You are here

De a legnagyobb meglepetésemre kiváló volt. A jól képzett, a kisebbségi kérdés iránt érdeklődő fiatalokkal való társalgás, az ötlet- és tapasztalatcsere, valamint az érdekes előadások, a nyitott, minden kérdésre válaszoló előadók elragadtattak.

A kisebbségi politikum és a nemzeti tanácsok képviselői és tisztségviselői között, valamint a médiában és a kisebbségi intézményekben is igen kevés a fiatal szakember. Emiatt, valamint a kisebbségek társadalmi integrációjának serkentése céljából a Civil Társadalom Fejlődéséért Központ és az EBESZ szerbiai missziójának kezdeményezésére július közepén Belgrádban megszervezték A kisebbségi jogokról és a nemzeti közösségek társadalmi integrációjáról szóló nyári iskolát.

A projekt célja a kisebbségi témákban járatos szakértők képzése, ugyanis mind a kisebbségi, mind a többségi nemzet képviselői között igen alacsony azok száma, akik ismerik a kisebbségi kérdéskört és eléggé képzettek ahhoz, hogy ezzel foglalkozzanak.

A tervek szerint a projekt több éves lesz. Lényege, hogy egy bizonyos idő eltelte után kialakuljon egy csoport fiatal, akik a kisebbségek problémáival foglalkoznak. Hamarosan lehetőségük lesz arra, hogy minisztériumokban vagy az Emberi- és Kisebbségi Jogi Irodában dolgozzanak és, hogy e téma valamely aspektusával foglalkozzanak. Nagyon jó, hogy az új szakértői réteg létrehozásával párhuzamosan a meglévő frissítésén is dolgozunk. Szerbiában általában, így Belgrádban is nagyon kevesen vannak azok, akik ismerik a kisebbségek problémáit és meg tudják oldani azokat eleget téve a nemzeti tanácsok és más kisebbségi intézmények elvárásainak.

Az említett szemináriumon körülbelül negyven résztvevő volt, sokan a Szerbiában élő nemzeti közösségek képviselői, de voltak köztük szerbek is. A jelentkezők kiválasztása során, ami a személyes véleményem szerint nagyon jó volt, ügyeltek arra, hogy a résztvevők ismerjék a nemzeti közösségek problémáit, hogy a nemzeti közösségek, kisebbségi pártok képviselői legyenek, esetleg aktívak a nemzeti tanácsokban vagy olyan civil szervezetekben, amelyek ezzel a kérdéskörrel foglalkoznak, továbbá olyan egyetemisták és doktoranduszok is voltak közöttünk, akik a kisebbségek helyzetével kapcsolatban végzik kutatásaikat.

A többségi nemzet és a kisebbségi közösségek jó viszonyának érdekében Szerbiában nélkülözhetetlen minden nemzetnek az államba és a társadalomba vetett bizalmának növelése, ami oly módon valósítható meg, ha közösen megbeszélnénk, hogy milyen társadalmat és államot is szeretnénk. Ez például az említett nyári iskola keretein belül megfogalmazódott megállapítások egyike.

Nem hagyhatom ki, hogy az iskola keretein belül egy nyilvános fórumot is tartottak A kisebbségek Brüsszel után címmel. Ha a kisebbségekről beszélünk a Brüsszeli Egyezmény meghozatala után, ki kell hangsúlyozni, hogy Szerbia elköteleződött az európai út mellett. Ez azt jelenti, hogy a kisebbségek iránti viszony is változni fog. A Belgrádi Filozófiai Egyetem tanára, Vladimir Ilić többek között a következőket mondta: „Szerbia választhat, hogy mely szomszédos uniós tagállammal lesz jóban annak érdekében, hogy minél több hasznot húzzon magának.  Pillanatnyilag Horvátország, az új uniós tagállam és Magyarország, egy régebbi tag versengésével szembesülhetünk akörül, hogy közülük melyik lesz Szerbia kapuja az Unió felé. Magyarországgal Szerbiának stratégiailag nagyon fontos egyezményeket sikerült meghoznia. Ezek komoly hatással lesznek nemcsak a magyar nemzeti kisebbség, hanem a többi nemzeti közösség, valamint Szerbia összlakoságának helyzetére is.“ Minden további kommentár felesleges.

A fórumon az is elhangzott, hogy amennyiben a jogi mércék nem a társadalmi és a politikai egyeztetéseken alapulnak, alkalmazhatatlanok és nem járulnak hozzá a célhoz, amely miatt meghozatalra kerültek. Tehát, politikai egyeztetések nélkül nem lehet.

Egy szó mint száz, leszögeztük, hogy Szerbiában létezik kisebbségvédelmi jogi keret, amely jobb a tíz évvel ezelőttitől, a gyakorlatban is történtek előrelépések, de az országban általában nem tartják tiszteletben a törvényeket, az Alkotmányt és más jogi aktusokat.
Másrészről, az Európai Unióban gyakorlat a törvények tiszteletben tartása, és az onnan érkező követelmények ezzel kapcsolatban, valamint Szerbia közeledése az EU felé kihathatnak a meglévő jogszabályok tiszteletben tartására. Röviden, talán nekik sikerül rendbe hozniuk bennünket.