You are here

Október 1-jén elkezdte rendes működését az ENIC/NARIC Központ, amely ettől kezdve a munkábaállás céljából történő, külföldön megszerzett felsőoktatási diplomák elismerését végzi.

Tavaly szeptemberben, amikor megszavaztuk a felsőoktatási törvény módosítását, amely a diplomahonosításokkal kapcsolatban is új rendelkezéseket tartalmazott, úgy éreztük, hogy a diplomahonosítások terén nagy előrelépés várható, hiszen az ENIC/NARIC Központ, idén áprilisra ígért beindítása a honosítások egyszerűsödését és olcsóbbá tételét is ígérte.

Áprilisban bejelentették, megalakult a Központ, ám a heti két alkalommal két órában lehetővé tett telefonos konzultáció a Központ munkatársával korántsem felelt meg az elvárásoknak.

A Központ valódi beindulása fél évet csúszott, egyrészt azért, mert a minisztériumra, mint állami költségvetési intézményre ugyanúgy érvényes az új munkahelyek létesítésének tilalma, másrészt pedig át kellett képezni a minisztérium 7 dolgozóját, akik a Központban fognak dolgozni, az új feladatok ellátására, amit horvátországi szakemberek bevonásával oldották meg, hiszen a horvát minta alapján működik majd ez nálunk is mostantól.

Nem utolsósorban, a fél éves csúszásnak volt még egy oka, nevezetesen az, hogy a felsőoktatási intézmények nem akartak együttműködni a minisztériummal, ugyanis nem akarták átadni az eddig honosított ügyek dokumentációját, nyilvántartását, ami az újonnan leadott honosítási kérelmének automatizmusát tenné lehetővé.

Központ működésével kapcsolatban már most az elején több kérdés is felmerül, hiszen a törvény megszavazása óta elmúlt egy év alatt többféle, gyakran egymással ellentmondó információt is megtudhattunk.

Ilyenek például a különbözeti vizsgákra vonatkozó értelmezések. Ami pedig borzasztóan fontos kérdés, hiszen az elmúlt években beizonyosodott, hogy a különbözeti vizsgák nehezítik meg a folyamatot a leginkább.

Megtörtént ugyanis, hogy ugyanarra a diplomára különböző személyek különböző számú különbözeti vizsgát kaptak ugyanazona felsőoktatási intézményen. És olyan eset is volt, hogy ugyanabból a tantárgyból kellett vizsgázni, amit a külföldi felsőoktatási intézményben már lehallgattak.

De ami a legnagyobb probléma, hogy sok esetben a szerbiai felsőoktatási intézmények egyes tanárai szinte ellehetetlenítik a vizsgák letételét, ami sokszor a nemzeti alapon történő diszkrimináció határát súrolja.

Sőt sok esetben a szerb nyelven töténő vizsgázás is probémás, hiszen a külföldi diplomával rendelkezők nagy százaléka a szerb nyelvismeret hiánya miatt ment Magyarországra tanulni.

A felsőoktatási törvény tárgyalásakor a miniszter azt állította, az ENIC/NARIC Központban nem fognak különbözeti vizsgát adni. Ezt követően, amikor áprilisban beindult a telefonos konzultáció, megtudhattuk, hogy természetesen lesz továbbra is különbözeti vizsga, hiszen ugyanazok az egyetemi tanárok fogják elbírálni a külföldön elvégzett programot, akik azt eddig is tették, tehát ezen a téren nem várható változás.

Ezzel szemben a Központ október elsejei beindulását követően az államtitkár asszony nyilatkozataiban azt mondta, nem honosítják a diplomákat a Központban, hanem elismerik, ami azt jelenti, hogy nem a külföldi diplomát feleltetik meg (különbözeti vizsgákkal) egy hazai végzettségnek, hanem elismerik, tehát a megszerzett kreditpontok és lehallgatott tantárgyak alapján meghatározzák a diploma szintjét.

Sok kérdést vet fel az államtitkár asszony ama kifejtése is, hogy sok esetben azonban ez a diploma nem lesz megfelelő a munkahelypiaci elvárásoknak.

Ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valakinek például “európai jogok jogásza” végzettsége van, és ez kerül az elismert oklevélre is, akkor ő például elhelyezkedhet Szerbiában jogászként egy nemzetközi cégnél, amely számára fontos az európai jogrendszer ismerete, de nem lehet bíró, hiszen nem ismeri a szerb alkotmányt és a hazai érvényes jogszabályokat.

Valójában kérdéses, hogy a különbözeti vizsgák hogyan fognak megjelenni ebben a honosítási-elismerési folyamatban, de ezt az elkövetkező hónapok fogják megmutatni.

Érdekes kérdés még a diploma-elnevezések problémája is. Eddig gyanis csak akkor és olyan módon tudott egy felsőoktatási intézmény honosítani egy külföldön megszerzett diplomát, ha ugyanaz (vagy ahhoz nagyon hasonló) képzés a hazai egyetemen is folyt, illetve a különbözeti vizsgák kiegészítésével ugyanazt a megnevezést kapta a honosítási dokumentum.

Az eddig honosított diplomák összehasonlító kutatásából megtudhatjuk, hogy a honosított diplomáknak csak egy része hordozza az eredeti külföldi végzettségnek a hazai megfelelőjét. Mostantól az Országos Felsőoktatási Tanács feladata lesz összeállítani, illetve majd folyamatosan bővíteni azt a listát, amelyen a lehetséges végzettség-elnevezések lesznek. Tehát a jövőben azok az elnevezések kerülhetnek a honosított/elismert oklevelekre.

Ami egyelőre biztos, az az, hogy az elismertetés költsége jelentősen kisebb lesz az eddiginél. A diploma-elismertetésért ugyanis a Központ számára 3500 dinár illetéket kell befizetni, ami köztársasági adminisztratív illetéknek számít, ami jóval kevesebb a 24-120 ezer dináros illetéknél, amit eddig a felsőoktatási intézmények számlájára kellett befizetni.

Ugyanakkor a dokumentáció hivatalos fordításának költsége továbbra is a diplomást fogja terhelni, aminek a visszatérítését a továbbiakban (a Szekeres László Alapítvány helyett) közvetlenül a Magyar Nemzeti Tanácstól kell majd igényelni.

Ígérik ezen túl azt is, hogy a kérelem leadásától számítva 90 napon belül lebonyolítható a teljes elismertetési folyamat, de mindenesetre, kíváncsian várjuk, hogyan fog mindez a gyakorlatban működni.