You are here

Megtartotta alakuló ülését az Európai Parlament legújabb összetétele, első döntéseik között kiosztásra kerültek a szakbizottsági helyek. Deli Andor vajdasági európai parlamenti képviselőnek a külügyi (AFET) és a közlekedési bizottságban (TRAN) sikerült tagságot szereznie. Delit erről és a hét főbb politikai eseményeiről kérdeztük.

Az államfőknek és miniszterelnököknek hosszas viták és egyeztetések után sikerült megegyezniük az uniós csúcsintézmények vezető tisztségeinek betöltéséről. Valóban egy új fejezet nyílhat az uniós politikában az elfogadott döntéssel?

 

– Az államfőknek és a miniszterelnököknek nem volt könnyű dolguk az új uniós csúcsvezetés megválasztásakor. A májusi EP-választás új erőviszonyt határozott meg az európai pártcsaládok között. A néppárti és szocialista blokk elvesztette a többségét az Európai Parlamentben, és újabb szereplők jelentek meg az európai politikai színtéren, köztük a legnagyobb étvággyal rendelkezők, a francia elnök, Emmanuel Macron által vezetett liberálisok. Az első sikertelen próbálkozások után vasárnap az úgynevezett „oszakai megállapodás” fogadta az uniós csúcs résztvevőit. Merkel asszony átengedte volna az Európai Bizottság vezetését a szocialista Frans Timmermansnak, ami hatalmas felháborodást váltott ki a visegrádi négyek, más kelet-európai államok, de egyes nyugati tagállamok vezetői körében is. Az EP-választást az Európai Néppárt nyerte rekordrészvétel mellett, ami egyértelművé tette, hogy az Európai Bizottságot mint az unió legfontosabb intézményét néppárti politikusnak kell vezetnie. Orbán Viktor miniszterelnök úr is levelet intézett a néppárti miniszterelnökökhöz, és kérte őket, hogy ne támogassák a szocialista jelöltet. Timmermans a jelenlegi Európai Bizottság első alelnöke, és ő állt a Magyarország ellen folytatott lejárató hadjáratok mögött, ezért az ő személye teljes mértékben elfogadhatatlan lett volna a magyar emberek számára. Többnapos tárgyalások után sikerült megakadályozni ezt, és a néppárti Ursula von der Leyent javasolni az Európai Bizottság elnöki tisztségébe. Bebizonyosodott, hogy nem lehet a választópolgárok akarata ellenében döntéseket hozni, és szintén bizonyosságot nyert, hogy ha a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) egységesek maradnak, és kitartanak álláspontjuk mellett, sikerre vihetik azt. Reméljük, hogy az újonnan felálló Európai Bizottság egy új kezdetet, észszerűbb és kettős mércék nélküli politizálást fog jelenteni az uniós politikában.

A néppárt csúcsjelöltje az Európai Bizottság elnöki tisztségére a német Manfred Weber volt. Mégsem őt választották, amiért ő részben Orbán Viktort tette felelőssé.

– Manfred Weber még a kampány során kijelentette, hogy a magyarok szavazataival nem akar az Európai Bizottság elnöki pozíciójába kerülni, azaz mélyen sértő módon előre lemondott a magyarok támogatásáról. Ezért nem értem, hogy miért gondolja úgy, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úrnak támogatnia kellett volna őt. Sőt, Merkel kancellár asszony és Weber úr maga engedte volna át az EB elnöki tisztségét Timmermansnak, és beérte volna az Európai Parlament elnöki posztjával. Amikor ez a tisztességtelen megállapodási kísérlet megbukott, és Weber úr a két szék között a pad alá esett, megpróbált bűnbakokat keresni, hogy megmagyarázza saját sikertelenségét.

A héten még egy nagyon fontos eseményre sor került. Az Európai Parlament megtartotta alakuló ülését. A szakbizottsági helyek is kiosztásra kerültek. Önnek sikerült tagságot nyernie az EP Külügyi Bizottságában.

– A kampány során elmondtam, hogy ha megválasztanak, három területen szeretnék tevékenykedni: a vajdasági magyarság európai szintű érdekvédelme, Szerbia uniós csatlakozásának előmozdítása, valamint hozzájárulni az anyaország sikerességéhez. Az első kettő szorosan összekapcsolódik. Az előttünk álló öt év kulcsfontosságú Szerbia uniós csatlakozását tekintve, ezért mindent meg kell tenni, hogy ez a folyamat minél gyorsabban haladjon előre. Azt szeretnénk elérni, hogy a vajdasági magyar közösség egy jogaiban és helyzetében megerősödött nemzeti közösséggé váljon a csatlakozás pillanatára. Az Európai Parlament Külügyi Bizottsága a legmegfelelőbb hely, hogy ezeket érvényre juttassuk. Ez a bizottság tárgyalja például a kulcsfontosságú nyugat-balkáni országjelentéseket, de általánosságban a bővítés kérdése is ennek a bizottságnak a hatáskörébe tartozik.

