You are here

Egyéb dokumentumok

 

TÖRVÉNY
A NEMZETI KISEBBSÉGEK NEMZETI TANÁCSAIRÓL

 

I. ALAPRENDELKEZÉSEK
1. szakasz
Jelen törvény a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsának (a továbbiakban:
nemzeti tanács) a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és
íráshasználat területére vonatkozó hatáskörét, a nemzeti tanács megválasztásának
rendjét, finanszírozását és a működése szempontjából egyéb jelentős kérdéseket
szabályozza.
2. szakasz
A kultúra, az oktatás, a tájékozatás valamint a hivatalos nyelv- és íráshasználat
területére vonatkozó önkormányzati joguk érvényesítése érdekében a nemzeti
kisebbségekhez tartozó személyek a Szerb Köztársaságban megválaszthatják saját
nemzeti tanácsukat.
A nemzeti tanács képviseli a nemzeti kisebbséget az oktatás, a kultúra, a
nemzeti kisebbség nyelvén történő tájékoztatás valamint a hivatalos nyelv- és
íráshasználat területén, részt vesz a döntéshozatalban vagy dönt az említett területekre
vonatkozó kérdésekről, és e területeken intézményeket, gazdasági tásaságokat és
egyéb szervezeteket alapít.
3. szakasz
A nemzeti tanácsok nyilvántartását az emberi és kisebbségi jogokkal
megbízott minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) vezeti.
A nyilvántartásba való felvétel a jegyzési kérelem alapján történik, melyet a
nemezti tanács elnökének a tanács megalakulását követő 30 napos határídőn belül kell
benyújtania.
A nyilvántartásba való bejegyzéssel a nemzeti tanács jogi személyiséget
szerez.
4. szakasz
A nyilvántartásba való bejegyzésre a szabályos kérelem átvételét követő 30
napos határidőn belül kerül sor.
A nyilvántartásba a nemzeti tanács elnevezését és székhelyét, a nemzeti tanács
elnökének utó- és családnevét, egységes polgári törzsszámát és lakhelyét, az
alapszabály meghozatalának, illetve módosításának és kiegészítésének dátumát,
vlamint a nyilvántartásba vételről szóló határozat számát és dátumát kell bejegyezni.
A nyilvántartásba bejegyzett adatok nyilvánosak.
A nyilvántartás tartalmát és vezetési módját a minisztérium határozza meg
részletesebben.
5. szakasz
A nemzeti tanács ingó és ingatlan vagyont szerezhet és tulajdoníthat el, és a
hatáskörében illetékes szerv határozata alapján köztulajdonban levő eszközök felett
használati jogot kaphat, a törvénnyel összhangban.
6. szakasz
A nemzeti tanácsnak van alapszabálya.
Az alapszabályban kell meghatározni:
1) a nemzeti tanács tevékenységét;
2) a nemzeti tanács tagjainak számát, a törvénnyel összhengban;
3) a nemzeti tanács székhelyét;
4) a nemzeti tanács elnevezését, jelképét és pecsétjét;
5) a nemzeti tanács szervei tagjainak számát és megválasztásuk rendjét;
6) a nemzeti tanács egyéb testületeit, e testületek tagjainak számát és
megválasztásuk rendjét;
7) az elismeréseket és odaítélésük módját;
8) egyéb, a nemzeti tanács működése szempontjából jelentős kérdéseket.
Az alapszabály módosítását és kiegészítését követő 30 napos határidőn belül a
nemezi tanács a minisztériumot erről értesíteni, valamint a módosításokat és
kiegészítéseket, az elfogadásuk ülésén felvett jegyzőkönyvvel együtt a
minisztériumnak megküldeni köteles.
II. A NEMZETI TANÁCS JOGÁLLÁSÁVAL KAPCSOLATOS
KÉRDÉSEK
1. A nemzeti tanács szervei
7. szakasz
A nemezti tanácsnak van elnöke, végrehajtó szerve, valamint oktatással,
kultúrával, tájékozatással és a hivatalos nyelv- és íráshasználattal megbízott
bizottsága.
Az alapszabályban a nemzeti tanács konszultatív és más testületeit is meg
lehet határozni.
A nemzeti tanács elnöke képviseli a nemzeti tanácsot és a nevében eljár.
A nemzeti tanács elnökét a nemzeti tanács tagjai közül kell megválasztani.
A nemzeti tanács munkája nyilvános.
8. szakasz
A nemzeti tanács akkor határozatképes, ha az ülésen a nemzeti tanács
tagjainak több, mint a fele jelen van.
