You are here

Az Európa Tanács Parlamentáris Közgyűlésének idei, őszi ülésszakán Strasbourgban, a migrációs és menekültügyi helyzetről folytatott vitában a következőket mondtam el:

„A migrációs válság 2015 nyarán fokozódott, többek között a Nyugat-Balkánon. Szerbia azon országok egyike, amelyek a menekültek útvonalán helyezkednek el. Szerbia nagyszámú bevándorlóval és menekülttel szembesül, akik annak érdekében lépnek be az országba, hogy eljussanak az Európai Unióba. A menekültek és a gazdasági migránsok áramlása soha nem látott mértékű, az ezzel való megbirkózás hatalmas kihívást jelent.

Összességében, a legfontosabb ok, ami miatt a menekültek Európában keresnek védelmet, mindenekelőtt a folyamatos konfliktusok, amelyek arra kényszerítik őket, hogy elhagyják otthonaikat. A gazdasági migránsok viszont a jobb élet reményében indulnak útra, főleg a nyugat-európai országokat célozva.

Szerbia megtesz minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy teljesítse nemzetközi kötelezettségeit, ugyanakkor alkalmazza a saját, ezt a témákört szabályozó törvényeit.

A bevándorlók száma alapján, beleértve az áthaladókat, a nyugat-balkáni útvonal jelentősebbé vált a Földközi-tengeri útvonaltól, de ez eddig nem került felismerésre. Nem vették kellő mértékben figyelembe azon EU-n kívüli országok igényeit, amelyek ezen az útvonalon helyezkednek el.

Továbbá, Szerbia a jelentős reformok miatt különböző költségvetési korlátokkal szembesül, így ez egy újabb és váratlan teher az állam számára. A közelmúlt eseményei kiemelték annak szükségességét, hogy Európa és az Európai Unió fenntartsa és szükség esetén növelje a tranzit országok politikai és anyagi támogatását.

Ez egy európai kihívás, és európai szintű megoldásra van szükség. Ezeket a problémákat csak együttesen tudjuk megoldani. Kizárólag átfogó, európai szintű intézkedésekkel léphetünk előre. Egy közös európai megközelítés szükséges.

Csak az egységes politikai megközelítés lesz a sikeres. Sajnos, minden korábbi lépés nyilvánvalóan elégtelen volt azoknak a kihívásoknak a megoldására, amelyekkel Európa jelenleg szembesül.

Másrészt, a saját polgárainkat, a helyi lakosságot is meg kell védeni a migrációs hullámoktól. Röviden, foglalkozni kell a migránsok és menekültek alapvető jogaival kapcsolatos  aggályokkal, de ugyanúgy a helyi lakosokéval is.

A hatékony migrációs politikát globálisan kell kezelni, ugyanis a migránsok eredetországainak, a tranzitországoknak és a célországoknak együtt kell működniük és tevékenységeiket össze kell fésülniük.

Fontos, hogy a közvélemény-formálók, elsősorban a politikusok és a média, felelősségteljesen viselkedjenek, kiegyensúlyozott képet nyújtva a migrációról és a bevándorló közösségekről. Az ilyen hozzáállás tükrözi a gondoskodást, és az olyan alapvető jogokhoz való hozzáférést, mint az egészségügy, a stabilitás és a méltóság biztosítása.

Tekintettel az Európai Unióval való kapcsolatának stratégiai, politikai és gazdasági jelentőségére, Szerbia egyértelmű érdeke, hogy az EU-val együttműködjön a migránsokat és menekülteket érintő ügyekben.”

Az Európa Tanács Parlamentáris Közgyűlésének vitaalapul szolgáló jelentéstevői indítvány szerint az európai menekültstátus felé kell elmozdulni és meg kell reformálni a menedékért folyamodók regisztrálására vonatkozó dublini szabályokat.

Az elfogadott állásfoglalás elismerve a schengeni külső határok megvédésének  szükségességét az európai országok közötti méltányos teherelosztásban látja a lehetséges megoldást.

Hangsúlyozza egyúttal a migránsokat is megillető emberi jogok tiszteletben tartásának fontosságát.