You are here

Az okos ember más kárán tanul

Az Európai Parlament Külügyi Bizottsága március 1-jén 62 igen, négy nem szavazat és 5 tartózkodás mellett támogatta a Szerbia európai integrációs előrehaladásáról szóló állásfoglalás tervezetét. A dokumentum plenáris vitájára és a végszavazására az elkövetkező időszakban kerül majd sor. Az Európai Parlamentnek, leszámítva a Stabilitási és Társulási Megállapodás ratifikációját és az integrációs folyamat végén a Csatlakozási Szerződés megerősítését, nincs döntéshozatali hatásköre a bővítés kérdésében. Ettől függetlenül, az EP álláspontja jelentősen befolyásolja azt a politikai légkört, amely végigkíséri a tagjelölt és potenciális tagjelölt államok integrációs folyamatát.


A korábbi években született európai parlamenti dokumentumokkal összehasonítva a Szerbiáról szóló idei évi EP-állásfoglalás tervezete kétségkívül kedvezőnek tekinthető. Amennyiben figyelembe vesszük azt a körülményt is, hogy országunk integrációs folyamata immár a 12. évébe lépett, kicsit árnyaltabbá válik a pozitív benyomás.

Ahogy a népi mondás tartja: az okos ember más kárán tanul. Az EP-állásfoglalás tervezetének szövege arról tanúskodik, hogy Szerbia a legnagyobb baklövéseiből sem vonta le a megfelelő tanulságot. Ezzel összefüggésben kiemelt figyelmet érdemel a tervezet 10. pontja, amely a közbeszerzések kérdésével foglalkozik. Az EU dokumentumai szerint a Szerbiára olyannyira jellemző korrupció egyik legjelentősebb forrása a közbeszerzések területe. A közbeszerzési eljárások során, a legmérsékeltebb becslések szerint is, évi 800 millió euró közpénz veszik el. Összehasonlításképpen az országos költségvetés éves összege 8 milliárd euró.

Az EP-állásfoglalás tervezete szerint az „Európai Parlament aggodalmát fejezi ki a Közbeszerzési törvény tervezett módosítása miatt, amely ellentétes az ország saját közbeszerzés-fejlesztési stratégiájával, valamint a nemzetközi sztenderdekkel is.“ Az EP külön kiemeli, hogy a „törvénymódosítás nem gyengítheti a közbeszerzési eljárásokat felügyelő intézményt“.

Miről is van szó?

A köztársasági kormány többhónapos előkészítés után elfogadta és január 13-án a parlamenthez továbbította a Közbeszerzési törvény módosításáról szóló törvény javaslatát. Ahogy az általában a kulcsfontosságú jogszabályokkal lenni szokott, a javaslat elfogadását nem előzte meg megfelelő közvita. A képviselőházhoz beterjesztett szöveg figyelmen kívül hagyja a törvényelőkészítő munkacsoportban részt vevő európai szakértők legfontosabb ajánlásait. A javaslat legvitatottabb pontja a Közbeszerzési Igazgatóság önállóságának tervezett megszüntetése a Pénzügyminisztériumba történő beolvasztása útján.

A fentiekben leírtak kísértetiesen hasonlítnak az igazságügyi reform alapját képező törvénycsomag elfogadásának a körülményeire. Az európai intézmények képviselői a törvényelőkészítési folyamatban akkor is többször tudomására hozták a szerbiai hatóságoknak, hogy a bírák és ügyészek újraválasztási eljárását szabályozó törvényi rendelkezések a tervezett formájukban nincsenek összhangban az európai sztenderdekkel. Abban a tévhitben, hogy a folyamat végére az európaiak megfeledkeznek majd az észrevételeikről és beletörődnek a megszülető végeredménybe, Szerbia véghezvitte az igazságügyi reformot. Mivel az EU intézményei hajthatatlanoknak bizonyultak, kénytelenek voltunk végül a jogi keretet összhangba hozni az európai mércékkel, és hozzá kellet látni a reform során született döntések felülvizsgálatához. A megállapított hiányosságok kiküszöbölése jelenleg is folyik.

Minden jel arra utal, hogy a parlament aktuális összetétele a mandátuma lejártáig nem hozz már újabb törvényeket. Mivel számos fontos jogszabály vár megvitatásra, összességében semmiképpen nem jó, hogy a képviselőház működésképtelenné vált. Néhány elfogadásra váró törvény az európai közeledés szempontjából is jelentőséggel bírna. A parlamenti munka szünetelésének van azonban egy hasznos oldala is. Nagy a valószínűsége annak, hogy a Közbeszerzésről szóló törvény módosításáról szóló törvény aktuális javaslata sosem kerül a képviselőház napirendjére. Bármilyen furcsának tűnik, a parlament ebben az esetben azzal tudja leginkább segíteni az EU-csatlakozás folyamatát, ha nem hozza meg ezt az „európai“ törvényt.