozó a nyílt párbeszéd jegyében zajlott, a nyilatkozat szövege pedig kiegyensúlyozott és tartalmazza a mindkét fél számára fontos elemeket”, nyilatkozta az újvidéki Dnevniknek Deli Andor, a parlamenti bizottság uniós tagja.

“Mindeközben nem csak a mi közös várakozásunk az, hogy az év végéig megnyíljanak Szerbia csatlakozási tárgyalásainak első fejezetei, hanem az az általános nézet, hogy ez meg is fog történni, mert ezt a szerb kormány erőfeszítései megérdemlik. Egyébként az Európai Bizottság is ilyen irányú ajánlást tett, s most még az Európai Tanácsnak kell ‘zöldfényt’ adnia”, tette hozzá Deli.

A nyilatkozat egyébként kitér a szerb kormány erőfeszítéseire a Belgrád és Pristina között zajló párbeszéd vonatkozásában, de dícsérő szavakkal illetik a regionális együttműködésben betöltött pozitív szerepvállalását is.

Másfelől, a dokumentum felsorolja azokat a területeket is, amelyeken nagyobb erőfeszítéseket várnak el Szerbiától az unió felé vezető úton – például a sajtószabadság terén, ahol a fokozott öncenzúrára és bulvárosodásra hívják fel a figyelmet, valamint azokra az aránytalanságokra, amelyek a hatalom támogatói és bírálói véleményének közlése között fennállnak. A nyilatkozat rámutat azokra a jelentős különbségekre is, amelyek a szerb és az uniós külpolitika között állnak fenn Oroszország viszonylatában.

Deli Andor szerint azonban ezek az észrevételeket és elvárásokat immár nem ultimátumként kezelik a szerb parlamentben, hanem ösztönzésként, amely olyan partnerszervezettől érkezik, amelynek nincsenek rossz szándékai, ellenkezőleg, baráti szándékkal közeledik és az a célja, hogy segítse Szerbiát a teljesjogú uniós tagság felé vezető úton.

“A találkozó során természetesen nem tudtuk megkerülni a migráció problémáját sem. Megítélésem szerint rendkívül fontos, hogy Szerbia bekapcsolódjon a probléma megoldásának folyamatába. Hiszen Szerbia EU-tagállamoktól övezett, a fő migrációs útvonalon helyezkedik el és nem logikus, hogy egy olyan elszigetelt hellyé váljon, amelyet majd a folyamat végén valaki értesít arról, hogy valahol valamit eldöntöttek”, véli Deli.

“A nyugat-balkáni országoknak, azért is, mert tagjelölt országokról van szó, ebben a folyamatban az uniós tagokkal egyenrangú felekként kell részt venniük. Ugyanakkor az EP-s kollégák és én is hangsúlyoztuk azt, hogy rendkívül fontos, hogy az Európai Bizottság fokozza erőfeszítéseit, amikor a Szerbiának nyújtott segítségről van szó, legyen szó akár emberbaráti, akár pénzügyi segítségről, hiszen a migránsválság kezelése óriási gazdasági erőfeszítésekkel is jár”, tette hozzá Deli Andor.

Arról szólva, hogy a Szerbia előrehaladásáról szóló jelentés nyilvánosságra hozását az Európai Bizottság a korábban kitűzött október 14-éről egy héttel későbbre halasztotta, Deli elmondta, Jean-Eric Paquet, az európai szomszédságpolitika és bővítési tárgyalássorozat főigazgatóságának nyugat-balkáni igazgatója azt nyilatkozta, olyan döntésről van szó, amelynek nincs politikai háttere.

“Az unió bővítése és a tagjelöltek előrehaladása rendkívül fontos a bizottság számára, s éppen ezért nem akarta, hogy a jelentés a migránsválságnak szentelt, ezekre a napokra bejelentett uniós csúcs árnyékában kerüljön terítékre.

Éppen ezért minden jelentés közzétételét egy héttel elhalasztották”, magyarázta Deli, aki szerint a Szerbiára vonatkozó jelentés hangvétele rendkívül pozitív lesz.