You are here

Az utóbbi két évben Belgium az ötödik ország ahol éltem, ugyanis mestertanulmányaim során olasz, szlovén, magyar és német egyetemeken tanultam összehasonlitó helyi fejlesztést az Európai Unió Erasmus Mundus programjának keretében, amely az európai régiók sikeres közreműködésével jött létre, s jelenlegi nomád életmódomat tanulmányaim legizgalmasabb állomása, a brüsszeli megmérettetés koronázta.

Első sorban politológus lévén, a parlamenti szakmai gyakorlat a tapasztalatszerzés rendkívül alkalmas és hasznos módja számomra, ami jelen esetben be is igazolódott. Deli Andor képviselő úr több bizottság tagja és póttagja (Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, Regionális Fejlesztési Bizottság és EU–Szerbia Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottság). Irodájában olyan szakmai kihívásokkal találkoztam, melyek megfelelők jól megalapozott tanulmányaimmal, és érdeklődéskörömmel, de ugyanakkor egy újabb munkafázis a kivitelezés irányába.  A parlamenti üléseken elhangzott témák összefoglalása, elemzése, valamint a közpolitikai és kohéziós politikai javaslatok elemzése, felülvizsgálata és a javaslat benyújtása a módosításhoz olyan valódi gyakorlati feladatok, amelyekkel most először szembesülhettem.
Szerencsémnek tartom, hogy egy rendkivüli pillanatban csöppentem ide, s közvetlenül átérezhettem az uniót megrázkódtató egyik legnagyobb válságot, a BREXIT-et, s ugyanakkor szemtanúja lehettem a felkavart kedélyek által újjászülető kreativ energiának, amely a krizishelyzet megoldására irányult. Örömmel láttam, hogy a bővitéspolitika ezzel nem szenvedett hajótörést, s hogy az Unió megoldást talált Szerbia, szülőhazám, csatlakozási folyamatának 23. és 24. tárgyalási fejezetének beinditására, hiszen ezzel kezdetét vehetik az emberi jogok védelméről szóló uniós törvények, jogszabályok implementálása Szerbia jogrendszerébe.
Jelentősnek tartom, hogy részt vehettem az integrációs folyamatokról szóló értekezleten, amelyet a szerbiai civil szervezetek küldöttségének EU parlamenti látogatása alkalmával szerveztek, mert igy alkalmam nyílott, hogy egy, szerintem, égető problémára hívjam fel a küldöttség figyelmét.  
Miután belekóstoltam a parlamenti nagy méhkas életébe, rádöbbentem mennyire összetett munkát végeznek a képviselők. A parlamenti munka nem csak hivatás, hanem egy rendkivül dinamikus és változatos életstílus. Napi szinten követni kell a politikai, közgazdasági és más társadalmi folyamatok alakulását, és állandóan készenlétben állni újabbnál-újabb kihívásokkal való szembesülésre. Őszintén megnyert, ahogyan Deli Andor úr nagy odaadással, figyelemmel, de ugyanakkor mindig jó kedéllyel, s látszólag könnyedén végzi munkáját. Ez a hangulat mindenkire átragadt, lendületet és önbizalmat adott a néha kemény diónak tűnő feladatok megoldásához is.
Értékes kapcsolatokra tehettem szert más nemzetiségű képviselők és gyakornokok körében is, valamint számos ismeretségre a belga fiatalok személyében. Brüsszel hangulata és szépsége is lenyűgözött, de a legfeltűnőbb számomra a város kirívóan nemzetközi jellege és az ellentétek voltak. Szemlátomást Brüsszel keletkezésekor nem volt előre látva, hogy az Európai Unió fővárosa legyen, így az uniós befolyással kialakult, úgynevezett, EU buborék (EU bubble) a város szívében, első pillantásra Földre szállt űrállomásra emlékeztet. Ebben a negyedben, melyet zömmel az uniós intézményekben dolgozó lakosság képez, új modern épületek épültek ki közvetlen a tradicionális és gyönyörű homlokzatú épültetek mellett. Szerencsém volt kicsit belekóstolni mind az EU buborék, hagyományos brüsszeli lakosság életvitelébe.    
Hasznos gyakorlatnak tartom az e fajta ösztöndijazást, amelyben én is részesültem, valamint a különböző jutalomlátogatások szervezését az Európai Parlamentbe, mert nagyon fontos, hogy a polgárok, és főként a fiatalok tudatában ne csak, mint egy távoli ismeretlen fellegvár, elidegenült hatalmi szerv létezzen, hanem mint egy olyan intézmény, ahol az ő érdekeiket képviselik, és olyan döntéseket hoznak, melyek befolyásolják mindennapjaikat.

Petrović Adél