You are here

Tekintettel arra, hogy a múlt héten a szerbiai parlament az adótörvényekről, majd az azokra benyújtott rengeteg módosítási indítványról tárgyalt és hogy a sajtó is sokat foglalkozott ezzel a témával, nem állhatom meg, hogy e heti blogomban ne a decentralizátorról írjak.

A törvény célja a gazdaság további tehermentesítése – mondta ő, valamint hangsúlyozta, hogy a törvénycsomag módosítása hozzájárul majd a költségvetési hiány csökkentéséhez, de ez persze önmagában nem lesz elegendő. Ugyanis, nem titok, hogy a szerb pénzügy nagyon nehéz helyzetben van.

A kormány két hete fogadta el a vagyonadóról, a jogi személyek nyereségéről, a kötelező szociális járulékokról, a polgárok jövedelemadójáról, az adóeljárásról és adóadminisztrációról, valamint a jövedéki adóról szóló törvények módosítási javaslatát. Ezek a javaslatok a parlamentbe kedden érkeztek meg és szerdán már kezdődött is volna az ülés, de szerencsére, végre felébredt és összefogott az ellenzék és kérte az ülés elnapolását azzal az indokkal, hogy nem biztosítottak számunkra elegendő időt a törvénymódosítások áttanulmányozására, ha úgy tetszik, nem volt idő a rendes átlapozásukra sem tekintettel arra, hogy hat törvényről volt szó.

Egy komoly, de élvezetes csata után, amikor végre kezdett igazi parlamentre hasonlítani ez az oroszlánbalrang, péntekre halasztották az ülést. Aztán az érdemi vita helyett egy ideig arról szólt, hogy ki milyen céllal kérte az ülés elnapolását, a munka akadályozásáról van-e szó, vagy szándékosan juttatták-e el a képviselőkhöz ilyen későn a törvénymódosításokat.

Mint ismeretes, az elsődleges cél az adószféra reformjának a végrehajtása volt. A beterjesztett törvénycsomag ugyanis a tervek szerint tehermentesíti a gazdaságot, elsősorban a kis- és a középvállalkozásokat. Állítólag a mezőgazdaság és a vállalkozók érzékelik majd leginkább a törvénymódosítás pozitív hatását, ugyanis 12 százalékról 10 százalékra csökkentették a havibérekre számított adót, a jövedelmek adómentes részét pedig 8700 dinárról 11 ezer dinárra emelték. A kötelező szociális biztosításról szóló törvény módosítási javaslatában 11 százalékról 13 százalékra emelték az alkalmazottat terhelő járulékrészt, a munkaadót terhelő járulék viszont 11 százalék maradt, vagyis a havi bérek 24 százalékát kell kötelező szociális biztosítás címén befizetni az államnak. A nyugdíjalap bevétele ennek köszönhetően az év végéig remélhetőleg 15,4 milliárd dinárral emelkedik.

A decentralizátor azt is bejelentette, hogy hamarosan módosítják a köztársasági költségvetést, hisz az év első négy hónapjában a költségvetési hiány jóval nagyobb volt a tervezettnél.

De visszatérve az adótörvénycsomagra, először azt mondta, hogy ugyanez egyetlenegy vonatkozásban sem érinti a polgárokat, aztán meg, szép csöndben elismerte, hogy mégis érinti a községeket, melyek vezetői szerinte a jövőben arra kényszerülnek majd, hogy ésszerűbben osszák be a pénzt. Szerintünk meg szinte ellehetetlenedik a működésük.

Ez tehát az önkormányzatok kárára fog menni, a gazdasági haszon viszont jelentéktelen lesz. A havibérekre kirótt adó két százalékos csökkentése és a jövedelmek adómentes részének 11.000 dinárra való emelése az önkormányzatok bevételét 20 milliárd dinárral csökkenti évente. Mivel a bérekre számított adókból befolyt összeg 80 százaléka az önkormányzatokat illeti meg, és ugyanez 12 százalékról 10 százalékra csökken, ez teljesen tönkre teszi a községek és városok költségvetéseit, mert nem tudják majd végrehajtani a tervezett projektumaikat.

Ha a köztársaság takarékoskodik, akkor ezt a községektől is elvárjuk – jelentette ki a decentralizátor. Ugyanaz az ember, akinek a pártja két évvel ezelőtt még azzal kampányolt, hogy az önkormányzatoknak járjon a polgárok jövedelemadójának 80%. Mi akkor is tudtuk, hogy ez csupán mégegy a demagóg dumáik közül és nem támogattuk a javaslatukat.

Higgyék el, ezt a kritikát nem olcsó politikai poénszerzés céljából fogalmaztuk meg, minden világos lesz a törvények alkalmazásának megkezdése után. Tény, hogy az adók végtelen növelése elviselhetetlen megterhelés a lakosság számára és semmiképpen sem lehet az ország pénzügyi problémáinak hosszútávú megoldása.

Mi, a Vajdasági Magyar Szövetségben rossznak tartjuk a beterjesztett törvénycsomagot, és nem szavaztuk meg azt.

Mit mondhatnék még a főhősükről? Egyesek valódi decentralisták és mindig azok, mások csak néha vagy esetleg a  kampány ideje alatt. Sokan csupán szavakban, mások viszont valóban kiállnak a decentralizációért.

Mégis az a legfontosabb, hogy bennünket senki sem támadhat meg azzal, hogy kipolitizáljuk a kérdést, mert minden alkalommal az érvek és a számok a mi oldalunkon állnak.