You are here

Gyakornokságom végéhez közeledve néha még mindig nehéz elhinnem, hogy azon intézmény munkájának lehettem részese, melyet eddig csak a szakirodalmakból és a médiából ismerhettem.

Egy hónappal ezelőtt, miután sikeres államvizsgát tettem, már utaztam is a belga fővárosba, hogy teljesítsem a következő kihívásomat, s ez nem volt más, mint az egy hónapos gyakornoki program itt, az Európai Parlamentben.

Éppen bizottsági hétre érkeztem, így mondhatni, már az elején bekerültem a mélyvízbe.

Az egész napot átfogó ülések menetébe először nehéz volt bekapcsolódni, de a napok és hetek elteltével mind világosabbá váltak az egyes eljárási folyamatok. Persze, ahhoz, hogy teljesen megértsük a Parlament és a szakbizottságok munkáját állandó részvevői kell, hogy legyünk az itt zajló procedúrának és nem kevés (politikai) háttértudással kell rendelkeznünk.

Ennek ellenére, mindenképpen hasznosnak tartom, hogy betekinthettem a TRAN és a REGI szakbizottságok munkáiba, hogy láthattam miként vitatnak meg, módosítanak, vagy éppen szavaznak egy adott javaslatról, mely a jövőben nagy valószínűséggel kihatással lesz mi, európaiak mindennapjaira.

Érdekes volt látni, hogy egyes képviselők hogyan próbálják meg egyszerre megvalósítani saját országuk érdekeit, közben ügyelve arra, hogy egyensúlyban maradjanak az adott parlamenti politikai családba való tartozásuk elveivel.

S ha már nemzeti hovatartozás, akkor lehetetlen figyelmen kívül hagyni azt a szintű multikulturalizmust, mely itt, a parlament falain belül lakozik; kiemelt fontosságú a fordítói munka, mely gördülékennyé teszi munkafolyamatot, legyen szó az írott dokumentumokról, vagy az üléseken történő fordításokról, melyeknek köszönhetően az Unió összes nyelvén meghallgathatunk egy-egy gyűlést.

De a parlament más szegleteiben is tanúi lehetünk ennek; elég csak néhány emeltre beszállnunk a liftbe, s máris részesei vagyunk egy igazi „bábeli zűrzavarnak”.Csodálatos, hogy  ennyiféle embert és kultúrát láthattam, hallhattam itt a Parlamentben, nem is beszélve arról, hogy ismertségeket is köthettem másokkal, főleg a magyar delegáció többi gyakornokaival.

Lehetőségem nyílt olyan helyek meglátogatására is, mint a NATO, ahol Magyarország Állandó Képviseletének nagykövete, Sztáray Péter fogadott minket. Emellett, megtekinthettem az Európa Épületet, ami többek között az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsának üléseinek ad helyet. Természetesen, az itt töltött időm alatt más, olyan kötetlen programokra is lehetőségem adódott, mint Brüsszel nevezetességeinek megtekintése, vagy éppen kirándulás a történelmi Németalföld legszebb városaiba, Brugge-be vagy Antwerpenbe.

Mielőtt elérkezett volna a Brüsszelbe való utazásom időpontja egy kissé izgultam, mivel nem tudtam, hogy mi vár itt rám, de visszatekintve elmondhatom, hogy minden percét élveztem az itt töltött heteknek.  Rengeteg olyan tapasztalatot szerezhettem, amit haza tudok vinni.

S ez nagyon fontos, mert nem csak én magam gazdagodok életre szóló élményekkel és tudással, de ezáltal talán javára is lehetek a hazai, vajdasági magyar közösségnek. Nincs olyan hely, melyet jobban szeretnék az otthonomról, éppen ezért felelősségemnek tartom, hogy tegyek valamit ezért a közösségért.

Ennek gyakorlatát láttam meg Deli Andor irodájában is, ahol többek között a vajdaság magyar érdekek megvalósításán igyekeznek. Itt köszönném meg a Képviselő Úrnak és asszisztenseinek az értünk végzett munkájukat,  a segítségüket, melyet nekem nyújtottak, valamint azt, hogy egyáltalán lehetőséget kaphattam erre a gyakornoki pozícióra.

Brüsszel, 2017. július 13.