A nemzeti tanács alapszabálya akkor tekinthető elfogadottnak, ha a nemzeti
tanács valamennyi tagjának több, mint a fele mellette szavazott.
A nemzeti tanács elnöke és a nemzeti tanács végrehajtó szervének elnöke
akkor tekinthető megválasztottnak, ha a nemzeti tanács valamennyi tagjának több,
mint a fele mellette szavazott.
Az egyéb határozatokat a nemzeti tanács a jelen levő tagok szótöbbségével
hozza meg, ha az alapszabály nem irányoz elő minősített többséget.
2. A nemzeti tanács tagjainak száma
9. szakasz
A nemzeti tanács legalább 15, de legfeljebb 35 tagból áll.
A legutóbbi népszámlálási adatok szerint a 10.000-nél kevesebb fővel
rendelkező, vagy külön nem jegyzett nemzeti kisebbségek esetében a nemzeti tanács
15 tagból áll.
A legutóbbi népszámlálási adatok szerint a 10.000-nél több, de a 20.000 főt
nem meghaladó nemzeti kisebbségek esetében a nemzeti tanács 19 tagból áll.
A legutóbbi népszámlálási adatok szerint a 20.000-től 50.000 fős nemzeti
kisebbségek esetében a nemzeti tanács 23 tagból áll.
A legutóbbi népszámlálási adatok szerint az 50.000-től 100.000 fős nemzeti
kisebbségek esetében a nemzeti tanács 29 tagból áll.
A legutóbbi népszámlálási adatok szerint a 100.000 főt meghaladó nemzeti
kisebbségek esetében a nemzeti tanács 35 tagból áll.
A nemzeti tanács tagjainak megbízatási ideje négy évre szól.
Az első összetételű nemezeti tanács megbízatási ideje a nemzeti tanács
nyvilvántartásba vételének napján kezdődik.
III. A NEMZETI TANÁCS HATÁSKÖRE
1. Általános hatáskör
10. szakasz
A nemzeti tanács, a törvénnyel és az alapszabállyal összhangban, szervei
révén, önállóan:
1) meghozza és módosítja az nemzeti tanács alapszabályát;
2) meghozza a pénzügyi tervet, pénzügyi jelentést és zárszámadást;
3) rendelkezik saját vagyonával;
4) dönt a nemzeti tanács elnevezéséről, szimbólumairól és pecsétjéről;
5) véglegesíti a nemzeti szimbólumokra, a nemzeti tanács jelképeire és ünnepeire
vonatkozó javaslatokat;
6) intézményeket, egyesületeket, alapítványokat, gazdasági társaságokat alapít a
kultúra, az oktatás, a tájékozatatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén,
valamint a nemzeti kisebbség identitásának megőrzése szempontjából jelentős egyéb
trületeken;
7) javaslatot tesz a nemzeti kisebbség képviselőjének személyére a helyi
önkormányzatok nemzetek közötti viszonyügyi tanácsában;
8) elismeréseket határoz meg és ítél oda;
9) a kultúra, az oktatás, a tájékozatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén
törvények és más jogszabályok meghozatalát kezdeményezi és figyelemmel kíséri
alkalmazásukat;
10) részt vesz az előírások előkészítésében, és javasolja a kultúra, az oktatás, a
tájékoztatás és a hivatalos nyelv-és íráshasználat területén a nemzeti kisebbségeknek
az Alkotmányban szavatolt jogait szabályozó előírások módosítását és kiegészítését;
11) külön előírásokat és ideiglenes intézkedéseket javasol azokon a trületeken,
melyeken az önkormányzati jog érvényesül, a nemzeti kisebbséghez tartozók és a
többséget képező polgárok közötti teljes egyenjogúság elérése érdekében;
12) eljárást indít az Alkotmánybíróság, a polgári jogvédő, a tartományi és a helyi
ombudsman, valamint más hatáskörrel rendelkező szervek előtt, amikor megítélése
szerint a nemzeti kisebbségekhez tartozóknak az Alkotmányban és törvényben
szavatolt jogainak és szabadságságjogainak megsértésére került sor
13) a nemzeti kisebbséghez tartozó nevében megindítja a jelen szakasz 12) pontjában
foglalt eljárást, előzőleg megszerzett írásos meghatalmazás alapján;
14) állást foglal, kezdeményezést tesz és intézkedéseket foganatosít a nemzeti
kisebbség helyzetével, identitásával és jogaival közvetlenül kapcsolatos minden
kérdésben;
15) törvényben, az autonóm tartomány vagy a helyi önkormányzat aktusában
ráruházott más kérdésekről is dönt.
