You are here

A hó olvad, a gondok nem

A hó olvadásával a növénytermesztő gazdaságokon mintha felpezsdülne az élet. Most már nem ,,csak” a tavaszi vetés-tervet készítik a gazdák, hanem valójában megindult a vetőmag, a műtrágya és a növényvédőszer-beszerzés. A terepet járva számos gazdaságon – főleg a kis területtel rendelkező gazdaságon – önerőből alapozzák meg az igencsak költséges tavaszi nagy munkát – nem azért mert vastag lenne a pénztárcájuk –, hiszen mint mondják, a termelők nem mernek árucserébe vagy hitelbe bocsátkozni, hiszen bizonytalan a termény felvásárlási ára, no, meg nem tudni, mit hoz az esztendő. Amennyiben hirtelen elolvad ez a nagy mennyiségű hó, bizony a magasabb területeken levő gyenge búzák kimosódhatnak, a laposokban pedig összegyülemlik a víz, sokáig nem lehet majd rámenni a talajra – bizonytalan a tavaszi talajelőkészítés is. Ennek ellenére, cselekedni, vásárolni kell és a legbiztosabb, ha a termelő saját erejéhez képest saját forgótőkéjéből alapozza meg a vetést.


         Ezt bizonyítja az is, hogy a 3 héttel ezelőtti KAN-műtrágya-cserére, amit a Köztársasági Árutartalékok Igazgatósága határozott meg, Vajdaságból alig 3000 gazdaság jelentkezett. Tartanak a gazdák a paritástól, az eladósodástól, hiszen így is sokan szinte a megélhetés küszöbén vannak. Bár a minisztériumban ígérik, hogy komplex, azaz NPK műtrágyát és üzemanyagot is jóváhagynak, a termelők nincsenek kibékülve az agrártárca támogatási rendszerével. Bár a hektáronkénti 14.000 dinár nem eldobni való pénz, mégis a környező országokat tekintve ez messzemenően lemarad, így a hazaiak nem tudnak olcsóbban és versenyképesen termelni. Pláne akkor nem, ha a rendeleteket és a támogatásról szóló határozatokat nem időben, hanem legjobb esetben a vetés után hozza meg a kormány. És hogy a kifizetés mikor történik, az szintén nagy kérdés, ennek tavaly tanúi voltunk… 

        Az állattartók azzal sincsenek kibékülve, hogy a farmon termelt hatalmas mennyiségű szervestrágyát szinte semmibe veszi az agrártáraca, amennyiben igényelik a támogatást, nekik is, többek között, műtrágyát kell vásárolniuk. Pedig a termőtalaj tápanyagutánpótlása, a talajélet serkentése, a humusztartalom növelése és nem utolsó sorban az egészséges élelmiszer-termelés alapföltétele a szerves-trágya alkalmazása. Nos, egyre több szó esik az organikus termelésről is, csak reménykedni lehet abban, hogy az illetékesek felismerik az istállótrágya jelentőségét a termesztésben és rendeletbe iktatják a használatát.

 

        Mindent összevetve a föld nem maradhat parlagon, termelni kell, azt viszont már szinte megszokták a kistermelők, hogy a pénzükért és az igazukért sok esetben összefogni és harcolni kell.