You are here

Bármikor tárgyalóasztalhoz ülnek egymással Magyarország és Szerbia legrangosabb politikai vezetői, bennünket, itt élő magyarokat elsősorban az érdekel – talán nem is önző módon –, hogy milyen eredményt hozhatnak számunkra a tárgyalások. Amikor pedig Szijjártó Péter magyar külügyminiszter csütörtöki, a szerb államfővel és a miniszterelnökkel folytatott megbeszéléseit követően úgy nyilatkozott a sajtónak, hogy „azt gondolom, nem túlzás kijelenteni, a Magyarország és Szerbia közötti együttműködés soha nem volt olyan jó, mint most”, akkor derűlátóak lehetünk a „magunk ügyében” is. Mert bármennyire is gondolják egyesek, hogy a kisebbségi jogokat „ki lehet harcolni” akár a mai Európában is fagyos politikai és diplomáciai légkörben, kevés példával tudják ezt bizonyítani, annál többel az ellenkezőjét. Még akkor is így van ez, ha a jogokat „nem kapjuk”, hanem „eleve járnak”, mert a többség erről rendszerint nem vesz tudomást, tehát a sikerhez meg kell nyerni a támogatását. És erre szinte más hatékony módszer nincs is, mint a kellemes politikai légkörben folytatott tárgyalás, még ha annak alapjául elsősorban a gazdaság szolgál is.

Mi, vajdasági magyarok pedig gyakran arról nem akarunk tudomást venni, hogy a két ország kiváló kapcsolatai mégiscsak javulást ígérnek számunkra is.

Szintén csütörtökön ült össze Budapesten a Magyar Állandó Értekezlet. A zárónyilatkozatban egyebek mellett az szerepel, hogy a megbékélési folyamat újabb jelentős eredményének tekintik azt a szerb kormányrendeletet, amely hatályon kívül helyezi Csúrog, Zsablya és Mozsor lakosságának kollektív bűnösségét. Rendkívüli sikerként értékelik, hogy a VMSZ hat képviselővel rendelkezik a szerb parlamentben; egyedülálló Kárpát-medencei eredménynek könyvelik el a Magyar Nemzeti Tanács munkáját, és üdvözlik az újabb sikeres választást.

A Máért (vajdasági magyarsággal kapcsolatos) aggodalma szinte kizárólag abban nyilvánul meg, hogy az alkotmánybíróság a nemzeti tanácsokról szóló törvény fontos szakaszait megsemmisítette. Tehát szorgalmazza a testület, hogy „a megsemmisített hatáskörök teljes körűen kerüljenek visszaállításra”.

Ehhez azonban – tehetjük hozzá – olyan politikai légkör és kapcsolatok szükségesek, amilyenek kiépültek a két ország között, és bizonyosan még tovább építhetők – például éppen az MNT szélesebb körű hatáskörére alapozva.

Fodor István (Magyar Szó)