Ugrás a tartalomra

„Célunk, hogy a vajdasági magyarság jogaiban és helyzetében megerősödve érkezzen el az uniós csatlakozás pillanatához”

Interjú Deli Andor EP-képviselővel
 
Hivatalosan is elkezdődött az új parlamenti ciklus Brüsszelben. Megtartotta alakuló ülését az Európai Parlament, és eldőlt, ki milyen helyeket tölthet be az EP 22 szakbizottságában. Deli Andor, a Fidesz—KDNP vajdasági európai parlamenti képviselője a külügyi és a közlekedési bizottságban kapott tisztséget. Az EP-képviselő a közösségi oldalán így kommentálta a külügyi bizottsági tagságot: „A kampány során azt ígértem, hogy küzdeni fogok azért, hogy Szerbia és ezáltal a mi vajdasági magyar közösségünk is mielőbb bekerüljön az EU-ba! Az EP Külügyi Bizottságának tagjaként, erre különösen jó lehetőség mutatkozik, hiszen itt fogjuk megvitatni az összes bővítéssel kapcsolatos ügyet!”

* Az Európai Parlament Külügyi Bizottságának tagja lett. Mi a feladata ennek a bizottságnak? Mi a jelentősége, és milyen a súlya? Mi az ön feladata?

— Valóban, az Európai Parlament egyik legnagyobb bizottságának leszek a tagja az előttünk álló öt évben. Sok esetben presztízskérdés, ki lesz ennek a bizottságnak a tagja. Itt vannak például Berlusconi és Băsescu képviselőtársaim, akik néhány évvel ezelőtt még Olaszország és Románia vezetői voltak. Ugyanakkor számomra a Külügyi Bizottság nem a presztízsről szól, hanem arról, hogy a nyugat-balkáni térség és főleg Szerbia csatlakozását segítsem, és erre ebben a bizottságban van a legtöbb lehetőségem, hiszen itt vitatjuk majd meg az éves országjelentéseket, ezenkívül pedig a bővítésért felelős biztos és a külpolitikai főképviselő is gyakori vendégek, akik figyelmét fel tudom hívni a minél gyorsabb csatlakozási folyamat fontosságára.

* Ön úgy fogalmazott: „Célunk, hogy a vajdasági magyarság jogaiban és helyzetében megerősödve érkezzen el az uniós csatlakozás pillanatához.” Milyen mechanizmusokkal tudják ezt elérni? Mely területekre kell hangsúlyt helyezni?

— Jól láthattuk Románia vagy éppen Szlovákia esetében, hogy a csatlakozás utáni állapotok visszarendeződést mutatnak, magyarán a már kiharcolt, elért jogok csökkentek, illetve nehezebb őket megvalósítani, végrehajtani a gyakorlatban. Azon kell dolgoznunk az elkövetkező időszakban, hogy a kisebbségi jogok olyan megerősítést kapjanak, amellyel elejét tudnánk venni bármilyen esetleges visszafejlődésnek. Ezért az az érdekünk és feladatunk, hogy minél többet érjünk el az elkövetkezendő pár évben. Én ezen fogok dolgozni itt az Európai Parlamentben, ugyanakkor a munka oroszlánrésze otthon a szerbiai politikai szintéren valósul meg. Mindig akad javítanivaló, de nincs okunk a panaszra. Ez köszönhető annak is, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség a hatalmi koalíció részét képezi minden szinten, így pedig könnyebb az esetleges hiányosságokat, gyakorlati problémákat kiküszöbölni. Ez a szerb kormánypárttal való jó viszony nélkül nem lenne lehetséges.

* Milyen az új magyar EP-képviselőcsoport? Milyen leosztásban végzik majd feladatukat? Kikkel működnek együtt?

— A magyar néppárti delegáció erősödött. Az öt évvel ezelőtti tizenkét képviselő helyett a következő öt évben tizenhárom fogja képviselni a Fidesz—KDNP színeiben a magyar polgárokat. A delegáció magja változatlan az öt évvel ezelőttihez képest, viszont olyan ismert és elismert politikusok csatlakoztak hozzánk, mint Trócsányi László eddigi igazságügyi miniszter vagy Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója. Úgy gondolom, egy jó és erős képviselőcsoport állt össze, mely megfelelően tudja majd képviselni a magyar érdekeket.