2. Hatáskör az oktatás területén
Alapítói jog
11. szakasz
A nemzeti tanács, a törvénnyel összhangban, nevelési, oktakási, diák- és
egytemistajóléti intézményeket alapíthat, és alapítói jogokat és kötelességeket
gyakorolhat.
Jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt intézményeket a nemzeti tanács
önállóan, vagy a köztársasággal, az autonóm tartománnyal, helyi önkormányzattal
vagy más jogi személyekkel egyetemben alapítja, a törvénnyel összhangban.
A köztársaság, az autonóm tartomány és a helyi önkormányzat, jelen szakasz
1. bekezdésében foglalt intézmények alapítójaként az alapítói jogokat egészében vagy
részben a nemzeti tanácsra ruházhatja át.
Az intézmények irányításában való részvétel
12. szakasz
A köztársaság, az autonóm tartomány vagy a helyi önkormányzat által
alapított iskoláskor előtti, általános és középfokú nevelési és oktatási intézményekben,
melyekben a nevelési-oktatási tevékenység a nemzeti kisebbség nyelvén is folyik,
illetve melyekben a nemzeti kisebbség beszéde, nyelve vagy kultúrája külön
tantárgyként szerepel, a nemzeti tanács:
1) véleményezi az igazgatóbizottság, illetve az iskolaszék tagjai személyére a helyi
önkormámnyzat képviselői közül tett javaslatokat;
2) azokban az intézményekben, melyek tagozatainak többségében a nevelési-oktatási
tevékyenség a nemzeti kisebbség nyelvén folyik, vagy melyekről megállapítást nyert,
hogy a nemzeti kisebbség számára kiemelt jelentőségűek, jelölteket javasol az helyi
önkormányzati képviselők közül az igazgatóbizottság, illetve az iskolaszék tagjai
személyére;
3) véleményezi a jelen szakasz 1. bekezdésének 1) pontjában foglalt intézmények
igazgatójelöltjére tett javaslatot;
4) véleményt nyilvánít a jelen szakasz 1. bekezdésének 1) és 2) pontjában foglalt
intézmények igazgatójának és igazgatási szerve tagjainak felmentése során;
5) jelen szakasz 1. bekezdésének 1) és 2) pontjában foglalt intézmények igazgatója
megválasztásához előzetes jóváhagyását adja;
A köztársaság, az autonóm tartomány vagy a helyi önkormányzat által
alapított diák- és egyetemistajóléti intézményekben a nemzeti tanács:
1) egy jelöltet javasol – az alapító képviselőjét, és véleményezi az igazgatóbizottság
többi tagja személyére tett javaslatokat azokban a diák- és egyetemistajóléti
intézményekben, melyek olyan helyi önkormányzat területén rendelkeznek
székhellyel, ahol a nemzeti kisebbség nyelve is hivatalos használatban van. Ha a helyi
önkormányzat területén több nemzeti kisebbség nyelve is hivatalos használatban van,
az érdekelt nemzeti tanácsok közös jelöltet javasolnak az igazgatóbizottság tagja
személyére;
2) véleményezi az igazgatóbizottság tagjai személyére tett javaslatokat azokban a
diák- és egyetemistajóléti intézményekben, melyek olyan helyi önkormányzat
területén rendelkeznek székhellyel, ahol a nemzeti kisebbség nyelve is hivatalos
használatban van;
3) véleményt nyilvánít az igazgató megválasztása során azokban a diák- és
egyetemistajóléti intézményekben, melyek olyan helyi önkormányzat területén
rendelkeznek székhellyel, ahol a nemzeti kisebbség nyelve is hivatalos használatban
van;
4) véleményt nyilvánít a jelen szakasz 2. bekezdése 1)-3) pontjában foglalt
intézmények igazgatójának és az igazgatási szerve tagjainak felmentése során.
Az olyan nemzeti kisebbség nemzeti tanácsát, melynek nyelve egy helyi
önkormányzatban sincs hivatalos használatban, a jelen szakasz 2. bekezdése 1)-4)
pontjában foglalt jogok illetik meg azokban a helyi önkormányzatokban, ahol az
általuk képviselt nemzeti kisebbség tagjai a legutóbbi népszámlálási adatok szerint az
összlakosságnak több, mint 1%-át képezik.
