Ámokfutókkal nincs szövetség

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a szerb társadalom átalakítását sürgeti

Sorsfordító időszak előtt állnak a vajdasági magyarok – mondta lapunknak Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke. Két évvel a 2012-es parlamenti választások után a jövő héten ismét az urnák elé járulnak Szerbiában a szavazók.

Az előrehozott választásokon önállóan induló VMSZ-nek Pásztor szerint részt kell vállalnia a törvények előkészítésében is.

- Milyen belpolitikai helyzet tette szükségessé a március 16-i rendkívüli parlamenti választások kiírását?

- A 2012-es választások után természetellenes állapot alakult ki, mert a győztes politikai erő, a Szerb Haladó Párt (SZHP) a Szerbiai Szocialista Párttal szemben másodhegedűs lett a kormányalakításkor. (A miniszterelnök is a szocialista párti Ivica Dacsics lett – a szerk.)

Az azóta eltelt időszakban a Szerb Haladó Párt tovább erősödött, a koszovói kérdést is többé-kevésbé sikerült lezárni, és elindultak az EU-csatlakozási tárgyalások. Ebben a helyzetben van racionalitása annak, hogy a legerősebb politikai erő vegye kézbe az irányítást.

- Az SZHP a Seselj-féle nacionalista szerb radikálisokból vált ki, és magával vitte a szavazótábor egy részét is. Azt mondta, nem az önök álláspontja változott meg a Szerb Haladó Párttal kapcsolatban, hanem ők mutatnak magukról más képet, mint két évvel ezelőtt. Milyen fejlődésen ment keresztül az SZHP?

- A politikában nem az érzelmek a fontosak, hanem a tények. A szerb szavazók döntenek arról, melyik párt lesz a legerősebb a parlamentben, és ezek minden jel szerint a haladók lesznek. Ezt tudomásul kell venni.

Az, hogy én mit gondolok a haladókról, magánügy, az a fontos, a választási programunkat hogyan valósíthatjuk meg. Egyezséget kell velük kötnünk. Tetszik vagy sem, ma már más a vélemény erről a pártról, mint három évvel ezelőtt. Ha Európában és Amerikában elfogadják ezt a realitást, nekünk miért kellene mártírkodva várni arra, hogy az européernek mutatkozó szerb nacionalisták újra hatalomra kerüljenek?

- A VMSZ 2008 óta kívülről támogatja a szerb kabinetet, de kormányzati szerepe nem volt. Milyen ambíciói vannak most a szövetségnek?

- Arra készülünk, hogy a parlamenti többség része leszünk. Nem tervezünk személyes szerepvállalást a kormányban, mert a mi hosszú távú politikai céljaink az önkormányzatokhoz és a Vajdasághoz kötődnek, de azt nem tartom kizártnak, hogy egyes minisztériumokban államtitkári pozíciókat kérjünk. A következő négyéves időszakban az uniós tárgyalások kimenetele évtizedekre meghatározhatja Szerbia sorsát, ezért kell az érdekeinket belülről érvényesíteni. Megkerülhetetlen a szerb társadalom teljes átalakítása is, és azon kell dolgoznunk, hogy a mi érdekeink ne sérüljenek.

- Az alkotmánybíróság döntése szerint a nemzeti tanácsokról szóló törvény egyes rendelkezései alkotmányellenesek, például az, hogy a kisebbségek az anyaország állami szerveivel közvetlen kapcsolatot tartsanak. Szerb–szerb viszonylatban nem az? Hogyan kell ezt értelmezni?

- Az alkotmánybírósági döntés sok eleme a parlamentben kijavítható, és amennyiben a parlamenti többség része leszünk, ezt feltételül is szabjuk a tárgyalásokon. Az alkotmánybíróság döntésében sajnos vannak olyan mondatok, amelyek ellentmondóak, megmosolyogtatóak: ilyen például ez a kapcsolattartásra vonatkozó is.

- A Vajdaság egyes illetékességi köreit is alkotmányellenesnek minősítette az alkotmánybíróság, például a mezőgazdasági támogatásokat, a családtámogatást, a környezetvédelmet, és mindezt a belgrádi kormány alá rendelte. Melyek a Vajdaság legfontosabb megoldásra váró problémái?

- A vajdasági statútum ügyét, az említett hatásköri törvényt és a tartomány finanszírozását rövid időn belül meg kell oldani. De ezek eseti kezelések, az igazi gond az, hogy a Vajdaság alkotmányos jogállása sokunk számára nem kielégítő, ezért azt várom, hogy elinduljon egy komoly vita a szerb alkotmány módosításáról.

- Mivel magyarázza a Vajdasággal szembeni irreális szerb fóbiát? Mesterségesen gerjesztik a félelmet az elszakadástól, és folyamatosan nyirbálják a tartomány autonómiáját.

 - Ez a probléma nem is minket, hanem a szerbeket kell hogy aggassza, hiszen a vajdasági lakosság 70 százaléka szerb. Vajon a belgrádi vagy a déli szerbek az ittenieket hazaárulóknak tartják? Az elmúlt években a vajdasági szerb politikai palettáról eltűntek azok a pártok, amelyeknek ezekkel a kérdésekkel foglalkozniuk kellene.

- A VMSZ miért nem fogott össze a többi magyar párttal, és hová tűntek a magyar szavazók? 1990 decemberében a VMDK-ra 133 ezer magyar szavazott, a VMSZ-re 2012-ben 68 ezer.

- A VMSZ mindig óvakodott a politikai kalandorságtól, az ámokfutókkal való szövetségtől. Mi csak látszatra indulunk egyedül, civil szervezetek, értelmiségiek, egyháziak állnak ki mellettünk. A többi magyar párt? Van abban némi túlzás, amikor valaki ezeket az alakulatokat pártnak nevezi.

Ők egymással sem tudtak összefogni: az egyik visszavonult, a másik a területi autonómiát Tadiccsal, Csanakkal, Petroviccsal akarja megvalósítani a lista 40. helyéről, a harmadik és a negyedik a bosnyákokkal és a horvátokkal társulva a közös lista harmadik helyéről küzd a magyar érdekekért.

Ezekkel a formációkkal ezután sem kívánunk együttműködni, mert a hozadéka semmi, a kár pedig nagy. A kilencvenes évek elején egy magyar párt volt, és a milosevicsi rendszer elleni fellépésnek komoly mozgósító ereje volt, ráadásul akkor ötvenezerrel több magyar élt a Vajdaságban. A magyar emberek egy része azóta nem a magyar pártokban látja a kiutat. Meggyőződésem, hogy a 2012-es választásokon sok szavazatot elloptak tőlünk, amiért mi bűnvádi feljelentést tettünk. Biztos vagyok benne, hogy ezúttal jóval több szavazatot kapunk.

- Miként értékeli a magyar kormány határon túli politikáját?

- Amiben 2010 augusztusában megállapodtunk, maradéktalanul meg is valósítottuk az ösztöndíjprogram és más támogatások tekintetében, ezért én elégedett vagyok. A választások után újra asztalhoz kell ülnünk.

Komoly terveink vannak a gazdaságfejlesztés, a szociális gondoskodás, az egészségügy terén is. Azt szeretnénk, ha az ösztöndíjrendszer, az iskoláztatás, a kultúra mellett ezeket a területeket is támogatná a magyar kormány, mert különben nem tudunk talpon maradni.