You are here

A kormány célja az, hogy a szórványban élő magyar közösségek megőrizzék identitásukat, a magyar nyelvet és a magyar kultúrát, valamint kötődésüket Magyarországhoz – mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter közölte: a magyar belpolitika és nemzetpolitika az elmúlt húsz évben elsősorban a Közép-Európában található tömbmagyarságra koncentrált. Ezekben az országokban sokszor a nemzetállam széthullásával is szembe kellett nézni, ami nem mindenhol ment egyszerűen – például Jugoszláviában.

Teljesen egyezem, hogy kötelességünk a szórványok magyar gyermekeinek számára biztosítani a magyar iskolába járás lehetőségét. Minden kistérségre vonatkoztatva ki kell dolgozni a megfelelő megoldást, és biztosítani kell vagy a szórványkollégiumot vagy pedig az ingázás vállalható rendszerét kell kialakítani.

Szükséges a szórványokban működő és a szórványok számára sajátos szolgáltatásokat biztosító intézmények – kollégiumok, alapítványok, egyesületek – közötti együttműködés, a közös érdekképviseletet és persze, folyamatosan vizsgálni, elemezni kell a szórványok állapotát, a fellépő folyamatokat, a változó körülményeket és kihívásokat.

Vajdaságban földrajzilag szórványnak tekinthető a Bánságban, Szerémségben és Bácska déli, illetve nyugati részén élő magyarság. Kevesebben élnek szórványban, pontosabban a vajdaságban élő magyarok közel egy harmada.

A vajdasági magyarság sajnos elöregedő korstrukúrájú közösséget alkot. A természetes fogyatkozáson túl a vajdasági magyarság körében magas az elvándorlási szándék és az elvándorlók száma is.

A szórványban élő magyar közösségek számára kulcskérdés a magyar nyelvű oktatás az óvodáktól egészen a középiskoláig, sőt az egyetemig. A magyar nyelvű csoportok és osztályok kiharcolása a politikum, a helyben tevékenykedő szórványgondozók, civil szervezetek és a szülők összefogásával valósítható csak meg, ugyanis előfordul, hogy a kiharcolt jogokkal egyszerűen nem kívánnak élni az emberek, és ahol lehetőség lenne rá, ott sem élnek az anyanyelvű oktatás lehetőségével.

Tehát nem elég jogilag, törvényben biztosítani a magyar nyelvű oktatást. Fel kell keresni személyesen azokat a szülőket, akiknek magyar nemzetiségű gyermekük épp iskolakezdő korba lépett.

A szórványoktatást szervezők számára nagyon fontos, hogy a Magyar Nemzeti Tanácsnak és Magyarországnak köszönhetően pillanatnyilag az iskolabuszok pénzelése megoldott. Nagybecskereken például az iskolabusz az általános iskolásokat szedi össze a város peremvidékéről és viszi őket a központban lévő iskolába.

Már az óvodában is számít, hogy milyen nyelvű iskolai előkészítőre járnak a gyerekek. Nagybecskereken például hétvégi óvodát működtetnek, melynek lényege, hogy a szerb nyelvű óvodába járók részére magyar nyelvű iskolai előkészítőt szerveznek, ezzel nyitva hagyva a magyar nyelvű oktatásba visszatérés lehetőségét.

A közösségépítésben, a hagyományápolásban, az identitás megőrzésében nagy szerepet tudnak felvállalni a civil szervezetek. Szórványban a civil szervezetek kiemelten fontosak, mivel azt a teret is jelenthetik, ahol az egyén beszélheti anyanyelvét, tarthatja a kapcsolatot nemzettársaival saját településén belül és kívül is.

A szórvány civil szervezeteit valahogyan pozitív diszkriminációban kellene részesíteni a tömbbel szemben a pályázatoknál, mert eleve versenyhátrányból indulnak. A szórványnak megvannak a saját kulturális rendezvényei. Több esetben ezek a rendezvények nem megfelelő színvonalúak. A térségben a művelődési egyesületek mostoha körülmények között dolgoznak, ezért egy megrekedt szinten konzerválódott a kultúrtevékenység.

De mindez gazdasági kérdés. Nincs pénzük a művelődési egyesületeknek korreográfusokra vagy rendezőkre. A szórványmagyarság kulturális rendezvényeinek továbbra is biztosítani kell az anyagi támogatást. A hagyományt, nemzeti kultúrát, nyelvet és identitást megőrző rendezvények sorát bővíteni kell modernebb tartalommal.

A szórvány területeken is biztosítani kellene a minőségi színházi előadásokat: a tömb magyar terület és az anyaország színházainak vendégelőadásaival.

Összegezve, a szórvány számára legfontosabb területek, amelyekre oda kell figyelni: a magyar anyanyelvű oktatás megőrzése a szórványterületeken; a művelődési élet felélénkítése és fejlesztése; valamint a gazdasági befektetések szórványba kanalizálása.

Végezetül, pozitív, hogy léteznek szórványrendezvények, sikeres iskolabusz programok működnek, vannak szórványgondozást felvállaló egyházi személyek és a pályázati rendszerben is az utóbbi időben igyekeznek priorításként kezelni a szórványt, de fenáll a veszély, hogy elmaradnak a támogatások, érdektelenekké vállnak az emberek vagy hogy egyszerűen nem sikerül fellendíteni a közösségi életet egyes településeken.