A felsőoktatás területén a köztársaság, az autonóm tartomány vagy a helyi
önkormányzat által alapított felsőoktatási intézményekben, amelyekben a tanítás
egészében vagy részben a nemzeti kisebbség nyelvén folyik, a nemzeti tanács
véleményt nyilvánít az irányítási és igazgatási szervekbe javasolt jelöltekről.
Tantervek és programok
13. szakasz
A nemzeti tanács:
1) a Nemzeti Oktatási Tanácsnak javasolja az iskoláskor előtti program általános
alapjait, az általános és a középfokú oktatás és nevelés tanterveit és programjait,
valamint a nevelési program alapjait azokra a tartalmakra vonatkozóan, melyek a
nemzeti kisebbség sajátosságait fejezik ki, különösen a történelem, zene- és
képzőművészet területén;
2) a Nemzeti Oktatási Tanácsnak javasolja a nemzeti kisebbség nyelvének általános és
középfokú oktatási és nevelési programját, valamint a nemzeti kisebbség nyelvének,
illetve beszédjének és a nemzeti kultúra elemeinek oktatási és nevelési programját;
3) a Nemzeti Oktatási Tanácsnak véleményezi a szerbnek, mint nem anyanyelvnek
oktatási programját;
4) az oktatással megbízott miniszternek a diákjóléti intézmények tanulóira vonatkozó
intézkedéseket és nevelési programot javasol, amelyek a nemzetek közötti tolerancia
és multikulturalizmus érvényesítését szolgálják;
5) véleményezi az olyan intézmények oktatási és nevelési programját, melyekről
megállapítást nyert, hogy a nemzeti kisebbség számára kiemelt jelentőségűek.
Tankönyvek és tanszerek
14. szakasz
Ha az oktatási-nevelési tevékyenség a nemzeti kisebbség nyelvén folyik, a
Nemzeti Oktatási Tanács az oktatással megbízott miniszternek olyan tankönyvek és
tanszerek használatának engedélyezését javasolja, melyek tartalma a nemzeti
kisebbség sajátosságait fejezi ki, a nemzeti tanács előzetes jóváhagyásával.
Az oktatással megbízott miniszter a nemzeti kisebbség nyelvén kiadott hazai
vagy behozatali tankönyvek oktatási-nevelési folyamatban való használatát a nemzeti
tanács javaslatára hagyja jóvá.
Egyéb hatáskörök az oktatás területén
15. szakasz
A nemzeti tanács, a törvénnyel összhangban:
1) egy jelöltet javasol a Nemzeti Oktatási Tanács tagjainak közös megválasztási
listájára;
2) véleményt nyilvánít az iskoláskor előtti intézmények és általános iskolák
hálózatáról szóló aktus meghozatalának során azokra a helyi önkormányzatokra
vonatkozóan, amelyekben a nemzeti kisebbség nyelve hivatalos használatban van,
vagy amelyekben az oktatási-nevelési tevékenység a kisebbség nyelvén folyik;
3) meghatározza a nemzeti kisebbség oktatása szempontjából kiemelt jelentőségű
oktatási-nevelési intézményeket; ha az intézmények száma négynél nagyobb, kiemelt
jelentőségűvé a nemzeti kisebbség nyelvén is oktató össz intézménynek legfeljebb
egy negyede nyilvánítható; ha az ilyen intézmények száma négynél kisebb, kiemelt
jelentőségűvé a nemzeti kisebbség nyelvén, illetve a nemzeti kisebbség nyelvén is
oktató intézmények közül egy intézmény nyilvánítható; olyan nemzeti kisebbség
esetében, melynek nyelvén nem folyik oktatás, a jelen pontban foglalt szabályokat
értelemszrűen kell alkalmazni azokra az intézményekre, amelyekben tanítják a
nemzeti kisebbség nyelvét vagy beszédét a nemzeti kultúra elemeivel;
4) az oktatással megbízott miniszternek véleményt nyilvánít a középiskolák valamint
a diák- és egyetemistajóléti intézmények hálózata meghatározása során;
5) az oktatással megbízott miniszternek véleményt nyilvánít a nemzeti kisebbség
nyelvén oktató iskola székhelyen kívül folytatott tevékenysége jóváhagyásának során;
6) az alapítónak, a köztársaságnak, az autonóm tartománynak vagy a helyi
önkormnyzatnak javasolja a nemzeti kisebbség nyelvén oktató iskola kihelyezetett
tagozatának önállósulását;
7) véleményt nyilvánít a középiskolába íratkozó tanulók számának meghatározása
során, továbbá a szakmai felkészítésben, átképzésben, továbbképzésben és
