You are here

A Szerbiai Képviselőházban jelenleg folyik az oktatási törvénycsomag, pontosabban az általános és középiskolai oktatásról és nevelésről szóló törvényjavaslatok, a felnőttképzésről szóló törvényjavaslat, az oktatási kerettörvény, valamint a diák- és egyetemista életszínvonalról szóló törvények módosítási és kiegészítési javaslatainak általános, illetve részletes vitája.

A Vajdasági Magyar Szövetség frakciója az öt beterjesztett oktatási törvényjavaslat közül négyre tizenkilenc módosítási indítványt nyújtott be.

A 2009-ben elfogadott, 2011-ben pedig már egyszer változtatott oktatási kerettörvény módosítási javaslatával az a legnagyobb gond, hogy a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsait nem említi az oktatási intézmények alapítójaként. Módosítási indítványunkban kértük a nemzeti tanácsok hozzáadását az oktatási intézmények lehetséges alapítóinak listájához. Amennyiben a minisztérium, azaz a kormány netán elutasítja ezt a módosítási indítványt, azaz kihagyják a nemzeti tanácsok alapítói jogát, akkor a nemzeti tanácsokról szóló törvény egyértelműen nem lesz összhangban az oktatási keretörvénnyel. A vita során azt is elmondtam, hogy az alapítói jogok átvétele már folyamatban van, az általános iskolák viszonylatában például húsz intézmény alapítói jogainak az átvétele van folyamatban a szerbiai kormány és a Magyar Nemzeti Tanács között. A többhónapos huzavona után a szerbiai kormány az iskolák iskolaszékeit tette felelőssé a folyamat lassú üteméért. Példaként említettem viszont a csantavéri általános iskola iskolaszékét, amely mindenben az oktatási minisztérium utasításai szerint járt el, a minisztérium azonban néhány hónap után sem végezte el a feladat ráháruló részét, nem hagyta jóvá az alapítói jog átvételét.

Az oktatási kerettörvény módosítási javaslatának értelmében a kisebbségi tannyelvű tagozatokban oktató tanároknak bizonyítaniuk kell, hogy ismerik az adott kisebbség nyelvét. A jogszabály javaslatából az már viszont nem derül ki, hogy hogyan is kell ezt igazolniuk, ezért azt javasoltuk, hogy a kormány határozza meg a bizonyítási követelményeket.

Azt is kértük, hogy a kis létszámú, tizenöt főnél kevesebb diákot számláló osztályok esetében ne kelljen minden évben jóváhagyásért folyamodni. Ugyanis amennyiben az általános iskola első osztályában már egyszer jóváhagyták a kis létszámú osztályt, akkor ennek az engedélynek a negyedik osztállyal bezárólag hatályban kellene maradnia.

Az általános és középiskolai oktatásról és nevelésről szóló törvényjavaslatok értelmében a nemzeti kisebbségeknek jogukban áll anyanyelvükön tanulni, ugyanakkor a szóban forgó jogszabályok javaslata emellett a kétnyelvű oktatást is lehetővé teszi a nemzeti kisebbségek számára. A VMSZ frakciója azt kéri, hogy a kétnyelvű oktatásra vonatkozó részt töröljék, mert ezt a lehetőséget Szerbia alkotmánya nem ismeri. Semmiképpen sem szabad veszítenünk szerzett jogainkból, vagyis nem a kétnyelvű oktatás bevezetésére, hanem az anyanyelvű oktatás megtartására ill. kiterjesztésére kell törekednünk.

A középiskolai oktatásról szóló törvényjavaslat az oktatási minisztérium állításai ellenére szintén nem áll teljesen összhangban a nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel, ezért a hiányosságokat itt is módosítási indítványokkal próbáltuk kiküszöbölni. Talán az a módosítási indítványunk a legjelentősebb, amelyben kérjük, hogy a nem anyanyelvükön tanuló magyar középiskolások a magyart ne fakultatív, hanem választott tantárgyként tanulhassák. A középiskolás diákokat ugyanis egyáltalán nem motiválja, hogy egy fakultatív tantárgyat tanuljanak, amelyet nem pénzel az állam, amelyre nem kapnak osztályzatot és amely így nem hat ki a tanulmányi átlagukra.

Szerbia most kap először felnőttképzési törvényt. Hatalmas lépésnek számít, hogy a többi európai országhoz hasonlóan országunk jogrendjében is végre megjelenhetett ez a törvény, amelyben a nem formális képzéseket is elismeri az állam. Ugyanakkor rendkívül fontos, hogy a jogszabály ne csak arra irányuljon, hogy minél többen befejezzék általános iskolai tanulmányaikat, hanem arra, hogy a munkanélküliség csökkentésének érdekében valós tovább- és átképzést nyújtson.