You are here

SZÓRVÁNYLÉTBEN

39 évet szünetelt a magyar nyelvű oktatás, három évvel ezelőtt azonban nagy erőfeszítések árán sikerült választható tantárgyként bevezetni a magyar nyelv tanítását

Csaknem negyven évig nem volt lehetőség Palánkán magyar nyelven tanulni. Most sikerült legalább választható tantárgyként visszaállítani a magyar nyelv tanítását. Mára már nyolc iskolában folyik a magyar nyelv oktatása, egyre nő az érdeklődés, Dékány Adrienn tanítónő már nem győzi szusszal, jól jönne a segítség, de sajnos senki sem hajlandó Palánkán magyar nyelvet oktatni. Nem rózsás a helyzet a helyi média területén sem, a magánosítás itt is megtette a magáét, megszűnt a helyi tévéadó is, amelynek keretében magyar nyelvű híradót sugároztak. Ugyanez történt a helyi rádióval is, ahol egyórás híreket lehetett hallani mindennap magyar nyelven.

Három évvel ezelőtt Palánkán beindult a magyar nyelv oktatása, igaz, mint választható tantárgy, de így is nagyon nagy nehézségek árán. Dékány Adrienn tanítónő Szabadkáról jött Palánkára magyar nyelvet oktatni.

– Három évvel ezelőtt indult el az oktatás, négy általános iskolában. Én jelenleg hét iskolában tanítom a magyar nyelvet. A gimnáziumban is volt 10 jelentkező, csak mivel tanárhiány van, ezért ott nem tudtuk elkezdeni az oktatást, de mindenesetre a nyelvi szakon lenne rá igény.

Három évvel ezelőtt volt próbálkozás az óvodákban is a magyar nyelvű foglalkozásra, de nem volt magyar nyelvű óvó néni. Ami az óvodát illeti, az idén lett volna igény magyar nyelvű csoport nyitására, de egyszerűen nincs, aki foglalkozna a gyerekekkel – magyarázta Dékány.

Hosszú évek után nagy érdeklődés mutatkozik a magyar nyelv tanulása iránt, nem csak a felnőttek tanulják az állampolgárság megszerzése érdekében, hanem a gyermekek is.

– A gyerekek nagy érdeklődést mutatnak a magyar nyelv iránt, több olyan diákot tanítok, aki vegyes családból származnak. Nekik nagyon érdekes arról beszélgetni, hogy az ő családjukban ki a magyar, ezt mindig megbeszéljük. A gyerekek egy részét a szüleik biztos a magyar állampolgárság megszerzése érdekében íratják be magyar nyelvre, de a diákok nagy része magyarul szeretne továbbtanulni, van egy tanulóm, aki most már Budapesten tanul – mesélte a tanítónő.

 Vladimir Bodor, a palánkai VMSZ elnöke elmondta, kutatást végeztek a település nemzeti összetételéről, ebből kiderült, hogy Palánkán kb. 3200 magyar vezetéknevű ember él, de ebből csak kb. 1500-an vallják magukat magyarnak. A tíz évvel ezelőtti felméréshez viszonyítva a magyarság száma nem csökkent, nagyjából ugyanannyit mutat. Négy évvel ezelőtt a helyi VMSZ megpróbálta megszervezni a magyar nyelvű oktatást, először heten jelentkeztek az első osztályba, ami elegendő lett volna, hiszen öt diákkal már megindulhatott volna a tanítás. Minden úgy alakult, hogy valóban sikerül, de az utolsó szülői értekezleten hárman meggondolták magukat, így sajnos nem sikerült. A kudarc ellenére a helyi VMSZ nem adta fel, megállapodást kötöttek négy iskola igazgatójával, hogy felmérést készítsenek a diákokkal, mennyire érdekeltek a magyar nyelv tanulásában, választható tantárgyként. Annak ellenére, hogy az iskolák igazgatóinak kötelessége megengedni a felmérést, csak óriási nyomásgyakorlás után voltak hajlandók rá. Az ötödik palánkai iskola semmi áron sem volt hajlandó engedélyezni a felmérés elkészítését, ezért Deli Andor tartományi titkár beavatkozására volt szükség az ankét elkészítéséhez.

– Három évvel ezelőtt nagy erőfeszítések árán megindulhatott a magyar nyelv oktatása három iskolában, számunkra megnyugtató érzés, hogy évről évre növekszik a magyarul tanuló diákok száma. Lehet, nem lesz tíz éven keresztül állandó ez a növekedés, de ha mondjuk, hat iskolában megmaradna a magyar nyelvű oktatás, az nagy siker lenne. Kihangsúlyoznám, a magyar nyelvű oktatás nem állandósult, ez még mindig egyfajta próbaidőszak, folyamatosan harcolni kell a magyar nyelv fennmaradásáért. Segítséget kértünk a Magyar Nemzeti Tanácstól és a palánkai önkormányzattól is, hogy a magyar nyelven tanuló diákok dicséretben részesüljenek, és egy kis ajándékcsomagot kapjanak. Ezenkívül húsvéti ünnepséget is szerveztünk a központban, tojásfestő műhelymunkát tartottunk, februárban maszkabál is volt – mondta Bodor.

A helyi VMSZ elnöke hangsúlyozta, a magyar oktatás körül ténykedő emberek számára most az a legfontosabb, hogy a diákokat a magyar közösséghez szoktassák, meg kell tanulják történelmüket, hagyományaikat, megismerjék kultúrájukat. Sajnos, a palánkai magyarok már gyengén beszélik anyanyelvüket, utoljára 39 éve folyt magyar nyelvű oktatás, a magyar nyelvet tanuló diákok szülei közül sem beszéli mindenki a magyar nyelvet.

