You are here

Deli Andor európai parlamenti képviselő jóvoltából ötven MNT-ösztöndíjas tartalmas napokat tölthetett Strasbourgban és környékén. Megtekintettük Haut-Koenigsbourg várát, a festőien szép francia kisvárost, Obernai-t, sétahajóztunk és várost néztünk Strasbourgban, valamint az Európai Parlamentben is jártunk, beszélgettünk a képviselő úrral, és betekinthettünk az éppen folyó plenáris ülésbe is.

Első nap

Az első nap az utazás jegyében telt. Július 5-én, hajnali négykor keltünk útra Szabadkáról, majd Magyarországon és Ausztrián áthaladva érkeztünk meg Németországba, a határ menti Offenburgba. Ahogy haladtunk felfelé, a táj is egyre változott, takaros házakkal tarkított német hegyvidék tárult elénk. Közben pedig egy-egy tó mellett elsuhanva a rekkenő hőségben áhítozva néztük a fürdőzőket. A mintegy húszórás buszozás után mindenki megkönnyebbült, amikor megérkeztünk az offenburgi Mercure Hotelbe, ahol Deli Andor fogadott bennünket. 

Második nap

Másnap reggel a szálloda étkezőjében bőséges svédasztal várta a csoportot különféle sajtokkal, felvágottakkal, tojással, gyümölccsel, frissen facsart narancslével. Reggeli után a társaság ismét buszra szállt, és Deli Andor, valamint asszisztensei vezetésével a Rajnán átkelve már Franciaországban is voltunk. Megérkeztünk Haut-Koenigsbourg várába, melyet először a XII. században említenek. A várat a harmincéves háború alatt a svédek több mint egy hónapos ostrom után kifosztották és felgyújtották, ami után a vár két és fél évszázadig elhagyatottan állt, majd 1899-ben II. Vilmos német császár felújíttatta, 1919-ben pedig a francia állam tulajdonába került. A meseszép várból letekintve Elzász gyönyörű látványa tárul elénk, az ódon várfalak közé lépve pedig csodálatosan kialakított szobák fogadják a látogatót.

A várat elhagyva egy igazi francia kisvárosba utaztunk, a mesebeli Obernai-be. A város a muskátlis ablakokkal, színes zsalugáterekkel díszített házaival kápráztatja el a látogatót. A helyi étteremben szolgálták fel a csapatnak a háromfogásos ebédet: a tipikus francia előételt, a quiche lorraine-t, majd a rizlinges csirkét spätzlével, mely annyiban tér el a nokedlitől, hogy megpirítják, a desszert pedig vaníliaszószos almás rétes volt.

A kiadós ebéd után érkeztünk meg Strasbourgba, ahol a katedrális lélegzetelállító épülete várt ránk, majd a szuvenírárusok között bolyongva fedeztük fel a városközpontot macskaköves utcáival, hídjaival, hangulatos régi házaival. Ezután hajóra szállva csodálhattuk meg Strasbourg városát, melynek építészete kiválóan ötvözi az újat a régivel. A sétahajózás után pedig annyi időnk maradt még, hogy megkóstoljuk az egyik helyi specialitást, a tarte flambée-t.

Harmadik nap

Az utolsó napon, mielőtt elindultunk volna az Európai Parlamentbe, a csoport az offenburgi szálloda wellnessrészlegében pihenhetett. A parlament elé érve elkészültek a szokásos turistafotók, majd beléptünk az épület kör alakú udvarába, végül pedig egy átfogó ellenőrzésen átjutva a parlamentbe is. Az EP épületében elköltött ebéd után meghallgattunk egy előadást az Európai Unióról, majd pedig Deli Andor mesélt a munkájáról és az első találkozásáról a parlament épületével. A legfőbb üzenete az volt, hogy bíznunk kell önmagunkban, maximálisan ki kell használnunk minden kínálkozó lehetőséget, hiszen a kettős állampolgársággal a fiatalok előtt megnyílnak az EU-s pályázatok is, ezenkívül hangsúlyozta a nyelvtanulás fontosságát.

— Erre építsetek minél többet, ne legyetek kishitűek, ne kételkedjetek a nyelvtudásotokban sem. Azért is jó, hogy most itt vagytok, és ezt láttátok, mert ha most még nem hiszitek is el, és nem érzitek is a magatokénak, de muszáj ráébrednetek arra, hogy igenis Európához tartozunk, mondjon bárki bármit, például hogy az unió majd szétesik, mire beléphetnénk. Azt gondolom, ez egy nagyon leegyszerűsített és egysíkú gondolkodásmód, hiszen túl sok kötelék alakult ki a vezető országok között. Továbbra is úgy hiszem, ez a megfelelő út, melynek nincs alternatívája, s ez az az irányvonal, amely mentén nektek is haladnotok kell — üzente a képviselő, majd a gyakornoki programjáról beszélt, melyet az idén novemberben ismét meghirdet.

Végül betértünk az aktuális plenáris ülésre, majd az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európa Tanács épülete mellett elsétáltunk Strasbourg gyönyörű parkjába. Az ottani kisebb állatkertben szabadon repdeső gólyákat láttunk, valamint flamingókat, majmokat, papagájokat és egyéb lakókat. A buszhoz visszatérve elbúcsúztunk Deli Andortól és asszisztenseitől, majd Szerbia felé vettük az irányt.

Igazán tartalmas órákat tölthettünk a francia városban, és jó volt új emberekkel találkozni, egy csöppnyi betekintést nyerni a parlamenti hétköznapokba, s megismerkedni Deli Andorral, aki még azoknak is bátorítást nyújtott, akik eddig kételkedtek önmagukban. A két nap alatt kialakult kötetlen beszélgetések során még azt is elmondta, hogy nagyon szereti a brüsszeli lakásához közeli parkot, s a francia konyha fogásai közül leginkább az édességek ragadták meg.

Penovecz Sára (Hét Nap)