Ismét tagja lesz az EP Közlekedési és Turisztikai Szakbizottságának is, amelynek munkájában az elmúlt öt évben is részt vett.

– Határon túliként külön megtiszteltetés, hogy hozzájárulhatok az anyaországunk érdekvédelméhez is. Az uniós közlekedéspolitika igen fontos terület Magyarország és a magyar gazdaság számára, de hasonlóan fontos Szerbia számára is, gondoljunk csak a Belgrád–Budapest vasútvonal korszerűsítésére. Több tízezer kis- és középvállalkozás, családi vállalkozás tevékenykedik a fuvarozás területén. A kelet-európai országok versenyképesek ezen a területen, amit a nyugati tagállamok nem mindig néztek jó szemmel, ezért támadásnak voltak kitéve a kelet-európai, köztük a magyar fuvarozók is. Számomra kiemelten fontos, hogy helytálljak a közlekedési szakbizottságban is, hiszen számunkra elemi érdek, hogy Magyarország és a magyar gazdaság erős maradjon.

Visszatérve a bővítéspolitikához. Macron francia elnök ismét kijelentette, hogy előbb az Európai Uniót kell megreformálni, és csak utána kerülhet sor újabb tagállamok felvételére. Ön nem hagyta reakció nélkül a francia elnök üzenetét.

– Emmanuel Macron nem először tesz ilyen és hasonló kijelentéseket, amivel hatalmas politikai károkat okoz az uniós bővítéspolitikában. Az Európai Bizottság valós bővítési perspektívát ígért a nyugat-balkáni államoknak, amit a francia elnök újból és újból megpróbál aláásni. Legutóbbi kijelentésében a frusztráció vezérelhette. Nem tudtak megegyezni az uniós államvezetők és miniszterelnökök az uniós csúcsvezetői posztok betöltéséről, jobban mondva elvetették a Macron–Merkel-javaslatot, hogy Frans Timmermans legyen az Európai Bizottság következő elnöke, és ekkor adott hangot csalódottságának a francia elnök. A közép- és kelet-európai államok, köztük a visegrádi négyek egyre nagyobb befolyásra tesznek szert az uniós döntéshozatalban, ami sokaknak nem tetszik. A nyugat-balkáni államok teljes jogú tagként a keleti blokkot erősítenék, ami még jobban megijeszti a nyugati politikusokat. A francia elnök hamarosan Belgrádba utazik, ahol tisztázhatja eddig kijelentéseit, és lesz lehetősége, hogy bővebben kifejtse gondolatait az unió bővítéséről.

Július 1-jétől Finnország vette át az uniós elnökséget. Programjukban nem sok szó esik a bővítésről, ami nem túl biztató Szerbia számára. Mire számíthatunk a finn elnökségtől a bővítéspolitika terén?

– Az uniós bővítéspolitika újra kezd háttérbe szorulni, ami kicsit sem kedvező Szerbia számára. Johannes Hahn uniós bővítési biztos bevallása szerint Szerbia öt újabb csatlakozási fejezet megnyitására áll készen, és mégis csak egyet hagytak számára jóvá a tagállamok külügyminiszterei. Az előző osztrák, bolgár és román elnökség mind kiemelten kezelték a nyugat-balkáni térségét programjaikban, ami érthető, hiszen szorosan kötődnek politikailag és kulturálisan is a régióhoz. Viszont nekik sem sikerült áttörést elérniük a bővítéspolitikában. Finnország tradicionálisan nem bővítéspárti, ezért nem meglepő, hogy az ő programjukban ez a kérdés nem kapott kiemelt helyet. A többi nyugat-balkáni tagjelölt sincs kedvezőbb helyzetben. Észak-Macedónia még a névváltoztatást is bevállalta annak reményében, hogy megkezdheti a tárgyalásokat a csatlakozásáról tizennégy elvesztegetett év után. A tagállamok viszont ismét elhalasztották ezt. Az uniós politika következetlensége bizalomvesztéshez vezethet a régió polgárai, sőt kormányai körében is. Szerbia és Montenegró az északmacedónokhoz és az albánokhoz képest még mindig élenjáró a csatlakozás szempontjából, és jelen pillanatban úgy tűnik, hogy ennek a két tagjelöltnek vannak valós esélyei a teljes jogú taggá válásra.

 

Szerző: 
Magyar Szó, Povázsánszki Csilla