Ahhoz, hogy a gyerekek azonosulni tudjanak a magyar közösséggel, fontos az állandó oktatás, művelődés, ezért az iskola mellett nagy szerepe van a helyi művelődési egyesületnek is. A palánkai magyarság elkezdte építeni a Magyar Házat, amely lehetőséget nyújt majd az egész település kulturális felemelkedéséhez. A Magyar Ház lesz az itteni magyarság művelődési, oktatási központja, a tervek szerint műhelymunkákat, előadásokat, koncerteket, tárlatokat szerveznek majd.

– A művelődési egyesület használatban lévő épülete nagyon rossz állapotban van, sok irodahelyiséget más szervezetek, politikai pártok használnak, ezért én úgy gondoltam, az lenne a legjobb megoldás, ha egy külön épületben helyezkedne el, ahol saját maguk gazdái minden helyiségnek. A Magyar Ház ötlete nem abból fakad, hogy a magyar közösség bezárkózzon a négy fal közé, hanem éppen ellenkezőleg, mindenki számára nyitott lesz, az önkormányzat is rendezvényeket bonyolíthat majd le, az a célunk, hogy egész évben ki legyen használva. Négy évvel ezelőtt megbeszélést tartottunk a község elnökével, ő hajlandó volt támogatni az ötletet, majd František Gašparovski pappal és Kern Imrével arra kértük a katolikus egyház palánkai püspökségét, hogy adják át használatra a Szent Antal-templomot és az udvarát.

Ez sikerült is, 15 évre elkaptuk használatra, azzal a megjegyzéssel, hogy ha befejeztük a tervezett befektetéseket, 50 évre a művelődési egyesület használatában maradhat, természetesen ingyen. Miután sikerült megegyezni az egyházzal, a község elkészítette a tervdokumentációt, beszereztük a szükséges engedélyeket. Tavaly nyáron sikerült megegyezésre jutni a községgel, hogy elkezdhessük az egyházi objektum felújítási munkálatait. Jelenleg a második fázis közepénél tartunk, a község kb. 7 millió dinárt fektetett be, a tartományi titkárságtól pedig több mint 4 millió dinárt kaptunk. Ha minden jól megy, jövőre befejezhetjük a munkálatok nagy részét és az udvar elrendezését. A jövendőbeli Magyar Ház összességében 617 négyzetméteres lesz, a földszinti részen a nagytermen kívül két kisebb helyiség áll majd rendelkezésre, valamint a tetőtér – mondta Bodor.

Faragó Zoltán, a palánkai Művelődési Egyesület elnöke szerint a jelenlegi helyzet tarthatatlan.

– A Művelődési Otthon romos állapotban van, csak egy irodát lehet használni, a többi helyiség megrogyott, fűtés nélkül áll. Senki sem hajlandó a gyermekeit ide hozni, ezért az egyedüli prioritás a most épülő Magyar Ház lesz. Az a célunk, hogy a Magyar Ház önfenntartó legyen, ezért egész évben tárlatokat, koncerteket, különféle eseményeket tervezünk lebonyolítani. Ahhoz, hogy a műhelymunkák és a magyar nyelvű oktatás működjön, nagy szükségünk lenne még egy magyartanárra, mert Adrienn egyszerűen nem képes ennyi órát megtartani, és még foglalkozásokat, műhelymunkákat vezetni. Az az igazság, hogy nagyon régóta keresünk magyartanárt vagy tanítót, de egyszerűen nincs jelentkező az állásra. Voltak olyanok, akik eljöttek volna egy-két napra, de nekünk állandó munkára kell tanár – mondta Faragó.

– Nincs rálátásuk, milyen munkáról van szó, és megijednek az elején. Attól függetlenül, hogy rengetegen jutnak minden évben diplomához, sokan egyszerűen nem hajlandók kimozdulni környezetükből. Én most hét iskolában tanítok, nagyon nagy problémát jelent megszervezni az órarendet, minden évben több és több jelentkező van, jelenleg 197 tanuló tanítok – magyarázta Dékány Adrienn tanítónő.

Vladimir Bodor kifejtette, az MNT sokat segített a magyar nyelvű oktatás beindulásához Palánkán, Jerasz Anikó, az MNT Végrehajtó Bizottságának az elnöke pedig sokat tett annak érdekében, hogy Bácson is beinduljon az anyanyelvű oktatás.

– Az MNT-vel karöltve megpróbálunk tanárt alkalmazni, jobban mondva, először találni. Az a helyzet, hogy nyolc iskolában engedélyt kaptunk a magyar nyelv oktatására, jelentkezők is vannak, de Adrienn egyszerűen nem győzi, az egyik iskolában nem is képes vállalni az órákat. Utazni is kell, mert Dunacsében (Čelarevo) is elindult a magyar nyelv oktatása, sokszor 60 kilométert kell megtenni az egyik iskolától a másikig. Sokan szeretnének magyarul tanulni, de egy tanár nem elegendő. Adrienn 50-60 százalékos normával kezdett dolgozni, leköltözött Szabadkáról, most pedig már 160 százalékos normát teljesít, tehát nagy szükség van még egy oktatóra – magyarázta Bodor.

Halász Gyula, Magyar Szó