You are here

Ma kezdődött a szerbiai parlamentben a vita az új oktatási kerettörvény és az új felsőoktatási törvény javaslatáról. Mladen Šarčević oktatási miniszter korábbi nyilatkozata alapján az új oktatási törvény biztosítja majd a minőségi oktatást, az állam hatékonyságát, de megold majd néhány olyan problémát is az oktatásban, mint amilyen a munkaerő-felesleg kérdése.

Az oktatási miniszter a törvény bemutatásával kezdte meg a munkát Belgrádban. Mladen Šarčević elmondta, a két új jogszabály nemcsak a minőségi oktatás alapjait erősíti meg, hanem összhangban van a társadalom fejlődésével is.

 „Az egyik legfontosabb megoldás az oktatás-nevelés rendszerszintű szabályozása, az általános alapelvek, célok, eredmények és kompetenciák meghatározása, azaz az egész életen át tartó tanulás és az általános tanterv harmonizálása az európai országok elvei, céljai és kompetenciáival, amelyek már kiváló eredményeket értek el az oktatás-nevelés területén.”

A VMSZ a két törvényjavaslatra több módosítási indítványt is benyújtott. Kovács Elvira köztársasági parlamenti képviselő felszólalásában kiemelte, a szerbiai oktatás nincs túl jó helyzetben, azonban a két új jogszabály ezen változtathat.

Kiemelte, ugyanakkor a nemzeti közösségek jogait szigorúan figyelembe kell venni. „A nemzeti kisebbségek törvény adta joga, hogy saját választásuk szerint szerbül, saját anyanyelvükön vagy két nyelven szeretnék lefolytatni tanulmányaikat. Vajdaság Autonóm Tartomány területén ez összesen 11 nyelven valósul meg, amelyből a teljes oktatás öt kisebbségi nyelven valósul meg. Ezek a magyar, a szlovák, a román, a ruszin és a horvát.”

Az ellenzék szerint az új törvény centralizálja az oktatást, mivel a miniszter írja alá az egyes intézmények igazgatóinak megbízását. Vojislav Šešelj, a Szerb Radikális Párt vezetője szerint vissza kell térni az egységesített tankönyvekhez.

 „Vissza kell térnünk a hivatalos tankönyvek rendszerére, amelyet az október ötödikei maffia-puccs után teljesen eltöröltek. Ez lényegében azt okozta, hogy mindenki elkezdett tankönyveket írni és most ott tartunk, hogy a tankönyvírók között nem az általános szaktudás, hanem a találékonyság dönt.”

A két új oktatási törvény meghatározza az iskolák digitalizációját is, ami az e-oktatás programmal már elkezdődött, valamint a tanárok nyugdíjkorhatárát is.

Szerző: 
Pannon RTV