You are here

A magyar és szerb diplomák kölcsönös elismeréséről szóló egyezménynek köszönhetően egyszerűbbé vált az oklevelek honosítása

Mint ismeretes, a Magyarországon és Szerbiában kiállított, államilag elismert bizonyítványok, oklevelek és a tudományos fokozatok kölcsönös elismeréséről szóló egyezményről a napokban tárgyalt a magyarországi Országgyűlés, az egyezménnyel kapcsolatban senkinek sem volt ellenvetése. Szerbiában ez a megállapodás már napokkal korábban hatályba lépett, a parlament elfogadta azt, így még gyorsabbá vált a Magyarországon szerzett bizonyítványok, oklevelek, tudományos fokozatok honosítása. Erről Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Ana Brnabić szerb miniszterelnök Szabadkán, a két kormány együttes ülésén állapodott meg, és ennek életbe lépéséhez a két parlament részéről ratifikálásra volt szükség.

Vicsek Annamária, az oktatási minisztérium államtitkára lapunknak elmondta, hogy bár a diplomák honosítását továbbra is kérvényezni kell, illetve a törvény szerint a Kvalifikációs Ügynökségnek 90 nap áll a rendelkezésére erre, jó esetben csupán két hét alatt honosíthatják a diplomákat.

Vicsek Annamária elmondta, hogy az egyezmény nemcsak azokra a bizonylatokra és oklevelekre vonatkozik, amelyeket az egyezmény hatályba lépése után adtak ki, hanem a korábban kiadott diplomák esetében is eszerint járhatnak el, ha bebizonyosodik, hogy ez az egyezmény kedvezőbb feltételeket biztosít a honosításhoz. Ezek után is az ENIC/NARIC Központ felel a diplomák honosításáért, ám a szerkezeti változások miatt már nem a minisztérium fennhatósága alatt teszi ezt, hanem a Kvalifikációs Ügynökség keretében.

– Ezek után az egyezménynek megfelelően a honosítás sokkal könnyebb és gyorsabb. Vagyis a Magyarországon kiállított középfokú érettségi bizonyítvány itt is középfokú bizonyítványként lesz elfogadva, a felsőfokú, alapképzés is ugyanaz a szint lesz nálunk is. Sajnos régebben az volt a gond, hogy összehasonlították a külföldön lehallgatott stúdiumokat a hazai tanulmányi programmal, és mivel Magyarországon vannak olyan képzésformák, stúdiumok, amelyek Szerbiában nincsenek, így lehetetlen volt azt elismerni – emelte ki, majd hozzátette, a másik probléma az volt eddig, hogy működési szabályzat szerint, az ENIC/NARIC Központ külsős bizottsági tagként egyetemi tanárokat alkalmaz, akiknek a feladata külföldi tanulmányi program összehasonlítása a szerbiaival, és ezek függvényében annak elfogadása vagy elutasítása. Az egyetemi tanárok szubjektív véleménye gyakran negatív értékelést eredményezett, különösen a jogi-, illetve az egészségügyi karok esetében, aminek az eredménye az oklevél honosításának elutasítása volt. A kölcsönös egyezménnyel azonban most már ezt a problémát is kiküszöbölték, így a Magyarországon kiállított jogi diplomát Szerbiában is jogi diplomaként fogadják el.

– A rövid ciklusos stúdiumokat, a két, vagy négy szemeszteres posztgraduális képzéseket is szinte lehetetlen volt eddig jóváhagyatni, mert itt nem voltak ilyen képzések, de most az egyezménybe belekerült a rövid ciklusú stúdium is – mutatott rá az államtitkár.

Kiemelte, amióta államtitkár, vagyis 2016 óta, 42 esetben merültek fel problémák a diploma honosítása kapcsán, amikor az ő közbenjárását kérték, annak a 904 Magyarországon kiállított oklevélnek az esetében, amelyeket az elmúlt három évben 2019 áprilisáig, a Kvalifikációs Ügynökség munkájának kezdetétől adtak át.

 

Szerző: 
Magyar Szó, Miklós Hajnalka