szakosításban részesülő tanulók számának jóváhagyása során;
8) az oktatással megbízott miniszternek véleményt nyilvánít a 15-nél kevesebb tanuló
részére nemzeti kisebbségi nyelvű tagozat megnyitásának jóváhagyása során;
9) a diák- és egyetemistajóléti intézményeknek véleményt nyilvánít az ilyen
intzézmények férőhelyének betöltése során;
10) véleményt nyilvánít a köztársaság, az autonóm tartomány és a helyi önkormányzat
költésgvetési eszközeinek nyilvános pályázat útján az oktatás területén működő
intézményeknek és egyesületeknek történő odaítéléséről;
11) saját forrásaiból ösztöndíjakat határoz meg, saját aktusaival szabályozza az
ösztöndíjak odaítélésének mércéit és eljárását, valamint lebonyolítja az odaítélési
eljárást;
12) megválasztja saját képviselőjét a Nemzeti Oktatási Tanácsban, aki döntéshozatali
jog nélkül részt vesz annak munkájában, amikor az oktatási rendszer keretében a
tanítás a nemzeti kisebbség nyelvén folyik és a Nemzeti Oktatási Tanács a nemzeti
kisebbség oktatása szempontjából jelentős kérdést vitat meg;
13) megválasztja saját képviselőjét a Nemzeti Felsőoktatási Tanácsban, aki a
tanácsnak teljes jogú tagja, ha a felsőoktatás keretében a tanítás teljesen vagy részben
a nemzeti kisebbség nyelvén folyik;
14) törvényben vagy más jogszabályban ezen a területen meghatározott egyéb
teendőket is ellát.
3. Hatáskör a kultúra területén
Alapítói jogok
16. szakasz
A nemzeti tanács, a törvénnyel összhangban, kulturális intézményeket
alapíthat, a nemzeti kisebbség kulturális sajátosságai és nemzeti identitása
megőrzésének, előmozdításának és fejlesztésének érdekében, és alapítói jogokat és
kötelességeket gyakorolhat.
Jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt intézményeket a nemzeti tanács
önállóan vagy a köztársasággal, az autonóm tartománnyal, a helyi önkormányzattal
vagy más jogi személlyel egyetemben alapítja, a törvénnyel összhangban.
A köztársaság, az autonóm tartomány és a helyi önkormányzat, jelen szakasz
1. bekezdésében foglalt intézmények alapítójaként, az alapítói jogokat egészében vagy
részben a nemzeti tanácsra ruházhatja át.
Az intézmények irányításában való részvétel
17. szakasz
A köztársaság, az autonóm tartomány vagy a helyi önkormányzat által
alapított kulturális intézményekben, melyekről a nemzeti tanács megállapítja, hogy a
nemzeti kisebbség identitása megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségűek, a
nemzeti tanács:
1) kinevezi az intézmény igazgatóbizottságának egy tagját;
2) véleményezi az intézmény igazgatóbizottságának tagjai személyére tett javaslatot;
3) véleményt nyilvánít az intézet igazgatójának megválasztása során.
Ha egyazon kulturális intézményről több nemzeti tanács is megállapítja, hogy
az a nemzeti kisebbség sajátossága és nemzeti identitása megőrzésésének,
előmozdításának és fejlesztésének szempontjából kiemelt jelentőségű, a nemzeti
tanácsok a jelen szkasz 1. bekezdésében említett igazgatóbizottságba egy-egy tagot
neveznek ki.
Egyéb hatáskörök a kultúra területén
18. szakasz
A nemzeti tanács:
1) meghatározza az adott nemzeti kisebbség sajátosságainak és nemzeti identitásának
megőrzése, előmozdítása és fejlesztése szempontjából kiemelt jelentőségű kulturális
intézményeket és rendezvényeket;
2) meghatározza a nemzeti kisebbség kultúrájának fejlesztési stratégiáját;
3) meghatározza a nemzeti kisebbség szempontjából kiemelt jelentőségű ingó és
ingatlan kulturális javakat;
4) a hatáskörében illetékes szerv vagy intézmény előtt eljárást indít annak érdekében,
hogy a nemzeti kisebbség szempontjából kiemelt jelentőségű ingó és ingatlan
kulturális javakat törvényben védetté nyilvánítsák;
5) a jelen szakasz 1. bekezdésének 4) pontjában foglalt kulturális javak védelmét,
szanálását és újjáépítését célzó intézkedéseket javasol;
6) véleményt nyilvánít és javaslatokat tesz azon helyi önkormányzatok terület- és