* Erős és egységes Európai Uniót kell teremteni — jelentette ki Ursula von der Leyen a megválasztása után Strasbourgban. Az új Európai Bizottsági elnök által vázolt, ehhez vezető utat támogathatónak, biztatónak tartják-e?

— A magyar néppárti delegáció igennel szavazott Ursula von der Leyen bizottsági elnökké választása alkalmával. A megválasztásához 374 szavazatra volt szüksége, a végeredmény pedig 383 lett. Ez azt jelenti, hogy a magyar néppárti delegáció szavazatai nélkül nem lett volna meg az elegendő támogató szavazat. Mi bizalmat szavaztunk neki, ám nagyon határozott elvárásaink is vannak a magyar választópolgárok elvárásai mentén, legyen szó a külső határok védelméről, a nyugati és a keleti uniós tagállamok közötti viszonyok rendezéséről vagy a kettős mércék mellőzéséről a EU költségvetésének tervezésekor.

* Az elkövetkező öt év kulcsfontosságú Szerbia számára is. Milyenek a kilátások az új bizottsági elnök megválasztásával?

— Még korai erre megalapozott választ adni, hiszen von der Leyen asszonyt csak néhány napja választottuk bizottsági elnökké. Fontos kérdés, milyen összetételű lesz az új Európai Bizottság. Az elnökének személyén kívül nagyon lényeges, ki lesz az Európai Bizottság bővítéssel megbízott tagja, biztosa. Az elmúlt öt évben Johannes Hahn látta el ezt a feladatot, véleményem szerint kiválóan. Reményeim szerint egy olyan személy kezébe kerül ez a tárca, aki támogatja a bővítést, és legalább annyira a szívén viseli a Nyugat-Balkán sorsát, mint Hahn. Ezenkívül nagyon fontos, ki lesz az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, hiszen az elmúlt mandátumban Mogherini asszony közvetített Belgrád és Pristina között, láthatóan nem sok sikerrel.

* Nemrégiben kétnapos brüsszeli látogatáson vett részt a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti frakciója az ön meghívására. Kikkel találkoztak, tárgyaltak? Az időzítés mennyire hangsúlyos?

A VMSZ köztársasági parlamenti képviselői évente egyszer a meghívásomra munkalátogatáson vesznek részt Brüsszelben. Ilyenkor találkoznak a magyar delegáció képviselőivel és egyéb magas rangú tisztségviselőkkel. Az idén a képviselők tárgyalást folytattak Trócsányi Lászlóval, aki reményeink szerint az Európai Bizottság következő magyar biztosa lesz. Rajta kívül a képviselők találkoztak még Ana Hrustanović nagykövet asszonnyal, aki Szerbia EU-s nagykövete. Vele Szerbia csatlakozási tárgyalásának állapotáról tárgyaltak a képviselők, egyetértve abban, hogy a csatlakozási tárgyalásokat fel kell gyorsítani, hogy az ország mielőbb az EU teljes jogú tagjává váljon.

* Az ön meghívására sok és sokféle területen tevékenykedő vajdasági magyar juthatott el Brüsszelbe. Milyen hatása van ennek? Folytatódik-e ez a program?

— Igen, valóban, az előző mandátumban több mint ötven gyakornok nyerhetett betekintést az EU, ezen belül pedig az Európai Parlament életébe. A gyakornoki program célja, hogy minél többen és minél behatóbban megismerhessék az Európai Unió működését, kiemelt hangsúlyt helyezve az Európai Parlamentre. A program folytatódik a nyári szünet után, így az érdeklődők kövessék figyelemmel a Facebook-oldalam. Az előző évekhez hasonlóan itt fog megjelenni a pályázati felhívás. Arra biztatnék minden fiatalt, akit legalább egy kicsit is érdekel az EU működése, és szívesen eltöltene néhány hetet Brüsszelben, hogy jelentkezzen, és váljon néhány hét erejéig a csapatom tagjává.

* Első mandátumában nagy szerepet kapott a vajdasági magyar közösség kultúrájának, történelmének bemutatása Brüsszelben. Milyen folytatásban gondolkodik?

— Az előző mandátumban számos rendezvényt és kiállítást szerveztem, melyek célja a vajdasági magyarság kultúrájának, történelmének bemutatása volt. Céljaim között szerepel, hogy a következő években is minél közelebb hozzam a vajdasági magyarság kulturális és történelmi örökségét az Európai Unió polgáraihoz.

 

Szerző (Forrás)
Hét Nap, Fehér Márta
Többi hír